Különadók

Orbán Viktor tegnap este bejelentette a különadókat, de a pontos részleteket csak ma délután tudjuk majd meg. Az érintett blue chip részvények az OTP, a MOL és a Magyar Telekom, számos kisebb tőzsdei cég mellett. Makroelemzőink szerint mintegy 1000 milliárd forintot kellene beszedni, aminek nagy részét szerintünk a MOL és az OTP fogja fizetni. Az extraprofit számolásának alapja a MOL esetében a szokásosnál nagyobb Ural-Brent spread lehet, ami a korábbi 1-2 dollárral szemben jelenleg 35 dollár. Az OTP esetében pedig Nagy Márton indikációja alapján az, hogy a betéti ráták szerinte még mindig alacsonyak, s ez keletkeztethet extra jövedelmet a bakoknál.

Szerintünk az adó nagy részét összességében a MOL kaphatja a nyakába, míg a második helyen a bankok állhatnak. Az „aprópénzt” pedig a többi cég fizetheti be. A probléma az, hogy a piacnak ez nem tetszik, ráadásul az erre gyengülő forint még tovább növeli a rezsicsökkentés finanszírozási szükségletét. Vagyis ez nem tűnik jó megoldásnak. Még akkor sem, ha esetleg a gyengülő forint hatására a külkereskedelmi mérleg javulni kezd, s ez végül is stabilizálhatja a forint árfolyamát. A légitársaságok adóját különben úgy tudjuk értelmezni, hogy az itt leszálló gépekre vetne ki különadót a kormány. Ez növelné a jegyárakat, ami miatt kevesebben utaznának, s ez végül is megint a fizetési mérleget javítaná. Az látszik, hogy a kotta a régi, az exportorientált cégek nem érintettek (kivéve a MOL-t, de az speciális eset). Egy szó, mint száz, hatalmas összeget kellene finanszírozni, s a rendszerben van egy negatív irányú pozitív visszacsatolás, ami óvatosságra int. Ténylegesen csak valamiféle extra profitot lehet elvenni, hogy a cégek hitelezési, beruházási, stb. aktivitását ne érintse a lépés, mert az ez által okozott gazdasági lassulás komoly negatív spirálba taszíthatja a magyar gazdaságot, a rögzített rezsicsökkentésen keresztül! Ezért szerintünk változtatni kell a rezsicsökkentésen, pláne ha hosszú távon fenn akarja tartani a kormány ezt az intézményt!

Miközben a nemzetközi piacokon enyhén pozitív a hangulat. Itthon az újabb adók okoznak pánikot a tőzsdén, amit szerintünk túlreagáltak a befektetők.

A FTSE100 0,5%-ot, a DAX 0,6%-ot, az Euro Stoxx50 pedig 0,8%-ot emelkedett tegnap. A BUX index lemaradó volt a maga 3,4%-os esésével, valószínűleg a veszélyhelyzet kihirdetése és a piaczárás után bejelentett különadókkal kapcsolatos aggodalom tartotta távol a befektetőket. Európában főleg az energetikai és közmű cégek teljesítettek jól, míg az IT és ingatlan szektor csökkent.

A tengerentúlon szintén az emelkedés volt a jellemző. A Dow 0,6%-ot, az S&P 1%-ot, a Nasdaq 1,5%-ot emelkedett. Amerikában a nem alapvető fogyasztási cikkek gyártói vezették az emelkedést, még az energetikai szektort is felülmúlva. Az egészségügy és a közmű szektor mutatott csak minimális csökkenést.

Ázsiában már jellemzően inkább csökkentek az indexek. A Nikkei 0,1%-ot, a Hang Seng 0,7%-ot csökkent. Kivételt jelentett a CSI300, ami 0,5%-ot emelkedett.

Tegnap piaczárás után tette közzé első negyedéves jelentését az Nvidia. A cég éves szinten 46%-kal, 8,29 milliárd dollárra tudta növelni bevételét, amivel felülmúlta az elemzők 8,1 milliárdos várakozását. A két legnagyobb szegmens, az adatközpont és a gaming bevétele is 3,6-3,8 milliárd dollár környékén alakult, ami jobb volt, mint a várt. A cég 1,36 dolláros egy részvényre jutó nyereséget ért el, ez 6 centtel jobb, mint a Bloomberg konszenzus. Az Nvidia a következő negyedévre a piac által várt 8,44 milliárdnál gyengébb, 7,94 és 8,26 milliárd dollár közötti bevételt prognosztizál. Az elemzők által becsült 1,75 milliárd dollár működési költségnél 100 millióval többel számol a vállalat. A gyenge előrejelzés okaként a kínai lezárásokat és a kelet-európai háborút jelölik meg. A részvény közel 7%-ot esett pre-market.

