Az amerikai infláción a világ szeme

A piac ma az áprilisi amerikai inflációs adatra figyel, melynek tendenciájában fordulatot várnak az elemzők. Ugyanis a márciusi 8,5 százalékot követően 8,1 százalékra csökkenhetett az árak növekedésének mértéke. Európában különben megtörni látszik a korábbi egyértelmű emelkedő inflációs trend. A spanyolok esetében már jelentős visszaesést láthattunk az indexben, amit elsősorban az energiaárak húztak, s az élelmiszer már az inflációs adatt alatti mértékben, „csak” 5 százalékkal emelkedett. Németországban az élelmiszerárak áprilisban még gyorsuló inflációs pályán voltak (8 százalék), míg az energiaárak már lassuló pályára álltak azzal, hogy az emelkedés mértéke a korább 8,8 százalékról 8,5-re csökkent. Így az infláció már csak moderált mértékben emelkedett 7,3-ról 7,4 százalékra. Ugyanakkor számos más európai országban, köztük Magyarországon is még mindig emelkedő pályán van a pénzromlás üteme. Itthon fordulatra nagy valószínűséggel csak az év vége felé számíthatunk, hiszen a választások előtti jelentős fiskális élénkítés is az árakat nyomja felfelé. Ennek hatása az év végére mérséklődhet. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol az energiaárak éreztetik hatásukat, a bázishatás miatt már megkezdődhet az infláció mértékének csökkenése, ugyanis meg az árak dinamikus emelkedése tavaly tavasszal indult.

Az infláció önmagában is fontos szám, de a jelenlegi trendek, azaz az inflációs nyomás erősödése és közben a növekedési kilátások csökkenése még fontosabbá teszi. Ugyanis ez egy szépen kikövezett út a stagflációhoz, ami az egyik legveszélyesebb gazdasági állapot. Ha azt látnánk, hogy az árak emelkedésének ütemében változás áll be, azaz csökkenni kezdene az infláció, az az első jel lenne a normalizálódás irányába, amit ha a GDP kilátások csökkenésének megállása követne, az igazán üdítőleg hathatna a piacokra. A részvénypiacok tekintetében különben annyi történt, hogy a novemberben még rekord magas értékeltségen levő piacok (DAX, S&P500, Nasdaq) mostanra kijózanodtak, s a két évre előre mutató P/E ráta visszaesett az elmúlt, közel 20 év átlagos értékeltségi szintjére. Azaz normalizálódtak az értékeltségek, ami akár jó jel is lehet a folytatásra nézve. Ehhez első körben jönnie kéne az inflációs fordulatnak.

Az amerikai inflációs adatot enyhe optimizmussal várják a piacok. A DAX kismértékű, a tegnap nagyot esett BUX pedig jelentősebb emelkedéssel kezdte a napot.

A hétfői erőteljes zuhanást kisebb felpattanás követte tegnap a részvénypiacokon.

A FTSE100 0,4%-ot, az Euro Stoxx 50 0,8%-ot, a DAX pedig 1,2%-ot emelkedett, Európában minden szektor emelkedett.

Amerikában az S&P 0,3%-ot, a Nasdaq 1%-ot emelkedett, míg a Dow 0,3%-ot csökkent. Ahogy az indexek teljesítményéből is sejteni lehetett, jelentős szektorális különbségek voltak megfigyelhetők tegnap az USA-ban. Az IT és az energetika vezette az emelkedést, míg a közmű és az ingatlan cégek jelentősebb csökkenést szenvedtek el.

A kínai indexek szárnyaltak ma. A Hang Seng 2,1%-ot, a CSI300 2,6%-ot emelkedett, de a papán Nikkei is 0,3%-kal áll magasabban, mint tegnap.

A Magyar Telekom ma tőzsdezárás után teszi közzé első negyedéves eredményét.

A Bloomberg értesülései szerint Elon Musk az Apollo Investment tőkebefektetővel tárgyal 1 milliárd dolláros forrás megszerzéséről a Twitter felvásárlásához. Mindezt úgy, hogy a befektetők bizalma a világ leggazdagabb emberének szavában egyre csökken, ugyanis az 54,20 dolláros részvényenkénti felvásárlási ár és a mindenkori árfolyam közötti különbség növekvő trendet mutat, és ma már 7 dollár közelébe ért, amely azt sejteti, hogy nem egyértelmű, hogy a befektetők hisznek a felvásárlás megvalósulásában.

