Benyújtották a devizahitelekkel kapcsolatos törvénytervezetet

Két dolog tematizálta a pénteki kereskedést a budapesti piacon. Egyrészt az, hogy a MOL vezető tisztségviselői egymás után jelentették be, hogy vásároltak a még mindig ismeretlen befektető(k) által eladott részvényekből, akik könnyen lehet, hogy csak simán valamiféle pénzügyi befektetők voltak, és nem a Dana, a Crescent vagy az Oman Oil van a háttérben. Mindenesetre a ma reggeli bejelentés enyhén pozitív, de jelentős árfolyamhatásra nem számítunk.

A másik pedig a devizahiteles törvény benyújtása volt, ahol a forinthitelek is bekerültek az egyoldalú változtatásba, míg a végtörlesztők kikerültek belőle. A nettó hatás nulla körül lehet a korábbi várakozásunkhoz képest. Ugyanakkor Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint 600-900 milliárd forintba kerülhet az egész csomag a bankoknak. Ez jelentősen magasabb az eddigi piaci és a mi becsléseinknél is. Ez pedig megbosszulta magát a piacon, hiszen a lehetséges plusz negatív hatás felét szinte azonnal, a nap elején beárazták a részvényárfolyamba. Azt gondoljuk, hogy a magasabb érték akkor jönne ki, ha a devizahitelek átváltása nem aktuális, hanem attól eltérő árfolyamon következne be. Ez viszont két problémát feszeget: (i) A Kúria döntése alapján úgy tűnik, hogy kevés devizahitel szerződés esne abba a kategóriába, hogy a hitel felvételekor alkalmazott árfolyamot kelljen figyelembe venni. (ii) Másrészt ebben az esetben a devizahitelt felvevők nagy valószínűséggel sokkal jobban járnának, mint a forinthitelt választók. Ez pedig az eddigi kormányzati kommunikációval szembe menő lépés lenne.

A nemzetközi piacokon megjött a megnyugvás, de ez szerintünk csak átmeneti lehet. A kitörésben levő uborkaszezonban, 1-2 hónapig visszafogottabb mozgásokra számítunk.

- A nap végi jó hangulatnak köszönhetően emelkedéssel zártak a tengerentúli börzék
- Esik az olaj, oldalazás látható az arany piacán
- 310-et ostromolja a forint
- Jól kezdődött a hét Ázsiában
- Benyújtották a devizahitelekkel kapcsolatos törvénytervezetet
- A MOL bővíti kutatási-termelési portfolióját az Északi-tengeren
- Emelkedésre számítunk ma a Budapesti Értéktőzsdén

- A pénteki kereskedés nagy része oldalazással telt a tengerentúlon, de záráshoz közeledve megérkeztek a vevők és sikerült a pozitív tartományba húzni az indexeket (Dow 0,03%, Nasdaq 0,43%, S&P500 0,19%).
- A Dow Jones index tagjai közül a Microsoft (0,9%) vezette az emelkedést, a nap vesztese pedig a DuPont (-1,7%) volt.
- A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexének júniusi felülvizsgált értéke 82,5 pontra emelkedett, míg a piac csak 82 pontot várt.
- A pénteki kereskedésben további 14%-ot emelkedett a frissen bevezetett GoPro részvény.
- Az Intel besorolását alulteljesítőről piaci teljesítőre emelte a Bernstein, miközben a célárfolyamot 22 dollárról 28 dollárra javították. A papír árfolyama 0,5 %-ot emelkedett.
- A DuPont árfolyama 3,4%-ot veszített értékéből, miután a társaság csökkentette az idei évre vonatkozó kilátásokat. A teljes évi részvényenkénti eredmény 4-4,1 dollár lehet a korábbi 4,2-4,25 dollár helyett.
- A Chicagoi beszerzési menedzser index júniusi értéke és függőben lévő lakásértékesítések májusi számai jelennek meg a tengerentúlon.

- A nyugat-európai részvényindexek oldalaztak a pénteki kereskedésben (FTSE100 0,34%, DAX 0,1%, CAC40 -0,06%).
- Megválasztották az Európai Bizottság elnökét, a befutó a néppárti Jean Claude Juncker, Luxemburg egykori kormányfője lett.

- Folytatódik az oldalazás az arany piacán, az árfolyam pénteken az 1.312-1.322 dollár közötti sávban araszolt. Másfél hete tart az oldalazás, amelyből hamarosan nagyobb elmozdulás jöhet.
- A pénteki oldalazás után eséssel indult a hajnali kereskedés a kőolaj piacán. 105,7 dollárról a 20 napos mozgóátlagig, 105,3 dollárig esett a kurzus.

