Mire elég?

Felröppent a hír, hogy plusz széndioxid jogokat bocsáthat ki az EU, hogy leverje az igencsak magas, 87 euró körüli árakat. Ez helyzetbe hozhatná a magasabb széndioxid kibocsátású erőműveket is, pl. a szén vagy fűtőolaj tüzelésűeket. Nyilván a magas üzemanyagárak mellett az utóbbi valószínűleg kisebb szereppel bír. Ugyanakkor a földgáz alapú termelés költségeit is csökkentené. A jelenlegi fölgázzal termelt áramköltségben a kvóta ára mintegy 40-45 euróval van jelen, míg ugyanez szén esetében 90 euró körül van. Ez azt jelenti, hogy a 200 euró per MWh körüli áram árak ugyan jelentősen is csökkenhetnének, de valljuk meg, a magas gáz- és szénárak mellett az alapvető fundamentumokat nem változtatná meg. Segítene azonban az inflációs folyamatok megfékezésében. Környezetszennyezés árán. Tehát az irány jó, de az eredmény valószínűleg nem lenne átütő.

Mindenesetre látszik, hogy a kezdeti „bénultság” után a politika megteszi azt, amit amúgy is megtehet. S visszatérve a szennyezés növekedésére, a plusz kvóta értékesítéséből befolyó pénzeket a zöld átmenet finanszírozására használnák. Ez pedig igencsak üdvözölendő lépés. Nyilván a hosszútávú megoldás a zöld átmenet, az energetikai decentralizáció. Hiszen a járvány és a háború miatt sérültek az ellátási láncok, ami felnyitotta a döntéshozók és vállalatvezetők szemét, hogy fontos a több lábon állás, az ellátásbiztonság. Ez sokba fog kerülni, s egy jó darabig magas energiaárakat láthatunk majd, de aztán 5-10 év távlatában megint lehet „olcsó” energiánk. A kérdés, hogy a nehezén túl vagyunk-e már. A válasz: talán.

A DAX stagnál a ma délelőtti kereskedésben, s ez így is maradhat, de a technikai kép alapján akár csökkenhet is. A BUX tovább emelkedik.

A FTSE100 0,7%-ot, az Euro Stoxx 50 1,5%-ot, a DAX pedig 1,6%-ot emelkedett tegnap. Szinte minden szektor emelkedett, egyedül az alapvető élelmiszergyártók árfolyama csökkent valamelyest. Leginkább a nyersanyag és a pénzügy tudott tegnap emelkedni Európában.

Az amerikai részvénypiacok szintén emelkedtek, sőt felülteljesítették Európát. A Dow 1,3%-ot, az S&P 2%-ot, míg a Nasdaq 2,8%-ot emelkedett. Hasonló volt a helyzet a tengerentúlon is, annyi különbséggel, hogy ott az IT szerepelt a legjobban, ezt követte a nyersanyag és a pénzügyi szektor.

Ázsiában kisebb mértékű volt az emelkedés, de ott is folytatódott a részvényindexek felpattanása. A CSI300 0,1%-ot, a Hang Seng 0,4%-ot, a Nikkei 0,9%-ot emelkedett.

A Magyar Telekom a korábban bejelentett maximális, 14,6 milliárd forint értékben vett vissza részvényt a tegnapi részvényvisszavásárlási aukció keretében. Ez összesen 34.2 millió darab Magyar Telekom törzsrészvény visszavásárlását jelenti 426 forintos átlagáron. A cég saját részvényeinek száma így 80 millió darabra nő. A visszavásárolt mennyiség a teljes részvényszám 3%-át jelenti. A 15 forintos osztalékkal együtt a teljes részvényesi juttatás így 7%-os hozamot jelent, míg a szektor mediánja 5%. Az átlagár 3%-os prémiumot jelent az előző napi záróárhoz képest. Továbbra is alulértékeltnek tartjuk a részvényt.

Igor Matovic szlovák pénzügyminiszer speciális adót vetne ki az orosz olajimporta. A pénzügyminiszter növelni szeretné a bevételeket, de ez feszültséghez vezethet a koalíción belül. A MOL tulajdonában lévő Pozsonyi Finomító a teljes nyersolaj szükségletét Oroszországból kapja. Matovic szerint az új adó 300 millió eurót hozna évente a szlovák költségvetésnek. Véleményünk: ha sikerül megegyezniük a koalíción belül, és bevezetik az adót, az 120 forintot jelentene MOL részvényenként. Az EU embargó is az importadó felé változhat, ha nem lesz megegyezés a kérdésben.

