Erste kommentár A BUX és az OTP is jelentős alulteljesítést mutat. Különösen szembetűnő az OTP gyenge viselkedése a Raiffeisen mellett, ugyanis míg az OTP tegnap óriási forgalom mellett több, mint 20%-ot zuhant, addig a...
A BUX és az OTP is jelentős alulteljesítést mutat. Különösen szembetűnő az OTP gyenge viselkedése a Raiffeisen mellett, ugyanis míg az OTP tegnap óriási forgalom mellett több, mint 20%-ot zuhant, addig a Raiffeisennél feleekkora volt az esés. Pedig az OTP profitjának csak 15%-a származik Ukrajnából és Oroszországból, míg a Raiffeisennél ez 40% körül van, sőt az OTP még tőkemegfelelésben is erősebb. Az OTP erős tőkehelyzetét ma az MNB is megerősítette a Reuters-nek küldött válaszában.
Úgy adják az OTP-t és ezen keresztül a magyar részvénypiacot, mintha muszáj lenne. És lehet, hogy ezzel nem is járunk messze a valóságtól. Valószínűleg kényszer értékesítéseket látunk, melyek több okból is bekövetkezhetnek. Egyrészt lehetnek kényszer likvidálások a tőkeáttételes ügyletek növekvő fedezetigénye miatt. Másrészt az indexkövető alapok, ETF-ek is kényszerből eladóvá válhattak. Ha megnézzük például az MSCI Emerging Markets Europe Index összetételét, akkor azt láthatjuk, hogy a 10 legnagyobb részvényből csak az OTP és a PKO nem orosz. A TOP 10 többi tagja és az index összesen 67%-a orosz részvény, melyekkel jelenleg nem tudnak kereskedni. Így aztán adnak, amit tudnak, köztük OTP-t is. A harmadik szempont pedig a stop-loss megbízások aktiválódása, ami szintén eladási megbízást generál. Ráadásul a három fenti tényező egymást erősítő hatással bír.
Ha igazunk van a kényszer likvidálással, az egyszerre jó és rossz is a részvény szempontjából. Rossz, mert nem lehet megmondani meddig tart még, hiszen nem a fundamentumok szerint áraz a piac. Jó, mert ha megszűnik az eladási kényszer, akkor gyors felpattanás jöhet, hiszen nem a befektetők valós értékítélete tükröződik az árfolyamban. Mindenesetre az orosz tőzsde újranyitása valószínűleg pozitívum lehetne, és enyhíthetné az OTP-re nehezedő nyomást.
Ma reggel az OTP már 10.000 alatt forog, ami több szempontból is kiemelt jelentőségű. Az OTP ezzel egyrészt a könyv szerinti érték alá esett, amire utoljára a 2020. márciusi piaci összeomláskor volt példa. Másrészt a Csányi Sándorhoz köthető Sertorius alap 2018-ban és 2020-ban jelentős mennyiségű, számításaink szerint összesen mintegy 2 millió darab részvényt vásárolt ezeken a szinteken.
Ázsiában esnek a részvényindexek. A japán Nikkei 225 1,7%-kal értékelődik le, míg a kínai Sanghaj Kompozit index 0,1%-kal olcsóbb. A Hang Seng index 1,9%-kal ér kevesebbet.
Európa csúnyán teljesített tegnap, a befektetők ismét beleadtak a részvényekbe. Az Euro Stoxx 50 4%-kal értékelődött le, míg a FTSE 100 1,7%-kal csökkent. A CAC 40 és a DAX 3,9%-kal zárt lejjebb.
Az amerikai részvényindexek szintén rosszul teljesítettek tegnap. A Dow Jones 1,8%-kal, az S&P 500 és a Nasdaq pedig 1,6%-kal zárt lejjebb. A határidős indexek kisebb csökkenést mutatnak.
A MOL 3,4 dollár/hordó finomítói és 463 euró/tonna petrolkémiai marzsról számolt be februárra. A januári árrés -1,1 dollár/hordó és 563 euró/tonna volt. Az erős finomítói marzs a jobb dízel árrésnek köszönhető, míg a petrolkémiai marzs a magas olajár miatt gyengült.
