Új csúcsok

Csütörtökön és hétfőn is új csúcsokat ütött az S&P500 index. A múlt héten annak lehetett örülni, hogy az ipari beszerzési menedzser index a 60,8-es értékről márciusban 64,7-re emelkedett, miközben az elemzők csak 61,5 pontot várt. Aztán pénteken – amikor zárva voltak a piacok – na meg hétfőn jöttek további jó hírek. 916 ezer új munkahely keletkezett az amerikai iparban, miközben az elemzők csak 660 ezerre számítottak a februári 379 ezret követően. Így talán nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta 6,2 százalékról 6 százalékra esett márciusban, és a Markit szolgáltatóipari indexe 55,3-ról 63,7-re emelkedett. Az erős munkaerőpiaci adat azt sugallja, hogy a Biden-féle élénkítés sikeres és a piac pozitívan fogadta. Pedig a csekkeket csak a március 15-i hétvégén postázták. Különben most jön a tervek másik oldala. Az adóemelés, ami a korábbi terveknek megfelelően 21-ről 28 százalékra emelkedne a vállalatok esetében. Erre nem reagáltak különösebben az árfolyamok.

A hangulat az amerikai pozitív hírek hátán Európában is pozitív, így tovább szárnyal a DAX index. Ráadásul egy rést is hagyott a reggeli kereskedésben, ami most már támasz szintként szolgál. Elvileg a BUX-nak is megvan a lehetősége a felzárkózásra, ha a technikai képet nézzük.

Rendkívül erős teljesítménnyel indult a hét Amerikában. Az S&P 500 újabb 1,4%-ot emelkedett hétfőn, miután az előző héten sikerült áttörni a 4000-es szintet. Egyedül az energiaszektor csökkent a kereskedés során.

A Biden-adminisztráció a jelenlegi 21%-ról 28%-ra tervezi emelni a társasági adókulcsot, ami ugyan még mindig alacsonyabb, mint a 2017-es adócsökkentés előtti 35%, azonban az OECD országok között már magasnak számítana. Sőt mi több, az amerikai vállalatok külföldi eredményét terhelő 10,5%-os minimum adót 21%-ra emelnék. Ezen adóemelések a 2,3 ezermilliárd dolláros infrastruktúra csomag finanszírozására szolgálnának, ugyanakkor csökkentenék az amerikai nagyvállalatok nemzetközi versenyképességét. Mivel a külföldi vállalatokra nem vonatkozna a 21%-os minimum adó, ezért megérné felvásárolni az amerikai vállalatok külföldi operációit. Ezt elkerülendő Janet Yellen a társasági adókulcs nemzetközi szinten történő megemelését szorgalmazza.

2021 végéig tervezi meghosszabbítani a kilakoltatási tilalmat az amerikai fogyasztók pénzügyi jogvédő hivatala. A jelenleg érvényben lévő szabályozások június végéig tiltják az államilag garantált jelzáloghitellel rendelkező lakástulajdonosok kilakoltatását, amit most a garancia nélküli hitelekre is ki akarnak terjeszteni.

A törvénytervezetek szenátusi szabályoknak való megfelelőségéért felelős független hivatalnok azt a határozatot hozta tegnap, hogy az úgynevezett „budget reconciliation” eljárást egy költségvetési év alatt többször is lehet használni. Az eljárás segítségével a szokásos 60 helyett 51 szavazattal is el lehet fogadni a törvényjavaslatokat a Szenátusban. A procedúra korábbi értelmezése és a fennálló precedens szerint évente csak egyszer lehet az eljárást alkalmazni, a hétfői döntés szerint azonban lehet rajta utólagosan is módosítani. Így a demokraták még az idei költségvetési évben el tudják fogadni Biden infrastruktúra és családtámogatási csomagjait a republikánusok szavazata nélkül is.

Gyenge kereskedéssel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225 1,3%, a CSI 300 index pedig 0,3%-ot csökken a nap végéhez közeledve. A hongkongi tőzsde ma zárva tart.

Március végén a kínai jegybank arra szólította fel az ország 24 legnagyobb bankját, hogy az idei év során tartsák stabilan a hitelnövekedést. A tavalyi évben 19,6 ezermilliárd renminbivel emelkedett a kínai bankrendszer hitelállománya. Amennyiben idén is ekkora mértékű lenne a hitelnövekedés, úgy százalékban kifejezve 11%-kal emelkedne a hitelállomány. Ilyen lassú növekedésre 2005 óta nem volt példa. Az idei év első két hónapjában már 4,9 ezermilliárd renminbivel, százalékban mérve 16%-kal emelkedett a hitelállomány, vagyis jelentős lassulásra lesz szükség az év hátralévő részében.

A februári 51,5-ről 54,3-ra emelkedett a Caixin által publikált kínai szolgáltatóipari beszerzési menedzser index. Az elemzők 52,1-re számítottak.

Az amerikai határidős indexek mínuszban, az európaiak pluszban voltak ma reggel.

A MOL 3,5 dollár/hordó finomítói és a 874 euró/tonna petrolkémiai marzsot ért el márciusban. Ez jóval meghaladja a februári 2,1 dollárt illetve 625 eurót. Az első negyedévben a finomítói marzs 2,5 dollár volt hordónként, míg a petrolkémiai marzs 668 euró tonnánként.

A marzs változás kedvező a MOL-ra. A finomítói marzs elsősorban a jobb benzin árrések, míg a petrolkémiai marzs a logisztikai gondok miatt javult. Az ázsiai termelők ugyanis nem tudják elszállítani a késztermékeket, illetve az alapanyagok sem érkeznek meg időben a világban tapasztalható konténer szállítási gondok miatt.