A Bécsi Értékőzsde 2021-ben ünnepelte alapításának 250. évfordulóját. Az első évtizedekben részvényekkel nem is lehetett kereskedni rajta, mára a régió meghatározó értékpapír piaca lett, amely a megkötött együttműködések révén kínál széleskörű befektetési lehetőségeket az ügyfeleinek.
Minden uralkodónak szüksége van az állami bevételek növelésére – Mária Terézia ezt korszakalkotó új vállalkozások létrehozásával kívánta elérni az adók növelése helyett. Bár már 1761-ben megpróbálták létrehozni a tőzsdét az osztrák fővárosban, végül 1771-ben sikerült megalapítani a Bécsi Értéktőzsdét, amely – állami tulajdonban és monopóliumként – biztosította a kötvények, váltók és valuták piaci kereskedését, természetesen felügyelt elszámolások és gyors tranzakciós és elszámolási idők biztosítása mellett. A tőzsdeügynökök jutalékért dolgoztak, a tőzsde meg szép bevételt hozott, igaz az 1811-es államcsőd elkerüléséhez nem eleget.
Az államcsőd után 1816-ban létrehozták az osztrák jegybankot, az állami pénzintézet pedig az első olyan részvénytáraság lett, amelynek papírjait bevezették a tőzsdére. Az egyik első részvényes Ludwig van Beethoven volt, aki 1819-ben nyolc részvényt vásárolt az osztrák központi bankban. A Habsburg Birodalom növekvő politikai és gazdasági jelentősége a Bécsi Értéktőzsdén is felvirágzást hozott a XVIII. század közepén. Egymást érték az IPO-k, a császári vasútvonalak részvényei mellett gőzhajó társaságok jelentek meg a parketten, majd 1855-ben a klasszikus tőzsdei önszabályozási rendszert is bevezették: az állam csak szabályozói szerepét őrizte meg, míg a börze irányítását a Tőzsdei Kamara vette át. Az állami értékpapírok mellett egyre nagyobb szerepe lett a magáncégeknek, míg a kereskedés lebonyolításában már banki brókercégek vettek részt, megnyitva a lehetőséget a külföldi befektetők előtt. A tőkebevonás új módjával élt a téglagyártó Winerberger és a legnagyobb régiós építőipari csoport, a PORR is: a két vállalata a legrégebben, 1869 óta szerepel a bécsi tőzsdén, utóbbi részvényeivel a megalakulása után néhány héttel már kereskedni is lehetett a parketten.
Az osztrák-magyar monarchia birodalmi és gazdasági sikerei pedig a külföldi vállalatokat is a bécsi tőzsdére csábították, így jelent meg a Suez Canal Company a parketten, de itt hajtott végre tőkebevonást a Frankfurter Bankverein is. Ma 26 ország 800 értékpapírja szerepel a bécsi tőzsde globális szegmensében – vagyis abban a szekcióban, ahová a más országok tőzsdéire is bevezetett papírok tartoznak.
Ám, ahogyan szokott lenni a gyors felfutásnak meglett az ára is: a viszonylag szabályozatlan piacon meglehetősen sok vállalat igyekezett tőkét szerezni, a spekuláció pedig 1873-ban tőzsdekrach-hoz vezetett. A piacon szereplő vállalatok fele eltűnt a parkettről, ám mindennek eredményeként megszületett az első modern tőzsdetörvények egyike 1875-ben, amely (apróbb módosításokkal) egészen 1989-ig érvényben maradt. A kereskedést ezek után csak a háborúk állították meg (a tőzsde az első és a második világháború idején is zárva volt). Közben 1877-ben elkészült a börze történelmi épülete (ami az 1956-os tűzvészben elpusztult, majd 1959-re újjáépült, hogy aztán 1998-ban a tőzsde kiköltözzön innen, majd 2002-ben tovább a mostani helyére, a Wallnerstrasse 8. szám alatti Palais Caprara-Geymüller épületbe.
A bécsi tőzsde újabb nagy felfutása az 1980-as évek közepére tehető (amikor egy amerikai elemző látott óriási potenciált a piacban, ami önbeteljesítő jóslatként is viselkedett, hiszen egyre többen kezdtek érdeklődni utána), így aztán az osztrák privatizációs hullámban az állam is elkezdett kibocsátásokban gondolkodni: így került a piacra az OMV vagy az Austrian Airlines.
Az elektronikus kereskedési rendszer bevezetése(1989), az ATX tőzsdeindex létrehozása (1991), a tőzsdei tulajdonosi szerkezet átalakítása (egyesülés a határidős piaccal), az új piaci szegmensek létrehozása (energiatőzsde vagy a KKV 2019-ben), a tőzsdei felügyelet és a függetlenelszámolóház létrehozása (2002-2004), vagy a nemzetközi terjeszkedés – amely először inkább vásárlásokban, majd később az együttműködési megállapodások megkötésében öltött testet – már a modern piaci működés meghatározói. Ma a Bécsi Értéktőzsde az osztrák részvények kereskedésében piacvezető, miközben kiterjedt kapcsolatrendszerével kínál befektetési lehetőségeket a régióban.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
