Christine Lagarde szerint az Eurózónában nem kell kamatot emelni Brit mintára február elejétől Franciaországban is lazítanak a járványügyi korlátozásokon, pedig az országban ismét emelkedésnek indult az új...
Brit mintára február elejétől Franciaországban is lazítanak a járványügyi korlátozásokon, pedig az országban ismét emelkedésnek indult az új megbetegedések száma. Igaz, néhány régióban, például Párizsban már túl vannak a tetőzésen. A február 2-től életbe lépő szabályok értlemében eltörlik a heti háromnapos home office kötelezettséget és feloldják a kültéri maszkviselési kötelezettséget is. Ugyanakkor hétfőtől több helyre csak oltási igazolással lehet majd belépni.
Az osztrák parlament nagy többséggel elfogadta a kötelező oltásról szóló jogszabályt, ami februártól lép életbe, márciustól pedig már büntetik is azokat, akik nem tartják be. A törvény a 18 év felettiekre vonatkozik, mentességet a várandósok és az egészségügyi okból nem olthatók kapnak.
Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint minden okuk megvan arra, hogy az Eurózónában ne kelljen kamatot emelni, míg a Fed hamarosan elkezdheti a kamatemelési ciklust. A jegybankelnök az alacsonyabb inflációt hangsúlyozta, amit ráadásul csak átmenetinek tartanak.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter ma személyesen találkozik Svájcban, hogy Ukrajnáról egyeztessen.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter továbbra is úgy gondolja, hogy 2022 végéig közel 2%-ra csökkenhet az infláció az USA-ban. Hangsúlyozta, hogy az infláció csökkentése a kormány és a Fed közös feladata, és szerinte a központi bank megteszi a kötelező lépéseket az infláció csökkentése érdekében.
A Fed megtette az első lépést egy központi banki digitális valuta (CBDC) kibocsátása felé azáltal, hogy visszajelzést kért a digitális dollárról. Még nem eldöntött, hogy a Fed tényleg kibocsátja-e a digitális dollárt, a jegybank csak a Fehér Ház és a Kongresszus határozott támogatása esetén lép tovább az ügyben.
Elmaradt a 0,6%-os konszenzusos várakozástól a japán maginfláció decemberben, de így is két éve nem látott mértékű a drágulás üteme. Éves alapon 0,5%-kal nőtt az élelmiszerekkel és energiaárakkal szűrt mutató. A BoJ döntéshozói szerint az egyre növekvő nyersanyagárak hamarosan megmutatkozhatnak a fogyasztói árak növekedésében is. Egyelőre nem várható, hogy a jegybank csökkentse az általa nyújtott monetáris stimulust, ugyanis a maginfláció gyorsulását inkább külső körülmények okozzák, nem pedig a belső fogyasztás. A nem szűrt árindex decemberben 0,8%-kal volt magasabb, mint 12 hónappal korábban.
A kínai kormány arra kérte az államhoz közel álló pénzintézeteket, hogy a lassú idei kezdet után növeljék a hitelkihelyezéseiket, mivel romlanak az idei évre prognosztizált gazdasági adatok, főleg az egyre gyakoribb lezárások okán.
A tech cégek befolyásának csorbítása mellett kötelezte el magát a kínai kormányzat, ez része a kommunista állam azon céljának, hogy az országban a nagy magántőke ne jelenthessen politikai hatalmat.
A főbb amerikai és európai határidős indexek mínuszban voltak ma reggel, egyedül a Dow volt pluszos.