A Twitter vezetősége elkötelezett amellett, hogy véglegesítsék Elon Musk 44 milliárd dolláros felvásárlását. A Tesla-vezér azonban az utóbbi napokban tett megnyilatkozásai alapján úgy tűnik, hogy valamelyest elbizonytalanodott a felvásárlással kapcsolatban. A világ leggazdagabb emberét most éppen a közösségi platformon jelen lévő robotfelhasználók aránya foglalkoztatja, ami szerinte nagyobb lehet, mint a cég által állított 5%.

Nagyjából 150 dolgozójától válik meg a Netflix, jelentette be kedden a streaming-szolgáltató. „A lassuló bevétel-növekedésünk azt jelenti, hogy a költségek növekedését is vissza kell fognunk” – állt a cég nyilatkozatában. A cég a csalódást keltő első negyedéves jelentése óta elvesztette piaci kapitalizációjának 54 százalékát.

Több, mint 4%-ot emelkedett tegnap a JD.com részvénye az amerikai tőzsdén, miután a kínai e-kereskedelmi vállalat erős negyedévről adott számot. Az első három hónapban 239,66 milliárd jüan (35,5 milliárd dollár) bevételt könyvelhettek el, némileg meghaladva a 236,73 milliárdos jüanos (35 milliárd dollár) várakozást. Az egy részvényre jutó nyereség 2,53 jüan (0,38 dollár), ami pozitív meglepetés az 1,47 jüan (0,22 dollár) várakozáshoz képest. Emellett az aktív vásárlók száma is 16,2%-kal nőtt éves szinten.

A Toyota Motor Europe, a CaetanoBus és az Air Liquide megállapodást írt alá a hidrogénalapú közlekedési lehetőségek fejlesztésével kapcsolatban, mivel az alacsony illetve zéró károsanyag-kibocsátású járművek kifejlesztéséért folytatott verseny egyre fokozódik. A járműipar egy része komoly lehetőséget lát a hidrogén üzemanyagcellákban, ezzel szemben mások, például Elon Musk zsákutcának tartják ezt a technológiát.

Tegnap erősödni tudott a forint. Jót tett a lelkeknek Virág Barnabás MNB alelnök tegnapi nyilatkozata, amiben határozott kamatemelést vetített előre. A vártnál magasabb növekedési adat is a forint malmára hajtotta a vizet. Ma délelőtt 385 körül mozog a kurzus az euróval és 366-nál a dollárral szemben.

Az egyre bátrabb EKB-s megszólalások és az előrevetített júliusi kamatemelés érezteti hatását a nemzetközi devizapiacon. Tegnap egy százalékot gyengült a dollár, és ismét 1,05 felett jár az EURUSD kurzusa. Ma délelőtt 1,052 közelében jegyezték a dollárt az euróval szemben.

A WTI 111, a Brent pedig 113 dollár volt ma reggel a júliusi határidőre, míg az Ural azonnali ára 86,8 dollárra nőtt. Az olajpiac továbbra is az erős keresletre koncentrál. Az amerikai API jelentése szerint az USA benzinkészlete 5 millió hordóval csökkent a múlt héten, és az olajkészlet is enyhén csökkent. Az Egyesült Államokban rekordszinten van az üzemanyag ára, az országos átlagár 4,5 dollár/gallon felett van. A hírek szerint az Egyesült Államok enyhíti a Venezuela elleni szankciókat. Az országban üzemelő európai cégek ismét vehetnek kőolajat, és a Chevron is nekikezdhet helyreállítani a kapcsolatokat. Az USA több személyt is levett a szankciós listáról.

Az arany 1.815 dollárig gyengült, miután Jerome Powell amerikai jegybankelnök tegnap arról beszélt, hogy a Fed addig emeli a kamatokat, ami tiszta és meggyőző módon csökken az amerikai fogyasztói inflációs ráta. A jegybank májusban 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre, és az elnök tegnap megerősítette, hogy a júniusi és a júliusi döntés is hasonló mértékű lesz. A hírre a 10 éves amerikai állampapír hozam is 3%-ra ugrott, a befektetők pedig, főleg Ázsiában, adták az aranyat.