Erste kommentár Az eddigi forgatókönyvek szerint az volt a feltevés, hogy Putyin fokozni fogja a háborús tevékenységet Ukrajna déli részén, és a május 9-i Győzelem Napja ünnepségekre megteremti a stabil...
Az eddigi forgatókönyvek szerint az volt a feltevés, hogy Putyin fokozni fogja a háborús tevékenységet Ukrajna déli részén, és a május 9-i Győzelem Napja ünnepségekre megteremti a stabil szárazföldi folyosót. Így fegyverszünet jöhet, ő pedig bejelentheti az elért sikereket. Ennek folyamodványaként nem kell majd további szankciókra számítani, sőt talán enyhülhet a szankciók egy része is, ahogy a béketárgyalások megkezdődnek, amelyek évekig is elhúzódhatnak. Mostanra viszont az körvonalazódik, hogy ez mégsem lesz meg. Az erős nyugati fegyvertámogatásnak és az ukrán katonák elszántságának köszönhetően Oroszország csak lassan tud előre haladni, és több katonai szakértő már fordulatot vízionál, s az ukrán győzelmet sem tartja kizárhatónak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a háborúnak néhány héten belül vége lenne, sőt, a helyzet még súlyosbodhat is. Ez pedig egyre valószínűbbé teszi a hatodik szankciós csomagot. Ugyanakkor az EU tagországai gőzerővel dolgoznak az orosz energiáról (szén, földgáz és kőolaj) való leváláson. Ennek során láthatunk példát gyors előrelepésre (pl. Németország esetében), mindeközben vannak országok (Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, stb.), ahonnan eddig nem sok hírt hallhattunk a megoldásról. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy az utóbbi államok kormányai is gőzerővel dolgoznak a megoldáson.
A piacok a „legrosszabb” megoldást árazták eddig, sőt bizonyos esetekben még ennél is többet. (Az atomháborútól és hasonlóktól, mint továbbra is kis valószínűségű eseménytől eltekintve.) Mostanra ez bekövetkezni látszik. A legvalószínűbb forgatókönyv az lesz, hogy ugyan kialakulhatnak fennakadások az energiaellátásban, de néhány év alatt komoly transzformáción megy keresztül Európa energiaellátása, ami drágább lesz ugyan, de nem kevésbé lesz kitéve geopolitikai feszültségeknek. Talán mindennek köszönhető, hogy jött egy megnyugvás, amit továbbra is törékenynek látunk, de a nagyon alulárazottság elkezdett eltűnni. Még egy gondolat: a ma reggel publikált banki eredmények, amelyek esetében nem lehet közvetlen orosz kitettségről beszéni, azt mutatják, hogy javult a profittermelő képesség.
A DAX ma készül megerősíteni a tegnapi visszaugrást a sávba, miközben a BUX is emelkedik az OTP és a Richter segedelmével. Az utóbbi esetében ma megtudhatjuk, hogy hogyan teljesített a cariprazine az USA-ban az elmúlt negyedévben.
A FTSE100 és az Euro Stoxx50 is 1,1%-ot, a DAX pedig 1,4%-ot emelkedett a tegnapi kereskedésben. Főként az IT és az energetikai részvények húzták az indexeket.
Kirobbanó formában voltak az amerikai részvényindexek tegnap. A Dow 1,9%-ot, az S&P 2,5%-ot, a Nasdaq pedig 3,1%-ot ugrott. A tengerentúlon minden szektor emelkedett, sőt mindegyiket legalább 1%-os emelkedés jellemezte. Az IT és a kommunikációs szolgáltatók azonban átlagosan 4%-kal szárnyaltak.
A jó hangulat ragadós volt, a CSI300 1,5%-ot, a Nikkei 1,8%-ot, míg a Hang Seng 2,6%-ot emelkedett Ázsiában.
A MOL részvényesi közgyűlése elfogadta a 300 forintos részvényenkénti osztalék kifizetését, illetve a menedzsment többi javaslatát. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint 2-4 év és néhány százmillió dollár kell az orosz olajról való teljes leváláshoz. Az orosz olaj feldolgozása kedvező a cégnek gazdálkodási szempontból.
Elon Musk nagyjából 4 milliárd dollár értékű Tesla részvényt volt kénytelen eladni, erre a Twitter felvásárlásának finanszírozásához volt szüksége. Ezen kívül a közösségi hálózat platformján jelentette be, hogy nem fog további részvényeket eladni az általa vezetett cégből. A Bloomberg információi szerint Musk komoly munkaerő- és egyéb költség-visszavágásról beszélt a Twitter igazgatóságának a tárgyalások idején. A Tesla részvénye 2,6%-kal értékelődött le a hír hallatán.
Az Apple is publikálta második pénzügyi negyedévének jelentését, ami bevétel és profit tekintetében is meghaladta a piaci konszenzust. Előbbi 8,6%-os bővülés után 97,28 milliárd dollár lett, ez 3,5%-kal több, mint az elemzői várakozás. A jó eredményhez mindhárom fő termék, az iPhone, az iPad és a Mac is hozzájárult, de az egyéb kiegészítő eszközök és szolgáltatások sem teljesítettek rosszul. Ami az egy részvényre jutó eredményt illeti, a piac mindössze 2 centes javulást várt az egy évvel ezelőtti 1,40 dolláros EPS-ről, azonban azt 12 centtel haladta meg az Apple. A cég 5%-kal, részvényenként 23 centre növelte osztalékát, és 90 milliárd dollárra emelte részvény-visszavásárlási programját. A kínai lezárások következtében kialakuló ellátás-lánc akadozás által okozott kárt 4-8 milliárd dollárra becsülik a jelenlegi negyedévre. A negatív hír után 2,2%-os mínuszban volt a részvény.
