Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetést adott ki, hogy az omikron a gyors terjedés miatt újra kritikus helyzet elé állíthatja az ellátórendszereket. Az Egyesült Királyság, ahol az elsők között jelent meg az új mutáns, újra a szigorítások útjára lépett. Az alábbiakban azt próbáljuk meg röviden körüljárni, hogy ezek a figyelmeztetések, intézkedések mennyire jogosak, és a jelenlegi tudásunk valamint a számok alapján egyáltalán mire számíthatunk.
Félelem lengi be a világot az omikron kapcsán, mégpedig az ismeretlentől való félelem. Ugyanis egy dolgot tudunk csak biztosan, hogy gyorsan tejed. Egyesek szerint 2-3, mások szerint 4-5 nap alatt duplázódnak az esetszámok. Az első eseteket november végén azonosították, és míg december 13-án a világ 70 országából 6.430 omikronos esetet regisztráltak, addig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint december 15-én már a világ 80 országából jelentettek eseteket, összesen 10.150 igazolt omikronos fertőzést. Ennél persze nagy valószínűséggel sokkal, nagyságrendekkel több omikronos beteg van a Földön, de azért két dolgot mutat számunkra ez az adat. Egyrészt a terjedési sebesség tényleg a 2-3 naponta való duplázódás felé mutat, másrészt elég kevés az igazolt betegszám és rövid a variáns felfedezése óta eltelt idő ahhoz, hogy – egyelőre – komolyabb következtetéseket vonjunk le a betegség lefolyásáról. Ezért félünk! Hiszen 20-30 nap múlva nagy valószínűséggel 1.000-szer ennyi omikronos új betegről beszélhetünk majd, azaz minimum 10 milliós számmal, „ceteris paribus”, de valószínűbb az ennél is nagyobb szám. Mindeközben az elmúlt másfél évben 272 millió COVID megbetegedést regisztráltak világszerte, úgy, hogy a napi új esetszám nem érte el az 1 millió főt. Ez pedig aggasztó lehet még akkor is, ha a kórházba kerülési arányszám jóval alacsonyabb az omikron esetében, mint más variánsoknál. Éppen ezért a jobb félni, mint megijedni elv alapján, amíg nem derül ki az omikron tényleges hatása, addig a politikusok inkább a megelőzés mellett teszik le a voksukat, és a szociális távolságtartás növelésével, lezárásokkal védekeznek, amit az ECDC is melegen ajánl!
Hol tart Dél-Afrika? Az elmúlt hetekben a napi új esetek száma elérte, sőt volt olyan nap, amikor jóval meg is haladta a harmadik hullámban mért maximumot, és továbbra sem látható jele a tetőzésnek. Mindeközben a halálozások száma alapvetően nem változott, 20 körül fluktuált egy olyan országban, ahol hatszor annyian élnek, mint Magyarországon. Azaz a járványból adódó halálozás nem éri el az 1 ember per millió főt. Csak emlékeztetőül, Magyarországon, ahol még éppen a delta verzió pusztít, ez a szám 15.
Forrás: Worldometers
Nem csak a halálozás nem ugrott meg Afrika csücskén, hanem a kórházban ápoltak száma is elmarad a legutóbbi csúcstól, ami különben idén januárban tetőzött 20.000 fővel. Most 5-6 ezer ember van COVID tünetekkel kórházban. Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy az enyhe tünetek a korábbi magas átfertőzöttségnek köszönhető, ráadásul a társadalom is sokkal fiatalabb. Az átlagéletkor Dél-Afrikában a 30 évet sem éri el, szemben az európai vagy a magyar 42-43 évvel, így Dél-Afrika nem jó példa az omikron okozta megbetegedés lefolyásának vizsgálatára. Barry Schoub professzor, a kormány tanácsadója szerint az omikron terjedése egyébként még gyorsabb, mint amit eddig hallottunk bárkitől is. Szerinte 1-1,5 nap lehet a duplázási idő.
Forrás: Worldometers
Mi a helyzet az Egyesült Királyságban? Az omikron terjedése miatt az új esetek száma 10.000 fővel már meg is haladta a korábbi, januári csúcsot, s ezzel az 1 millió lakosra jutó új esetszám 1.170 főnél tart. Ugyanakkor a kórházi ápolásra szorulók száma kicsivel 100 per millió fő fölött stagnál, míg a halálesetek száma millió főre vetítve 2 fő körül fluktuál már hetek, hónapok óta. Most éppen csökkenést mutat a 7 napos mozgóátlag, amiben persze szerepet játszik az is, hogy ez a mutató az új esetszám felfutását mintegy 2-3 hét késéssel követi.
Forrás: Our World in Data
Forrás: Our World in Data
Forrás: Our World in Data
Mi következik ebből? Jelenleg még csak nagy pontatlansággal mérhető az omikron által okozott betegség lefolyása, és annak potenciális hatása az ellátórendszerre, de az első mérések és tudományos kísérletek továbbra is biztatók. Ugyanakkor, ha tévednénk, annak a gyors terjedés miatt nagy ára lenne. Vagyis ha későn hoznánk meg a szükséges távolságtartási intézkedéseket, annak végzetes következménye lenne. Ezért érdemes az elkövetkező hetekben szigorítani a szociális távolságtartási szabályokon, amire a közelgő ünnepek is jó lehetőséget adnak, legalábbis ami a GDP-t illeti.
Na, most akkor mire számíthatunk? Nagy valószínűséggel új szigorításokra, vagy azok megtartására, amit az omikron tényleges súlyosságának függvényében, nagyon hamar, akár már februárban fel is oldhatnak. Addig valószínűleg napról-napra többet tudunk majd meg az új vírustörzsről. S akár a járvány végét is jelentheti az új mutáns, amit át is keresztelhetünk pl. „influenza O”-ra J. Ha pedig mégis súlyos tüneteket produkálna, akkor a Pfizer antivirális gyógyszere, illetve az emlékeztető (harmadik) oltás, s esetleg új oltóanyagok segíthetnek. Ebben az esetben még nem ünnepelhetnénk most a járvány végét, de arról se feledkezzünk meg, hogy más gyógyszergyárak is gőzerővel dolgoznak számos készítmény (gyógyszerek és oltóanyagok) kifejlesztésén, vagyis ebben az esteben is közel lehet a járvány vége. Azaz én továbbra is korlátozott hatásra számítok, a GDP és a tőzsde tekintetében is. Ezzel különben a tőzsdei szereplők nagy része is egyetért, hiszen a VIX index a november végi 30 pontra történő duplázódását követően mostanra az idei átlagos szintjére, 19 pont környékére süllyedt.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