Az első negyedévben látott megnövekedett áram- és gázpiaci volatilitás nem kedvezett az E.ON-nak. A magas beszerzési árakat a cég nem tudta maradéktalanul áthárítani a fogyasztókra, ezért EBITDA eredménye a tavalyi évhez képest 360 millió euróval visszaesett, és a 2,1 milliárd eurós eredmény elmaradt a várt 2,2 milliárdtól. A gyengébb negyedév ellenére a társaság nem változtatott az idei 7,6-7,8 milliárd eurós EBITDA célkitűzésén. Az Északi-áramlathoz kötődően háromszámjegyű leírást kellett eszközölni az E.ON-nak, ami a saját tőkével szemben jelent meg számvitelileg.

A Thyssenkrupp 802 millió eurós EBIT eredményt ért el a második üzleti negyedévben. Ez meghaladta az 576 millió eurós piaci várakozást. A cég a korábbi 1,5-1,8 milliárd euróról 2 milliárd euróra emelte az éves EBIT előrejelzését. Az előrejelzésben stabilizálódó árakkal és zavartalan gázellátással kalkuláltak. A társaságra főleg a magas acélárak hatottak pozitívan. Az idei éves cash flow előrejelzést viszont rontották, elsősorban a magasabb nyersanyagárak miatt megnövekvő működőtőke igény miatt.

Az amerikai kormány azt javasolja a legfelsőbb bíróságnak, hogy utasítsa el a Bayer fellebbezését a kaliforniai bírósági döntéssel szemben. Ennek hatásaként ismét megemelkedhetnek a jogi kockázatok és a várható jogi költségek, ami negatív hír lenne a cégnek.

A Toyota vegyes eredményről számolt be a ma reggel közzétett negyedéves jelentésében. Az autógyártó 5,5%-kal tudta növelni a bevételeit az egy évvel ezelőttihez képest, és a 62,2 milliárd dolláros adat felülmúlta az 59 milliárd dolláros várakozást. A profit viszont nagyot esett, mintegy 31%-kal lett alacsonyabb a tavalyinál. A 4,1 milliárd dolláros eredmény a csökkenés ellenére is több, mint az elemzők 3,6 milliárdos várakozása. A Toyota 10,7 millióra növelné az értékesített járművek számát az áprilisban kezdődött új üzleti évben az előző üzleti év 10,4 milliójához képest. A nettó nyereség azonban az alapanyagok drágulása és a magasabb logisztikai költségek miatt 21%-kal csökkenhet az előrejelzésük szerint.

Tegnap a vártnál lényegesen magasabb inflációs adat közlését követően a megnövekedett kamatemelési várakozásoknak betudhatóan erősödni tudott a forint, ugyanakkor továbbra is a gyengének mondható 380-as szint körül mozog. A nemzetközi hangulat nem mutatott komoly változást az elmúlt napokban. A holnapi egyhetes betéti tender lehet érdekes, amennyiben a jelentősen megugrott infláció miatt változtat a jegybank.

Az EURUSD kurzusa az elmúlt napokhoz hasonlóan tegnap sem mutatott lényeges mozgást, továbbra is a 1,05-1,06-os sávban van a jegyzés. Ma az USA inflációs adatára figyel a piac, ez hozhat érdemi mozgást a kurzusban.

A WTI 100,5, a Brent 104,8, az Ural pedig 75,2 dollár volt ma reggel a júliusi határidőre, illetve azonnali leszállításra. A kőolaj ára stabilizálódott a hétfői eladási hullám után. A kínai járványadatok kedvezőbb képet mutattak, mivel Sanghajban felére csökkent az új fertőzöttek száma. Ennek ellenére a két nagyváros, Sanghaj és Peking továbbra is szigorú karantén alatt van. Az USA nyersolaj készlete meglepetésre 1,6 millió hordóval nőtt a múlt héten az API adatai szerint. Az olajpiac a pénzpiacokhoz hasonlóan a mai áprilisi USA inflációs adatra figyel, mivel ez meghatározó lesz a Fed politikájára nézve. Az EU még a héten dönthet az orosz olajembargóról. Egyelőre nincs megegyezés a bizottság és több tagállam között.

Az arany jegyzése 1.839 dollárig gyengült, miután a zöldhasú tovább emelkedett a többi devizával szemben a világpiacon. A befektetők a ma délutáni áprilisi fogyasztói inflációs adatra koncentrálnak, mivel ez meghatározó lesz a Fed politikájára nézve. A fogyasztói árak 8,5%-kal nőttek márciusban az Egyesült Államokban, és az esetleges további romlás még szigorúbb lépésekre ösztönözheti a jegybankot. Az áprilisi kínai inflációs adat 2,1% lett, ami meghaladta a vártat, mivel a lezárások miatt akadozott az élelmiszer ellátás az országban. A héten az USA mellett India, az EU és Brazília is nyilvánosságra hozza, hogy mennyivel nőttek a fogyasztói árak.