Tegnap este piaczárás után tette közzé első negyedéves jelentését az Amazon. A Bloomberg konszenzus szinte centre pontosan meg tudta becsülni a cég bevételét, ugyanis a 116,44 milliárd dolláros tény adat alig nagyobb a 116,43 milliárdos várakozásnál. A vállalat online eladásai valamelyest elmaradtak a várttól, ami nem a legjobb, tekintve, hogy ez a legnagyobb szegmens. Földrajzilag az észak-amerikai piac felül-, a világ többi része alulmúlta az elemzők becsléseit. A cég vesztesége 7,56 dollár volt részvényenként, kevesebb, mint a várt 8,40 dollár. Az Amazon eredményét az ellátás-láncbeli akadozáson kívül rontották a pandémia miatt kiépített túl nagy raktárkapacitások, illetve annak költségei. A cég a következő negyedévre a 125,01 milliárd dolláros piaci becsléstől jelentősen elmaradva a116-121 milliárd közötti sávba várja bevételeit, illetve működési veszteséget prognosztizál (1-3 milliárd), miközben az elemzők 6,8 milliárdos profitot becsülnek. A gyenge előrejelzés hatására 9%-ot esett a részvény.
Az Intel is tegnap este tette közzé az első negyedéves eredményét, ami meghaladta az elemzők várakozását. A 18,35 milliárd dolláros bevétel valamelyest jobb, mint a 18,31 milliárdos Bloomberg konszenzus, és a 87 centes részvényenként profit is felülmúlta a 80 centes elemzői becsléseket. A működési marzs 23,1% volt a negyedévben, amely meghaladta a 21%-os piaci várakozást. Az Intel a pandémia kifutásával egyre csökkenő PC keresletre hivatkozva a vártnál gyengébb előrejelzést közölt a következő negyedévre. 70 cent EPS-t és 18 milliárd dollár bevételt várnak, míg a piaci becslés 82 cent és 18,5 milliárd dollár volt. A borús előrejelzés 4%-kal taszította lejjebb a részvény árfolyamát.
A Banco Bilbao nettó kamatbevétele 26,3%-kal 4,16 milliárd euróra bővült, messze felülmúlva a 3,82 milliárdos várakozást. A növekedés elsődleges motorja Mexikó, Törökország és Dél-Amerika volt, ahol jelentősen emelkedett a kamatkörnyezet. A bank az erős kamatbevételnek köszönhetően a valaha volt legjobb operatív eredményét érte el a negyedévben. Az adózott eredmény 36,4%-ot emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest és 1,65 milliárd eurót ért el, szintén jelentősen felülmúlva az 1,2 milliárd eurós várakozásokat.
A BASF ma publikálta végleges első negyedéves eredményét. Ez megegyezett a két hete közzétett előzetes eredménnyel. A bizonytalan környezet ellenére a 2022-es kilátásain nem változtatott a társaság, továbbra is 77 milliárd eurós árbevételre és 7,2 milliárd eurós tisztított EBIT eredményre számítanak.
Tegnap az egyhetes betéti kamat emelése után némi erősödést mutatott a forint az euróval szemben, de a nap előrehaladtával visszagyengült és a nyitással közel megegyező szinten zárt a magyar deviza. Ma reggel 377 körül forog a piacon.
A nemzetközi devizapiacon a dollár tovább robog, 1,051-ig jutott tegnap az amerikai deviza, amely elé a gyenge GDP adat sem gördített akadályt. Ma az eurózónás GDP adatok erősíthetik az eurót, ami a forintnak is jól jöhet. A mai nap második felében az amerikai PCE-inflációs adat még csavarhat egyet a történeten.
Ma reggel a Brent típusú kőolaj ára 108,3, a WTI 104,1, az Ural pedig 75,7 dollár volt. A kőolaj áremelkedése mögött elsősorban a kínai vírushelyzetről érkező kedvezőbb hírek álltak, ugyanakkor a helyzet továbbra sem megnyugtató, nem lehet azt mondani, hogy a hatóságok biztosan kézben tarták a járványt. Németország egyre magabiztosabb az orosz olaj elleni embargó kérdésében. Robert Habeck kancellár-helyettes szerint Németország nem fogja ellenezni az Oroszország elleni olajembargót, sőt Európa legnagyobb állama egy teljes orosz energia stopot is kibírna. A miniszter szerint ez nem lenne fájdalommentes, de Németország hajlandó meghozni ezt a döntést, és ez nem okozna gazdasági katasztrófát.
Az arany 1.911 dollárig erősödött, részben a meglepetésre visszaeső amerikai GDP adat miatt. Az első negyedévben az USA gazdasága az előzetes számok szerint 1,4%-kal esett negyedév/negyedév alapon, míg a piac 1,1%-os növekedésre számított. Az adat hatással lehet a Fed döntéseire is. Korábban Jerome Powell jegybankelnök azt üzente a piacnak, hogy legalább 50 bázispontos emelés lesz a következő kamatdöntő ülés mindegyikén, hogy a monetáris hatóság elejét vegye az elszabaduló inflációnak. A magasabb kamatok csökkentik az arany vonzerejét, mivel az utóbbi nem fizet kamatot.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
