Az EKB még nem, de a brit és a cseh jegybank kamatot emelhet ma Kamatdöntő ülést tart ma az EKB. Ugyan nem várható a monetáris kondíciók megváltoztatása, de a jegybanki kommunikációt érdemes lesz figyelni. Főleg az...
Kamatdöntő ülést tart ma az EKB. Ugyan nem várható a monetáris kondíciók megváltoztatása, de a jegybanki kommunikációt érdemes lesz figyelni. Főleg az után, hogy januárban nem következett be a várt inflációs fordulat. Ugyanakkor a jegybank legközelebb csak márciusban fogja frissíteni gazdasági előrejelzését, igy elképzelhető, hogy Christine Lagarde inkább kivár, és addig nem változtat érdemben a jegybank kommunikációján. A maginfláció ugyan 2,6%-ról 2,3%-ra mérséklődött, de még így is jóval magasabb lett, mint az 1,9%-os várakozás, az inflációs mutató pedig még tovább emelkedett a korábbi 5,0%-ról 5,1%-ra. A fő tényező változatlanul az energiaár emelkedése és az ellátási láncok akadozása. A magas inflációs adat hatására egyre nehezebben tartható az EKB álláspontja az infláció átmeneti jellegéről.
Az elmúlt néhány napban a piac beárazott egy nyári, júliusi 10 bázispontos kamatemelést az EKB-tól. Októberre pedig újabb 10 bázispontos lépést áraznak a határidős kamatügyletek. Annak ellenére is, hogy az EKB folyamatosan azt kommunikálja, hogy valószínűtlen az idei kamatemelés.
Az EKB-val ellentétben a brit jegybank már ma kamatot emelhet. A BoE várhatóan 25 bázisponttal 50 bázispontra fogja emelni az alapkamatot. Az idei évre összesen öt, egyenként 25 bázispontos kamatemelést áraz a piac. A kamatemelésen túl a mérlegfőösszeg leépítésével kapcsolatban is érkezhet bejelentés, a brit jegybank akár már ma bejelentheti, hogy leállítja az újra-befektetéseket.
A cseh jegybank is kamatdöntő ülést tart ma. Az alapkamatot 3,75%-ról 4,5%-ra emelhetik a várakozások szerint.
Az EU tegnapi javaslata alapján bizonyos technikai követelmények teljesítése esetén a gáz- és atomerőművek is zöld energiának minősülhetnének, ami könnyíti a zöldátmenetet.
Finnországban is döntöttek a járványügyi korlátozások feloldásáról. Február 14-től kezdődnek az enyhítések, és március elejétől további lazítások lépnek életbe, akkor már az éjszakai élet is újraindulhat majd.
Maszazumi Vakatabe, a BoJ elnökhelyettese szerint a japán jegybanknak ki kell tartania az ultralaza monetáris politikája mellett. A jegybankár szerint ugyan az infláció tovább gyorsulhat, mert egyre több vállalat fogja a magas költségeket a fogyasztókra hárítani, de a jegybanknak semmiképpen sem szabad a 2%-os inflációs cél elérése előtt szigorítania, hogy a gazdaság helyreállhasson a pandémia okozta visszaesésből.
Mínuszban voltak ma reggel a főbb amerikai és európai határidős indexek is.