- Pénteken is tovább folytatódott a forint gyengülése az euróval szemben, így az EUR/HUF árfolyam egészen 310-ig emelkedett, azonban a technikai szint egyelőre megállította az emelkedő trendet.
- A vártnál enyhén magasabb német inflációs adatot követően délután erősödni kezdett az euró, melynek eredményeként 1,3612-ről 1,3649-re emelkedett az EUR/USD árfolyama.

- A Nikkei 0,3%-os, a Hang Seng 0,2%-os, a Shanghai index 0,8%-os emelkedéssel kezdte a hetet.
- Japánban az ipari termelés az előzetes adatok alapján májusban mindössze 0,5%-kal emelkedett hó/hó alapon, ami elmaradt a várt 0,9%-tól.

- Mind az amerikai, mind az európai határidős piacokon pozitív hangulat uralkodik.

- Az igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta a devizahitelekkel kapcsolatos első törvényjavaslatot. Rossz hír, hogy a mentőcsomag az összes lakossági hitelre és lízingszerződésre vonatkozik majd, beleértve a deviza és forint hiteleket is, a jelzálog és autóhiteleket is. Pozitívum viszont, hogy a 2011- 2012-ben végtörlesztőkre nem vonatkozik. A vártnak megfelelően bankoknak a Kúria döntésével összhangban az MNB középárfolyamot kell alkalmazniuk. A szerződésmódosításoknak meg kell felelni a Kúria által megkövetelt transzparencia elvének is. Korábban mi úgy számoltunk, hogy a végtörlesztést választókra is vonatkozik majd az új szabály, ezért a korábban becsült 70 milliárd forint (árfolyamrés) és 520 milliárd forint (2,5%-os kamatcsökkentés) helyett most 60 milliárd és 435 milliárd forintos hatással számolunk, vagyis bankrendszer szintén kb. 95 milliárd forinttal kisebb lehet a veszteség. Az is elképzelhető, hogy a 2,5% valójában csak 2% lesz, ekkor 60 és 350 milliárd a veszteség. Úgy gondoljuk, hogy 2011-től a forinthiteleknél eddig is transzparens volt a bankok kamatpolitikája. 2003-ig alapvetően támogatott lakáshiteleket vettek fel az ügyfelek, 2003 és a válság kirobbanása között pedig többségében devizahiteleket folyósítottak. A törvény kiterjesztése a forinthitelekre tehát mintegy 100 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak. Végső soron a bankszektor vesztesége tehát nem tér el jelentősen attól, amit korábban számoltunk: 400-600 milliárd forint között lehet, de legvalószínűbb, hogy 500 milliárd forint. Ez mind az OTP, mind az FHB esetében 330-470 forint részvényenkénti hatást jelent, ami az OTP esetén már beárazódott, míg az FHB-nál még nem.
- A MOL ma reggel jelentette be, hogy már termelő és a jövőben termelésbe álló, illetve operált és nem operált mezőket vásárolt az Északi-tengeren a Premier Oil UK-től. A vételár 130 millió dollár. A tranzakció eredményeképp a becsült 2P készletnövekedés 14,2 millió hordó-olajegyenérték (MMboe) három termelő mezőből, melynek 73%-a kőolaj, 27%-a földgáz. A meglévő készleteken felüli 7 MMboe kitermelhető prognosztikus vagyon további növekedési potenciált jelent. A kitermelés a jelenlegi napi 3,7 ezer hordó egyenértékről 2016-ra 6,2 Mboe lesz. A MOL-csoport teljes egyesült királyságbeli portfoliójának kitermelési csúcsa 2018-ban várható napi 20-22 ezer hordó egyenértékes szinten. A működési cash- flowból finanszírozott vételár a tranzakció 2014 második felében esedékes zárásakor módosulhat. A tranzakció 4%-kal növeli a MOL napi kitermelését, a költség 9,1 dollár hordó egyenértékesenként, ha csak a termelő mezőkkel számolunk. Ha a további potenciált is figyelembe vesszük, akkor 6,1 dollár hordó egyenértékesenként, de a fejlesztés költségigénye nem ismert. A tranzakció alapvetően pozitív, de érdemi hatása nincs a cég értékeltségére.
- Dr. Világi Oszkár, a MOL igazgatóságának tagja és a Slovnaft igazgatóságának elnöke és vezérigazgatója 2014. június 27-én 2.310 darab MOL részvényt vásárolt 12.080 forintos átlagáron. A tranzakciót követően Dr. Világi Oszkár tulajdonában 13.610 darab MOL részvény van.