Előrehozott választások jöhetnek Portugáliában Bár nem várható monetáris politikai változtatás az EKB mai monetáris ülésén, mégsem tét nélküli az esemény. A jegybank komoly kommunikációs...
Bár nem várható monetáris politikai változtatás az EKB mai monetáris ülésén, mégsem tét nélküli az esemény. A jegybank komoly kommunikációs kihívás elé néz, hiszen egyre kevesebben hisznek az infláció átmeneti jellegében, aminek hatására a piacon már elkezdtek egy jövő évi EKB kamatemelésre spekulálni. Christine Lagarde-nak ezeket a kamatemelési várakozásokat kéne hűtenie, miközben az inflációs folyamatok mellett sem mehet el szó nélkül. A jegybank várhatóan majd csak decemberben dönt a PEPP program sorsáról.
Pénteken publikálják az eurózóna októberi inflációs adatát. A várakozások szerint a szeptemberi 3,4%-ról 3,7%-ra emelkedhetett az infláció, míg a maginfláció 1,9%-on stagnálhatott. Vagyis az októberi inflációs emelkedés elsősorban az energiaárak emelkedésére vezethető vissza. Ma német, illetve spanyol előzetes októberi inflációs mutató érkezik, melyeknél 4,5%-ra, illetve 4,6%-ra lehet számítani az elemzői várakozások alapján. Ez Németország esetében 40, Spanyolország esetében pedig 60 bázispontos emelkedést jelentene szeptemberhez képest.
Portugáliában a kisebbségi kormánynak nem sikerült elfogadnia a 2022-es költségvetést a parlamentben, így előrehozott választások jöhetnek.
Továbbra is mélyponton van a brit autógyártás. Szeptemberben 41%-os éves visszaesést követően mindössze 67ezer gépkocsit gyártottak, ami 1982 óta a legalacsonyabb szeptemberi termelés.
A kínai gyárak áramkimaradásáról szóló jelentések szeptemberben fokozódtak, mivel a helyi önkormányzatok küzdöttek a növekvő villamosenergia-kereslet és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítések egyensúlyának kiegyensúlyozásával. Az első kereskedelmi adatok azt mutatták, hogy Kína szénimportja 76%-kal nőtt az egy évvel korábbi szeptemberi 32,9 millió tonnáról. Az érdekesség viszont az, hogy az importok nem Ausztráliából jönnek, hanem Oroszországból és Indonéziából. Kína szeptemberben mintegy 3,7 millió tonna termikus szenet importált Oroszországból. Ez 28 százalékkal több, mint augusztusban, és több mint 230 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez azt mutatja, hogy Kínának továbbra is szüksége van a globális kereskedelmi rendszerre, annak ellenére, hogy összehangolt erőfeszítéseket tesz a kereskedelemtől való függőségének csökkentésére.
Kína idén több árut vásárolt Ausztráliából, még akkor is, ha a kereskedelmi ellentétjük nem mutatja a mérséklődés jeleit. Ausztrália Kínába irányuló exportjának értéke 24 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, és elérte a 180 milliárd ausztrál dollárt. A két ország közötti kapcsolatok tavaly jelentősen megromlottak, miután Ausztrália támogatta a globális vizsgálatot a kezdeti Covid-19-járvány kínai kezelésére. Azóta ezek a feszültségek az ausztrál árukra vonatkozó kínai szankciókba is beszűrődtek. Ez a vámok kivetésétől kezdve más tilalmak és korlátozások bevezetéséig terjedt, amelyek az ausztrál árukat - köztük az árpát, a bort, a marhahúst, a gyapotot és a szenet - is érintik.
A Bank of Japan csütörtökön változatlanul hagyta a kamatcéljait, illetve a jegybank csökkentette reál-GDP növekedési kilátásait és a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó fogyasztói inflációs előrejelzéseit.
Amerikában és Európában is emelkedést mutatnak a határidős piacok.
