Csákány és lapát – egy stratégia azoknak, akik lemaradtak az elektromos autógyártók rallyjáról
Az elektromos autógyártók részvényei hatalmas emelkedést tudhatnak maguk mögött. Tőzsdei értéket tekintve hamar egy súlycsoportba kerültek a több évtizede meghatározó szerepet betöltő klasszikus autógyártókkal. Viszont a magas értékeltség és az élesedő konkurenciaharc miatt most már kevésbé minősülnek csábító befektetési célpontnak. Van azonban egy stratégia, ami segítségével mégis profitálhatunk az elektromos autógyártás előretöréséből.
Ha elektromos meghajtású járművekről van szó, a legtöbb embernek a Tesla jut az eszébe. A vállalat egyértelműen a villanyautózás zászlóvivője. Az utóbbi időben egyre több szereplő jelenik meg ezen a piacon. Ezek részben feltörekvő tőzsdei vállalatok, mint például a szintén amerikai Lucid és Rivian, melyek piaci kapitalizáció tekintetében már a két legnagyobb egyesült államokbeli autógyártó - a Ford és a General Motors - számaival vetekszenek. Mellettük ott vannak még a kínai vetélytársak is, mint például a NIO, az Xpeng és a Li Auto. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a hagyományos autógyártók is egyre inkább az elektromos járművek felé kezdenek fordulni.
A kínai gyártók részvényei a tavaly tapasztalt negatív trend eredményeképp jelenleg kedvezőbb áron forognak, a Tesla és amerikai társai azonban befektetői szemmel kifejezetten drágának minősülnek. Az elmúlt időszak eredményei ugyan csábítóak lehetnek, de mára olyan nagyra duzzadt az értékeltségük, hogy a közeljövőben aligha számíthatunk hasonlóan nagy menetelésre.
A magas értékeltség mellett azért is kockázatos befektetni ezekbe a vállalatokba, mert az egyre élesebb konkurenciaharc megosztja a befektetőket és az általuk bevonható tőkét. Nehéz megjósolni, hogy melyik gyártó válik a szektor meghatározó vállalatává, és melyek azok, amellyel lemaradnak mögöttük, vagy éppen kihullnak a versenyből.
Felmerül a kérdés, hogy aki most tervez befektetni az elektromos járművek iparágába, az végleg elszalasztotta a kiemelkedő hozamok lehetőségét, vagy mégis profitálhat valamilyen módon a szektor rohamos növekedéséből?
Erre a kérdésre választ adhat a címben szereplő két szerszám, pontosabban a róluk elnevezett befektetési stratégia.
Az angol nyelvben „pick and shovel”, azaz „csákány és lapát” stratégiaként ismert befektetési szisztéma lényege az, hogy nem a fogyasztóknak értékesített terméket gyártó vállalat (esetünkben az autógyártók) részvényeit kell vásárolni, hanem inkább a termék előállításához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat kínáló cég részvényeit.
A stratégia elnevezése az aranybányászat klasszikus szerszámaihoz kapcsolódik. Amerikában az Aranyláz idején tömegek indultak neki a mesés vagyonnal csábító nemesfém keresésének, de közülük csak kevesen értek célt. Azok viszont, akik az ehhez szükséges felszerelést – csákányt és lapátot – árulták, mindenképp meggazdagodtak.
Amit az aranybányászatnak a csákány és a lapát, azt az elektromos autózásnak a chipek, az akkumulátorok és az ezek előállításához szükséges fémek jelentik. A chiphiány már egy ideje jelen van a gazdaságban, és jelentősen megnehezíti az elektromos autók tömeggyártását. A hirtelen megnövekedett kereslet miatt megugró nyersanyagárakról szintén sokat hallhattunk az utóbbi időben.
Amiről viszont kevesebbet beszélnek, pedig fontossága megkérdőjelezhetetlen, az a villanyautók szívét jelentő akkumulátor és az akkumulátorokat gyártó vállalatok.