A Raiffeisen tegnap piaczárást követően befektetői tájékoztatót tartott a kialakult orosz-ukrán helyzet kapcsán. A bank úgy döntött, hogy mégsem fizet osztalékot a 2021-es eredmény után, így visszavonta a korábbi 1,15 eurós részvényenkénti osztalékjavaslatát. A menedzsment jelezte, hogy az orosz és az ukrán leánybank likviditása és tőkehelyzete is erős. Az orosz eszköz befagyasztások a Raiffeisen eszközeinek mindössze 1%-át érintik. Az orosz és ukrán kockázati költségek emelkedésére számít a bank, de várakozásuk szerint az orosz leánybank még így is nyereséges marad. Oroszországban 450 millió euróra, Ukrajnában 150-210 millió euróig emelkedhet előrejelzésük szerint a kockázati céltartalék egy realisztikus negatív szcenárió esetén. A bankcsoport nem tervez kivonulni Oroszországból, de ha mégis erre kényszerülne, akkor 2,4 milliárd eurós tőkével és 600 millió eurós egyéb, határokon átnyúló kitettséggel rendelkezik, így végső esetben 3 milliárd eurós leírásra kényszerülhet.
A Commerzbank 2024-re 9,1 milliárd eurós árbevételt és 3 milliárd eurós operatív eredményt vár, elsősorban az európai hozamamemelkedés hatására. Ennek eredményeként saját tőke arányos nyeresége (ROE) 7%-fölé emelkedhetne. Ez bőven meghaladja a piac 2,4 milliárd eurós operatív profit várakozását és némileg a 6,4%-os ROE konszenzust is. A bank 3-5 milliárd euró közötti részvényesi juttatást tervez 2024-ig összesen, ami rendkívül jelentős a mostani 8,4 milliárd eurós piaci kapitalizációhoz képest. Az orosz-ukrán kitettség is szóba került, ez azonban nem jelentős, mindent figyelembe véve 2 milliárd euró, a teljes csoportszintű kitettség mindössze 1%-a.
A Salesforce zárást követően tette közzé negyedik negyedéves eredményét, ami felülmúlta a várakozásokat. A 7,33 milliárd dolláros bevétel éves alapon 26%-os bővülést mutat, és felülmúlja a 7,23 milliárdos várakozást. A vállalat jövedelmezősége is jól alakult, hiszen a 84 centes egy részvényre jutó eredmény jobb, mint a várt 74 cent. A Salesforce megemelte az első negyedévre vonatkozó kilátásait, bevétel tekintetében felülteljesítheti a piaci 7,26 milliárd dolláros várakozását, viszont a jövedelmezőség elmaradhat a Wall Street előrejelzésétől. A részvény közel 4%-ot emelkedett a zárást követően.
A tegnapi napon a régiós devizákkal együtt a forint is óriásit esett, melynek eredményeképpen délutánra 379,5-nél új csúcsra ért az árfolyam. Az MNB kijelentette, hogy minden eszközt készek bevetni az árstabilitás fenntartása érdekében. Erre valamelyest megnyugodott a piac, és 375 környékére esett vissza a forint, azonban a napot 376 felett zárta. A mai reggel gyengüléssel indult, a végleges negyedik negyedéves GDP adat (ami 7,1% volt év/év a várt 7,2% helyett) sem segített a hazai devizán, ismét több, mint 379 forintot kell fizetni egy euróért.
Másfél éves mélységben van ma reggel az euró/dollár, ugyanis mindössze 1,109 dollárt kellett fizetni egy euróért. Ezzel folytatódik az a trend, hogy a befektetők a biztonságosabbnak ítélt amerikai fizetőeszköz irányába menekítik a pénzüket.
A WTI 107, a Brent 112 dollár volt ma reggel a májusi határidőre. A piac lényegében most realizálta, hogy az Oroszország elleni szankciók komoly fennakadást okoznak az Ural típusú kőolaj exportjában. Az Ural/Brent diszkont közel 20 dollár volt ma reggel, az iparági hírek szerint az oroszok nem tudják a tengeri szállításokat lebonyolítani. Oroszország napi 5 millió hordó olajat exportál, ebből 700 ezer hordót a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Az orosz olajipari vállalatok emellett napi közel 3 millió hordó olajterméket is eladnak. Az amerikai állam és több nyugati szövetséges 60 millió hordó tartalék azonnali eladásáról döntött, de ez csak fékezte a tegnapi szárnyalást. A készletek piacra dobását a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálja, aki szerint nagyon feszült a helyzet. A magas árak a keresleti oldal visszaesését okozhatják szerte a világban.
Az arany 1.942 dollár volt ma reggel. A piacon nő a geopolitikai feszültség, főleg Kijev és a nagyobb ukrán városok várhatóan brutális erejű ostroma miatt. Ez jelentős menekülthullámot okozhat, ami az arany felvásárlásához vezethet és tovább növeli az elhúzódó konfliktus esélyét. Az Oroszország elleni szankciók az infláció globális megugrását okozhatják, viszont a piac egyre kisebb esélyt ad egy márciusi amerikai kamatemelésnek. Jerome Powell jegybankelnök ma délután beszél a kongresszus előtt a kialakult makrogazdasági helyzetről.
