A világ vezető államaiban tárolt kőolaj mennyisége évtizedes mélypontra esett. Ez az ukrán/orosz és az arab geopolitikai konfliktussal fűszerezve 100 dolláros olajárat hozhat magával. A kérdés, hogy ez a szint elhozza-e a kereslet zsugorodását és meddig fenntartható.
Az omikron megjelenése jóval kisebb kőolaj kereslet csökkenést okozott, mint amire a piac a tavalyi év végén számított. Ez jelentős mértékben emelte a kőolaj árat egészen a mostani 90 dolláros szintig. A kérdés, hogy vajon sikerül-e a három számjegyű olajár elérése a közeljövőben. Úgy tűnik, két tényező – az orosz/ukrán konfliktus és a globális kőolaj tartalékok alacsony volta – könnyen további 10-15%-os kőolaj drágulást eredményezhet.
Nézzük meg a következő két ábrát. A felső a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) grafikonja, amely azt mutatja, hogy a sokévi átlaghoz képest jóval kisebb az OECD országokban tárolt kőolaj mennyisége. A lenti ábra pedig a JP Morgan bankház elemzéséből származik és a globális készleteket mutatja a különböző iparági megfigyelésekből. Mindkét ábra azt mutatja, hogy a globális készletek nagysága jóval alacsonyabb a szokásosnál.
Az OECD teljes olajipari készletei (nyersolaj és termék), millió hordó
Forrás: IEA
Az iparági adatok alapján megfigyelt globális kőolaj készletek
Forrás: J.P. Morgan
Az EIA egyébként azt becsüli, hogy az OECD készletek jelenleg 2,8 milliárd hordó körül vannak, szemben a 2020. júliusi 3,2 milliárd hordóval. Az 5 éves átlag közel 3 milliárd hordó. A különbség nem tűnik soknak, de a valóságban már ekkora készletcsökkenés is nehézségeket okozhat a finomítók és a fogyasztók folyamatos ellátásában. Vagyis az iparági szereplőknek a magas árak ellenére fel kell tölteniük tartalékaikat, különben veszélyeztetik a mindennapos tevékenységüket.
A készletcsökkenés főleg Európát és Ázsia egy részét sújtja, de az Egyesült Államokban is csökkent a betárolt tartalék nagysága. A következő grafikon az USA helyzetét mutatja stratégiai tartalékok nélkül.
Az USA nyersolaj tartalék stratégiai tartalékok nélkül, millió hordó
Forrás: Barclays Research, IEA
A piac egyébként megosztott, hogy miként alakul a jövőben a készletek nagysága. A Goldman Sachs és a J.P. Morgan szerint idén nyáron az évszázad legalacsonyabb értékei alakulhatnak ki, melyek masszívan 100 dollár fölé tornásszák az olajárakat. A FGE viszont rövidtávon a készletek növekedésére számít. A mostani kőolajárban jelentős, 5-7 dollár/hordós geopolitikai prémium van, ami főleg az orosz/ukrán konfiktus miatt alakult ki, bár az arab világban is erős a szunnita/síita ellentét, amit néha Jemenből és Iránból kilőtt rakéták formájában fenyegetheti a szaúdi olajtermelést. Oroszországot elnézve valószínűleg a feszültség fenntartása, Ukrajna gazdasági instabil helyzetének erősítése a fő cél. Az olajvásárlók magasabb árakkal szembesülnek, tehát Oroszországnak a feszültség fenntartása anyagilag is kifizetődő. Miközben Putyin országának 600 milliárd dolláros tartalékai lehetővé teszik, hogy a két ország szembenállása akár évekig fennmaradjon.
Az izgalmas kérdés talán a 100 dolláros olajár felett jön majd el: mit okoz ez a világban, fenntartható-e ez az ár és lesz-e csökkenés a keresletben emiatt. Azt gondolom, hogy igen, és ha fennmarad a korona utáni gazdasági fellendülés, akkor csak minimális hatást láthatunk. Mindenesetre rövidtávon a 100 dolláros olajár könnyen elérhetőnek tűnik, a nehezebb terep a háromjegyű árszint felett kezdődik. Nagyobb emelkedésre 100 dollár felett emiatt nem számítok.
Címlapkép: GettyImages
