A Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén a jegybank 100 bázisponttal emelte az alapkamatot. A ráta új szintje így 5,40 százalék lett. A kamatfolyosó két széle is 100-100 bázisponttal került magasabbra. Az egynapos fedezett betéti kamat és az egynapos fedezett hitelkamat új szintjei így 5,40 és 8,40 százalék. A mai sajtótájékoztatót rendhagyó módon Matolcsy György jegybankelnök tartotta Virág Barnabás alelnök mellett.
Az utóbbi hetekben a jegybank nem változtatott a jelenleg effektív, egyhetes betét kamatán. A háború által okozott nyomás csökkent a magyar devizán, a jogállamisági mechanizmus elindítása okozott bizonytalanságot az uniós források esetleges visszatartása végett. A mai kamatdöntés megfelelt a várakozásunknak, illetve a piaci konszenzusnak.
A sajtótájékoztatón a jegybank elnöke elmondta, hogy éves szinten 9-10%-os inflációval szembesülhet a magyar gazdaság. Az elmúlt években felborult az árdinamika, a költségvetés, valamint a folyó fizetési mérleg egyensúlya, melyek helyreállítása szükséges feltétele az előttünk álló időszak sikerességének. A hazai gazdaságnak emellett termelékenységi fordulatra van szüksége, amelyet zöld és digitális jelszavakkal illetett.
Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az átárazódások tovább folytatódhattak áprilisban, aminek eredményeként az éves infláció meghaladta a 9%-os értéket a hónapban. Ugyanakkor a gazdaság teljesítménye tovább erősödhetett az idei első három hónapban és az eddigi információk alapján 7-8% között alakulhatott éves összevetésben. A kamatemelés tovább folytatódik: a két kamatláb egymáshoz történő felzárkóztatása az elkövetkezendő hónapokban végbe mehet. A jegybank havi szinten értékeli a helyzetet és hozza meg kamatdöntését, melyhez az inflációs kilátások mellett a kockázati környezet alakulását veszik figyelembe. A közlemény szokásos zárása szerint a „Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.” Ennek megfelelően a jegybank szerint a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.
A jegybanki kommunikáció fókuszában az infláció megfékezésének szándéka mellett hangsúlyos szerepet kapott a gazdasági növekedés élénkítése is. Ezzel kapcsolatban érdekes lehet a kormánynak benyújtásra kerülő javaslatcsomag tartalma és későbbi sorsa. Az elmúlt időszakban látható volt, hogy az eddigi extenzív növekedési modellnek számottevő munkaerő-korlátai vannak, így a mennyiségi bővítést követően elengedhetetlen lesz a minőségi fordulat. Az irányváltás tekintetében masszív kihívást jelenthet rövidtávon a várt és szükséges költségvetési kiigazítás.
A szigorítási ciklust illetően a mai esemény és közlemény nem hozott újat, várakozásunk szerint az elsősorban a rövidkamatokat befolyásoló irányadó kamatláb emelése vélhetően 7-8% között tetőzhet a jelenlegi információk alapján, majd az infláció előreláthatólag harmadik negyedévi tetőzését követően, fokozatosan mérséklődhet majd. Mindemellett a forint sérülékenysége a háború bizonytalan kimenetele, valamint a jogállamisági mechanizmus következtében rövidtávon továbbra is kockázati tényezőt jelent.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
