Egy kérdéssel kezdem Mit gondolt volna az olvasó, ha 2008-ban, egy évvel az iPhone megjelenése után a híradások főcímében az szerepelt volna, hogy „Steve Jobs eltűnt?” Több millió keresés indult volna a Google-on: „Hol van Steve Jobs?”
Nos, ha Kínának van Steve Jobs megfelelője, akkor ő Jack Ma, az e-kiskereskedelmi óriás, az Alibaba társalapítója. Látta őt valaki mostanában?
Bár állítólag Jack Ma rövid időre felbukkant Hongkongban, az elmúlt évben szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Amióta Jack Ma 2020 októberében beszédet mondott, amelyben kritizálta Kína pénzügyi szabályozóit, Hszi Csin-ping elnök visszaszorította az Alibaba globális birodalmát, és tavaly novemberben megakadályozta az Ant Group 34 milliárd dolláros – Sanghajban és Hong Kongban egyidejűleg tervezett – nyilvános részvénykibocsátását. A tőzsdei bevezetés több készpénzt hozott volna, mint a szaúdi Aramco, az állami olajóriás részvényei 5 százalékának bevezetése (26 milliárd USD). Ezzel Kína egyértelmű üzenetet küldött: egyetlen magánvállalkozás sem emelkedhet ki, ha a kormány ezt nem engedélyezi.
Alternatívák
Mintha Hszi Csin-ping ezt mondta volna: Tudod, ha aközött a két alternatíva között kell választanom, hogy az Alibaba, a Tencent, a Baidu és az összes többi kínai technológiai óriás világbajnokká váljon – saját hatalmas pénzügyi és adatforrásaikkal – és közben kikerülnek a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alól, vagy megmaradnak másodrangú vállalatoknak az irányításom alatt, az utóbbi lehetőséget választom.
Hszi egyértelműen érzékelte, hogy a nyugati technológiai vállalatok miként súlyosbították társadalmaikban a feszültségeket, kiszélesítették a jövedelmi különbségeket és létrehozták a monopóliumokat, amelyek uralhatják a kormányzatokat – és ezt a korlátlan kapitalizmust nem szeretné Kínában látni.
Ez valahol érthető. Azonban a fiatal kínaiak felteszik a kérdést: „Mi a jövőm itt? Mik az új szabályok?”
Visszatekintés
Amióta Teng Hsziao-ping megnyitotta Kínát a világ előtt a hetvenes évek végén, Nyugaton sokan szerették volna látni az ország sikerét, mert azt gondolták, hogy Kína – tekintélyelvű politikai struktúrája ellenére – egy nyitottabb gazdaság és társadalom felé vezető úton halad. A reformer kommunista politikus 1976-tól 1989-ig volt a Kínai Népköztársaság vezetője, a „kínai típusú szocializmus” és a „szocialista piacgazdaság” fantázianeveken hivatkozott kínai gazdasági reformok úttörője. A pártvezetés által a „Négy modernizáció”-nak nevezett célokat Teng fogalmazta meg, hogy megerősítse Kínában a mezőgazdaság, az ipar, a honvédelem, valamint a tudomány és a technológia területét.
A Teng és szövetségesei által végrehajtott reformok fokozatosan elvezették Kínát a tervgazdaságtól és a maoista ideológiától, megnyitották a külföldi befektetések és a technológia előtt, és hatalmas munkaerejét bevezették a világpiacra, így Kína a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Annak idején a kínai vezetés előtt álló feladat kettős volt: egyrészt a kínai gazdaság modernizációjának előmozdítása, másrészt a Kínai Kommunista Párt (KKP) ideológiai egységének megőrzése, és a modernizáció által megkövetelt reformok irányítása.
Hszi Csin- ping politikája
Hszi Csin-ping elnök úgy módosította Teng irányvonalát, hogy a pártvonal elsőbbséget élvez a gazdaság fejlődésével szemben, ami szakértők szerint komoly veszélyt jelenthet Kína jövőbeli fejlődésére és befolyással lesz a világ többi részére.
Csorbult a bizalom a kínai és a külföldi vállalkozók körében, bizonytalanná váltak az üzleti szabályozások Kínán belül, ráadásul a külföldi partnerek aggodalommal szemlélik, ahogy Kína Hong Kong megszerzése után, hamarosan Tajvan felé halad, ami közvetlen konfliktust vált ki az USA-val.
