Macron vagy Le Pen? Vasárnap tartják a francia választások első fordulóját. A felmérések szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen kaphatja a legtöbb szavazatot, de egyikük sem fog tudni abszolút többséget...
Vasárnap tartják a francia választások első fordulóját. A felmérések szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen kaphatja a legtöbb szavazatot, de egyikük sem fog tudni abszolút többséget szerezni. Így a francia elnöki szék sorsa a második körben, április 24-én dőlhet el, amikor már csak a két legnépszerűbb jelölt között lehet választani. Öt évvel ezelőtt is kettőjük között dőlt el a francia elnöki szék sorsa. Akkor Macron fölényes győzelmet aratott a második fordulóban, mivel Le Pen nagyon megosztja a választókat. Idén is hasonló forgatókönyv várható.
Az EKB márciusi kamatdöntő üléséről szóló jegyzőkönyv szerint a fő vita az eszközvásárlási program kivezetéséről szólt. Többen is konkrét időpontot akartak ehhez kapcsolódóan meghatározni. A másik vitás kérdés az infláció tartósságával kapcsolatban alakult ki. A jegybankárok gazdasági lassulásra számítanak, de ettől függetlenül nem tartanak a stagfláció kialakulásától. Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane próbálta hűteni a kamatemelési várakozásokat.
Az EU elfogata az ötödik orosz szankciós csomagot. Az eredetileg javasoltnál egy hónappal később, augusztus közepétől tilthatják be az orosz szén importját. Néhány kivételtől eltekintve kitiltják az EU-ból az orosz szállítási és hajózási cégeket is. Az Európai Parlament további Oroszország elleni szankciókon dolgozik, ugyanakkor már megkezdte annak megvitatását is, hogyan lehetne a szankciókat visszavonni, amennyiben Oroszország békét kötne Ukrajnával.
Elsöprő többséggel szavazta meg az amerikai kongresszus Oroszország „normális” kereskedelmi státuszának elvételét, és az orosz gáz, olaj és szén importjának tilalmát. A kereskedelmi jogszabály Oroszországot és Fehéroroszországot Kubához és Észak-Koreához hasonlóan „pária államként” kezeli.
A St. Louis-i Fed elnök, James Bullard 3-3,25 százalékos alapkamatot látna helyesnek az idei év végére. Kijelentette, hogy a Fed következő kamatdöntő ülésén 50 bázispontos emelést fog szorgalmazni, és határozottan ki fog állni a központi bank mérlegének csökkentése mellett. Bullard, aki a márciusi ülésen egyedüliként ellenezte a 25 bázispontos emelést, az egyetlen a Fed dot-plot-jában, aki 3% feletti kamatszintet szeretne látni az év végére.
Kína engedélyezte a hongkongi főtitkár, John Lee lemondását, hogy indulhasson a városállam kormányzói posztjáért a választásokon. Ezzel valószínűleg eldőlt, hogy az ázsiai szuperhatalom kit fog támogatni, hogy Hongkong első számú vezetője lehessen.
Algoritmusok által elkövetett szabályszegések ellen indított harcot a kínai kormányzat. Az akció egészen december elejéig tart. A hatóság célja, hogy visszafogja az interneten terjedő illegális információk terjedését.
A Bloomberg szerint a japán jegybank világon egészen egyedülálló mértékű részvénypiaci pozíciója még gondot okozhat számára. A BoJ a japán tőzsdék ETF-állományának 80%-át birtokolja, nagyjából 420 milliárd dollár értékben. A BoJ befolyása ezzel olyan nagy a japán részvényekre, hogy ha eladná portfólióját, azzal biztosan lefelé taszítaná a piacot. Így könnyen elképzelhető, hogy ha egy jegybanki szigorító ciklus keretében csökkentené állományát, akkor ezen ETF-ektől nem tudna megszabadulni.
Pluszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.