Elon Musk elvetette azt a tervét, hogy a Twitter felvásárlásához szükséges tőke egy részét Tesla részvényekhez kötötten fedezze. Ezzel további körülbelül 6 milliárd dollárral növeli elkötelezettségét a tranzakció mellett. A Tesla árfolyama körülbelül 40%-ot esett, mióta Musk bejelentette a Twitter-részesedés szerzését, így az azzal fedezett hitel megdrágult számára. A világ leggazdagabb embere így továbbra is azon dolgozik, hogy az összesen 33,5 dollárt összeszedje.

Mark Zuckeberg nyilatkozata szerint a metaverzum rövid távon jelentős veszteséget fog termelni. A Facebook alapítójának terve szerint platformja virtuális termékek és szolgáltatások piaca lesz a jövőben.

A Bloomberg információi szerint jövő héten bejelenthetik az egyezséget a Fiat ellen még 2017-ben indított dízel ügyben Amerikában. A vád szerint a RAM és a Jeep modellek esetében szabálytalan szoftvereket használtak a teszteredmények befolyásolása érdekében. A Stellantis csoport a hírek szerint 300 millió eurós bírságra számíthat, ami részvényenként kevesebb, mint 10 cent.

Tegnap 383 körül kezdte a kereskedést a forint az euróval szemben, majd délelőttől kezdődően masszív, több mint másfél százalékos gyengülést mutatott a magyar deviza, elszakadva a régiós versenytársaktól. Miután a miniszterelnök a kora esti órákban bejelentette a különadókat, egészen 395-ig gyengült a hazai fizetőeszköz. Végül 392,8-nál zárt, ennél magasabban csak a március eleji pánik alkalmával fejezte be a kereskedést. A jegybank ma sem változtatott az egyhetes betéti kamaton. Az EURHUF kurzus 395-nél jár.

Bár a reggeli órákban még 1,07 felett kezdett az EURUSD, mintegy fél százalékos erősödést mutatott a dollár. Viszonylag szűk sávban mozogva, 1,067 közelében mozgott a devizapár. Ma a délelőtti órákban is e körül jár a jegyzés.

A WTI 111 dollár, a Brent 114,3 dollár volt ma reggel hordónként a júliusi határidőre, míg az orosz Ural jegyzése 87,2 dollárra emelkedett. Az USA olajtermék tartalékai tovább süllyedtek. A legnagyobb tárolóban, Cushingban 25 millió hordó alá esett a benzin készlet, ami március óta a legalacsonyabb érték, és historikusan is nagyon alacsonynak számít. A kereskedők szerint 22 millió hordó a legalacsonyabb mennyiség, ami szükséges a működéshez, mivel a helyszín a WTI és az amerikai határidős finomított termékek leszállítási pontja is. Kaliforniában már 6 dollár felett árulják a benzint gallononként, és a dízel készletek is sokéves mélyponton vannak annak ellenére, hogy a Mexikói-Öbölben a finomítók közel maximális kapacitás mellett üzemelnek. A kínai kereslet továbbra is nyomott, az ország miniszterelnöke szerint a helyzet rosszabb, mint 2020-ban, a covid járvány kitörésekor volt.

Az arany 1.846 dollárig süllyedt ma reggel. A befektetők továbbra is az agresszív Fed kamatemelés miatt aggódnak, mivel a jegybank a tervek szerint augusztusig minden ülésen legalább 50 bázisponttal fogja emelni az irányadó kamatot. Az atlantai kormányzó, Raphael Bostic szerint csak szeptemberben várható, hogy a Fed először lassít az ütemen. A magas kamatok nemcsak vetélytársat jelentenek a hozamot nem fizető aranynak, de erősítik a dollárt is. Ami viszont kedvező lehet, hogy a gazdasági aktivitás lassul: a kínai miniszterelnök szerint most rosszabb a gazdasági helyzet az ázsiai országban, mint 2020 elején, a covid járvány kitörésekor volt.