Az 1,4 milliárd lakosú világhatalomnak a világon szinte mindenre befolyása van; a belélegzett levegő tisztaságától kezdve, cipőnk költségein keresztül a lakásunk jelzálogkölcsönének kamatáig. Ez egy igazi dilemma. Úgy tűnik, Hszi nem veszi észre, hogy mennyi bizonytalanságot fejtett ki tevékenysége – Kínán belül és kívül egyaránt.
Hasonlóságok és különbségek
Hszi leggazdagabb kínaiakkal kapcsolatos bánásmódja kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan Putyin bánt egyes orosz oligarchákkal, akik túl nagyra nőttek és nem fogadták el az elnök hatalmát. Börtönbe zárták őket, és lefoglalták a cégeiket. Ebből nem sok haszon keletkezett az orosz nép számára, de Putyin hatalma megerősödött.
Ha Hszi végleg elszánja magát Tajvan elfoglalásra, arra a világ sokkal keményebben reagálna, mint ahogy Oroszországgal szemben lépett fel a Krím-félsziget annektálása után. Oroszország, mint olaj és gázexportőr, komoly potenciállal rendelkezik érdekei védelméhez. Hszi országa ezzel ellentétben minden energiáját importálja, ezért egy tajvani kaland a gazdaságát tönkre teheti.
Túlreagálás
Másik történet: Miután Marise Payne ausztrál külügyminiszter tavaly áprilisban kifejezte támogatását a koronavírus-járvány eredetének független vizsgálatához, Kína erre reagálva csökkentette az ausztrál árpa, marhahús, bor és szén importját. Ez abszurd, zaklatott túlreagálás volt, amelyet Kína csendes-óceáni szomszédjainak mindegyike tanulságosnak tekintett.
Aztán pár héttel ezelőtt Kína a Népi Felszabadító Hadsereg 150 repülőgépét küldte a tajvani légtér szondázására, ez csak a legutóbbi emlékeztető arra, hogy Kína komolyan megalapozza Tajvan erőszakos lefoglalását. De vajon mi az, ami ezt a feszült helyzetet és agresszivitást előhozta?
Chiphiány
Igen, azok a kis chipek, amelyek a 21. századi digitális gazdaság építőkövei, ennek az internacionális drámának a rejtett alapját képezik.
Tajvan egy zord szikla egy tájfunokkal terhelt tengerben, 24 millió lakossal. Ezen a 36 ezer négyzetkilométeres alapterületű kis szigeten működik a világ egyik legkifinomultabb mikrochip gyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company vagy a TSMC, amelynek tőzsdei tickere: TSM.
Körülbelül 160 kilométernyire, a tengerszoroson túl található a szárazföldi Kína. Ugyanaz az etnikai hovatartozás, ugyanazt a nyelvet beszélik és ugyanazokat az ételeket fogyasztják, mint a tajvaniak, de soha nem tudták elsajátítani a TSMC által gyártott legfejlettebb chipek gyártását.
A TSMC a világ legnagyobb szerződéses mikrochip-gyártója, a piac mintegy 50 százalékát birtokolja, bár Dan Wang, a Gavekal kutatócég technológiai elemzője a TSMC piaci részesedéséről ezt mondta: „Azt hiszem, még mindig alábecsülik ennek fontosságát, hiszen a világ legfejlettebb chipjeiről beszélünk”
Valójában a TSMC és dél-koreai riválisa, a Samsung rendelkezik olyan technológiával, amely képes a legfejlettebb 5 nanométeres chipek gyártására, és a TSMC várhatóan 2022-ben kezdi meg a következő generációs 3 nanométeres chipek gyártását. Minél kisebb a chip vastagsága, annál több művelet rakható rá. Kína legnagyobb chipgyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corporation fejlettségben még közel sincs ehhez. Főként 28 nanométeren versenyez, és csak most kezd el gyártani néhány 14 nanométeres chipet.
Kérdés, hogy mi a TSMC titka, amelyet Kína nem tud megismételni?
Válasz: a bizalom.
A TSMC egy félvezető gyártó, vagyis építi a chipeket, amelyeket sok különböző cég tervez – különösen az Apple, a Qualcomm, az Nvidia, az AMD és még az Intel is. Az évek során a TSMC elképesztő ökoszisztémát épített ki megbízható partnerekből, akik megosztják szellemi tulajdonukat a TSMC-vel saját chipjeik elkészítéséhez. Ugyanakkor a vezető szerszámgyártó vállalatok szívesen adják el a legjobb chipgyártó eszközeiket a TSMC-nek. Ez biztosítja, hogy a vállalat mindig az anyagtudomány és a litográfia élvonalában legyen, amelyek minden félvezető alapjának építéséhez és maratásához szükségesek.