Márpedig ha az előbb ismertetett stratégiát az elektromos járművekre alkalmazzuk, akkor az egyik legfontosabb „hozzávaló”, ami a befektetők számára érdekes lehet, az akkumulátor. A meghajtáshoz energiát biztosító egységen múlik, hogy az autó mekkora távolságot tud megtenni egy töltéssel, illetve mennyi ideig tart maga a töltés folyamata. És persze az élettartam is fontos szempont, azaz hány töltési ciklus után kezd el csökkenni az akkumulátor teljesítménye.
Az elektromos járművek esetén kritikus pont az akkumulátorok kapacitása. Mivel töltőállomásból nincs minden sarkon, nehézkes a hosszabb utak megtétele, ez pedig sokakat visszariaszt attól, hogy lecserélje a benzines vagy dízel autóját. Továbbá az elektromos autók borsos ára is fontos szempont, ami részben az akkumulátor magas költségének köszönhető.
Ezért aztán a hosszabb utak megtételére lehetőséget biztosító, alacsonyabb árú akkumulátorok kifejlesztése rendkívül fontos a villanyautózás széles körben való elterjedése szempontjából.
Napjaink legismertebb akkumulátor típusa a lítium-ion (Li-ion) akkumulátor. Az élet számos területén hasznosítjuk: többek között laptopok, barkácsgépek, telefonok és egyéb okoseszközök energiaellátását biztosítják Li-ion technológiára épülő energiatárolók. Könnyű belátni azonban, hogy az elektromos autók egy akkus csavarbehajtónál nagyobb energiát igényelnek. A Li-ion technológia lehetőségei pedig végesek. A viszonylag rövid élettartam mellett a technológia hátrányaként tartják számon a (túl)töltés során keletkező hőfejlődést is, ami szélsőséges esetben robbanáshoz vezethet.
A következő nagy dobás a szilárdtest (solid state) akkumulátorok megjelenése lehet az energiatárolás területén.
A megnevezés arra vonatkozik, hogy míg az Li-ion akkumulátor esetében az elektrolit egy gélszerű anyag, a szilárdtest akkumulátor esetében ez szilárd formában van jelen. A szilárdtest akkuval a várakozások szerint elkerülhetők Li-ion technológiához kapcsolódó kockázatok, és ezzel együtt hosszabb élettartamot, gyorsabb töltési sebességet és nagyobb kapacitást kapunk.
A szilárdtest akkumulátorok fejlesztésével foglalkozó vállalatok közül elsőként az amerikai QuantumScape jelent meg a tőzsdén. Az új technológiát ígéretes befektetéskésként azonosította a piac, a 2020. novemberi bevezetést követően rövid időn belül mintegy négyszeresére nőtt a részvényárfolyam. A várható hosszú megtérülési idő azonban úgy tűnik, sokaknak kedvét szegte, mert azóta az árfolyam visszaereszkedett a kibocsátáskori érték közelébe. A szilárdtest akkumulátorok kereskedelmi forgalomba kerüléséig ugyanis még pár évet biztosan várni kell. Addig viszont a cég sem fog komolyabb bevételre szert tenni.
Tavaly december elején lépett tőzsdére a szintén szilárdtest akkumulátorok fejlesztésével foglalkozó Solid Power. Bizalomra ad okot, hogy partneri megállapodást kötöttek a világ egyik legnagyobb akkumulátor gyártójával, az egyébként Magyarországon is jelentős beruházásokat végrehajtó dél-koreai SK Innovationnal. A Solid Power legnagyobb befektetői között pedig ott van a Ford, a BMW és a Samsung is. Úgy tűnik tehát, hogy az új típusú akkumulátorok felvevőpiaca már adott lesz a tömeggyártás elindulásakor, és a vállalat várhatóan komoly bevételre fog szert tenni. Mivel erre még várni kell, a hosszabb időtávban gondolkodó befektetők számára lehet igazán kedvező célpont.
Az évtized végére az az újonnan eladott autók nagy része Európában és Amerikában várhatóan elektromos lesz. És ez a trend nem csak a személyautókra igaz. Szintén jelentős kereslet várható az elektromos meghajtású munkagépek, haszonjárművek és tömegközlekedési eszközök területén is. Ehhez pedig nagy teljesítményű és tartós akkumulátorokra lesz szükség. Azok a cégek, amelyek ezeket képesek előállítani, az elkövetkező 10 éve nyertesei lehetnek.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
