Újabb veszélyhelyzet

Nem a ’90-es és a 2000-es évek népszerű, hasonló nevű kórházi sorozata jelentkezett új évaddal, hanem a magyar parlament rendelt el újabb veszélyhelyzetet. Még meg sem szűnt a járvány miatti vészhelyzet (ez a hó végén szűnik meg), de az ukrán háborúra hivatkozva, és élve a tegnap megszavazott alkotmánymódosítási javaslattal, már is itt van a háborús veszélyhelyzet. Maga a kifejezés meglehetősen vészterhesnek hangzik, azonban az elmúlt két év gyakorlatához képest nem várható jelentősebb változás. Inkább csak jogi szempontok, a széleskörű rendeletalkotási lehetőség hívhatta életre az újabb veszélyhelyzetet. Az ehhez kapcsolódó első intézkedéseket már ma meg is ismerhetjük, és talán éppen ez a bizonytalanság és kivárás az, ami a magyar részvénypiac reggeli gyenge teljesítményét okozza.

Orbán Viktor tegnapi bejelentésében több utalást is tett a gazdasági válság kockázatára és az inflációra is. Ellentmondásosan ez inkább jó hírnek tűnik, hiszen azt sugallja, hogy a kormány a gazdaság helyzetét priortásként fogja kezelni, és nem söpri a szőnyeg alá a problémákat. Erre egyébként már az új kormány összetétele is utalt, hiszen számos gazdasági jellegű miniszteri pozíciót is létrehoztak.

A hétfői emelkedést ismét eladási hullám követte. A FTSE100 0,4%-ot, az Euro SToxx50 1,6%-ot, a DAX pedig 1,8%-ot csökkent tegnap.

A tengerentúli részvényeket elsősorban az IT és kommunikációs szektor húzta le, ezen belül is főként a közösségi médiával foglalkozó cégek estek nagyot a Snap gyenge számai után. A Nasdaq 2,4%-ot, az S&P 0,8%-ot emelkedett, míg a Dow 0,2%-ot emelkedett.

Ázsiában nem volt egyértelmű az irány. A Nikkei 0,3%-ot csökkent, míg a Hang Seng 0,2%-ot, a CSI300 pedig 0,3%-ot emelkedett.

Az OTP újabb 100.000 darab saját részvényt vásárolt tegnap 10.372 forintos átlagáron.

Június 23-án 11:00 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart a Gloster. Az elsődleges téma az alapszabály módosítása lesz.

Magyar idő szerint tegnap reggel még „csak” 31%-os mínuszban volt a Snap részvénye pre-market, azonban a kereskedés végére 43%-os mínuszba zuhant az árfolyam. A 12,79 dolláros záróár jóval alacsonyabb, mint a 2017-es bevezetéskori ár (17 dollár). Érdekes, hogy a Snap gyenge előrejelzése és esése magával rántotta a többi közösségi média céget is. A Meta 7,6%-ot, az Alphabet 5%-ot, a Twitter 5,6%-ot esett. Ezzel körülbelül 135 milliárd dollárral csökkent a közösségi média részvények piaci értéke.

Közel 15%-ot emelkedett a Wendy’s árfolyama piaczárás után, ugyanis a cég legnagyobb részvényese, a partnereivel együtt összesen 19,4%-os tulajdonrészt birtokló Train Partners egy lehetséges üzleten dolgozik a gyorsétterem lánccal, annak értékének maximalizálása céljából. A tőzsdefelügyelet számára benyújtott beadvány alapján felvásárlás vagy másik céggel való összeolvadás is szóba jöhet.

A Stellantis vezérigazgatója szerint 2024-2025-re az autógyártók új ellátási nehézséggel, akkumulátor hiánnyal szembesülhetnek majd. Az elektromos autók támasztotta növekvő igénnyel ugyanis a termelői oldal csak nehezen fog tudni lépést tartani. Ennek enyhítésére a Stellantis és a Samsung 2,5 milliárd dollárért akkumulátor gyárat létesít az Egyesült Államokban, Indianapolis közelében.

A Reuters értesülései szerint a Lufthansa értékesítheti karbantartási üzletágának, a Lufthansa Technik-nek a 20%-át. A közreműködő befektetési bankok 8 milliárd euróra becsülik az üzletág teljes (adóssággal együtt) értékét. Az értékesítés várhatóan nem tőzsdei bevezetéssel fog megvalósulni.

Az állami hátterű Japan Investment Corp. (JIC) befektetési alapkezelő a Toshiba megvásárlását fontolgatja a híresztelések szerint. A JIC állítólag megállapodást írt alá a japán konglomerátummal, hogy hozzáférjenek a részletes pénzügyi adatokhoz, miközben mérlegelik az ajánlatot. Több magántőkealap megkereste a JIC-t egy esetleges közös ajánlat kapcsán.

Erősödéssel nyitott tegnap a forint, majd Virág Barnabás MNB alelnök jelzésére, miszerint lassítani fogják a kamatemelési tempót, gyengüléssel reagált a hazai deviza. Az erős negatív reakció kissé meglepő volt, hiszen az alelnök az alapkamatról beszélt, ami jelenleg nem effektív, kommentárja ugyanakkor nem utalt az egyhetes betéti ráta alakulására, ami a mostani keretrendszerben az irányadó kamatláb. Ma reggel további kisebb forintgyengüléssel nyitott a piac, a fókuszban egyre inkább a jövő keddi kamatdöntés üzeneteivel kapcsolatos várakozások állnak.

A nemzetközi devizapiacon a hét eleji több mint másfél százalékos erősödés után kisebb gyengüléssel nyitott ma az euró a dollárral szemben. Az európai jegybankári nyilatkozatok vannak elsősorban a fókuszban, melyek nyomán a piac elég nagy kamatemeléseket árazott be. Nem valószínű azonban, hogy az EKB júliusban azonnal 50 bázisponttal szigorítson, ami inkább az EURUSD konszolidációját, mintsem további nagyobb emelkedését sugallja az elkövetkező időszakra.

A WTI 110,8, a Brent 114,7, az Ural típusú kőolaj pedig 86,9 dollár volt a júliusi határidőre, illetve azonnali leszállításra. Az API tegnap jelentős termékkészlet csökkenésről számolt be. A benzinkészlet 4,22 millió hordóval, a desztillátum tartalékok pedig 949 ezer hordóval csökkentek. Szaúd-Arábia szerint az OPEC mindent megtesz a piacért, a magas árak azonban főleg a finomítói kapacitások elégtelensége miatt alakultak ki. Ehhez pedig vajmi kevés köze van a kartellnak. A szaúdi külügyminiszter, Faisal herceg szerint a kőolajpiacok egyensúlyban vannak jelenleg, a kínálat megfelel a keresletnek, az OPEC megtette a piacért, ami megtehető.

Az arany 1.857 dollárig erősödött a piacon, ami kéthetes csúcsot jelet, miután egyre több jel mutatja, hogy a Fed és a több jegybank kamatemelése növeli a recesszió kialakulásának kockázatát. Az új lakásértékesítések száma csökkent az USA-ban, az üzleti aktivitás pedig négyhavi mélypontra süllyedt. Az atlantai Fed kormányzó, Raphael Bostic szerint a kamatemelések során óvatosság indokolt, mivel a gazdasági aktivitást jelentősen ronthatja a hirtelen irányváltás. A Fed idén 50 bázispontos lépésekkel szeretné növelni az alapkamatot, ami az év végére 2-3% között lehet.