Mivel a TSMC az Apple termékek fő chipszállítója, a TSMC-t folyamatosan arra kényszerítik, hogy fejlődjön, megfeleljen az Apple újabb és újabb igényeinek, és hogy egyre jobb, gyorsabb legyen. Tehát a TSMC költségei folyamatosan csökkennek, ökoszisztémájának értéke folyamatosan emelkedik, és egyre szélesebb azon emberek köre, akik csatlakozhatnak és profitálhatnak belőle.
„A TSMC mindig induló vállalkozásként viselkedett, és mindig a legjobbat szintetizálta versenytársai közül” – magyarázta Steve Blank, a félvezető-innovátor, aki a Stanford Egyetem óraadó tanára. Az Intel, Amerika első számú chipgyártója téves stratégiát követett, amikor mindent önmagától és önmagáért készített – tette hozzá Blank. „Nem az ügyfelei követelték meg a fejlődést, mert az Intel a saját ügyfele volt, és ennek következtében önelégülté vált.”
Hszi nagy terve, hogy uralja az összes új 21. századi technológiát, és ezzel végképp maga mögé utasítsa a Nyugatot. Bár mindenki tiszteli Kína technológiai tudását, a grandiózus célig vezető úton egyelőre több buktató látszik, mint megoldás. A saját gyártású chipipar még mindig elég jó alap ahhoz, hogy sok komoly innováció, szuperszámítógép és gépi tanulás épüljön rá.
Az egyik legfontosabb dolog, amire a chipipar tanulmányozásából rájöhettünk, az az, hogy mivel ez olyan komplex műveleteket igénylő gyártási folyamat, hogy nincsen arra lehetőség, hogy egy gyártó legyen minden kategóriában a piacvezető, ezért felértékelődnek a megbízható partnerkapcsolatok.
Amennyiben Kína úgy gondolja, hogy ezt meg tudja oldani azzal, hogy elfoglalja Tajvant, többek közt azért, hogy megszerezze a TSMC-t, az téves gondolat lenne. A TSMC által használt kulcsgépek és vegyszerek nagy része Amerikából és az Európai Unióból származik, és válság esetén ezt az importot azonnal leállítanák.
Manapság nem lehet a világ legjobb chipjeit előállítani pusztán szilíciumból, megbízható partnerek nélkül. Azzal, amit Hszi elnök tesz – Ausztráliától Tajvanon át Jack Ma-ig – valójában elűzi a partnereket. Az amerikai chipfelhasználók jellemzően úgy látják, hogy: „A kínaiak utánoznak és másolnak, de soha nem hoztak létre olyan ökoszisztémát, mint a TSMC, mert nincs irántuk bizalom.”
A TMSC tőzsdei megítélése
A TSMC szeptember végével újabb rekordnegyedévet ért el. Gyártási képességei világossá váltak a világot sújtó chiphiányban, hogy kielégítsék a felhasználók határtalannak tűnő igényeit.
A technológiai piac TSMC-re történő támaszkodása kivételes árazási lehetőségeket és jelentős növekedést biztosított a cég számára a legfejlettebb chipszegmensekben (5 nm és 7 nm).
A folyamatos fejlődési igényre jó példa a legújabb kiadású iPhone, vagy éppen a járvány által közvetve okozott technológiai bumm, hiszen újabb és újabb adatközpontoknak kell megbirkózniuk a gyorsan digitalizáló világ igényeivel, a felhő alapú számítástechnikával és a mesterséges intelligenciával.
A vállalat közleményében profitnövekedést jelzett a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan, mivel a megnövekedett kereslet tartósnak bizonyul. A chipgyártó újonnan bejelentett japán üzeme 2024-ben kezdi meg a nagysorozatú gyártást az arizonai gyárral nagyjából egy időben.
A tajvani társaság abban a helyzetben van, hogy tovább bővülő piaci részesedést ér el a folyamatosan fejlődő, páratlan gyártási képességeivel. A menedzsment azt is kijelentette, hogy a chipellátás szűkös lesz a következő néhány negyedévben, de 2022 második felére enyhülnie kell a hiánynak. Bárhogy is nézzük, a TSMC áll a nyerő oldalon.
Források:
Thomas L. Friedman (2021.október 19.) China’s Bullying Is Becoming a Danger to the World and Itself. The New York Times: Elérhető: https://www.nytimes.com/2021/10/19/opinion/china-microchips.html
Tőzsdei megítélés: Yahoo. Elérhető: https://finance.yahoo.com/news/7-reasons-why-taiwan-semi-220610960.html
A cikk első alkalommal a www.capitalblog.hu weboldalon jelent meg 2021.11.25-én.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
