4,28 millió darab részvényt adott el ismeretlen MOL részvényes

Két dologtól hangos a magyar piac, és ez háttérbe szorítja az egyébként langyos nemzetközi eseményeket. Tegnap a kormány megtárgyalta a devizahiteles ügyet, és hamarosan benyújtják a törvény tervezetet a parlamentnek, július 4-re pedig már a jóváhagyás is megszülethet. Az eddig napvilágot látott információk alapján a bankrendszer vesztesége számításaink szerint meghalhatja az 500 milliárd forintot is. Ez az OTP esetében, amely 100 milliárd forint körüli, elviselhető, de valószínűleg nem elfogadható tétel, míg más bankokat kellemetlenebbül érinthet. A deviza hitelek egy tételben való átváltása viszont aggályokat vet fel például a tranzakciót követő, várhatóan 24 milliárd euróra csökkenő devizatartalék elégségességének tekintetében. Összességében úgy látjuk, hogy a legrosszabb már beárazódott az OTP részvényekbe, vagyis ennek már nem kellene hatással lennie az árfolyamra.

A másik izgalmas téma a MOL aukció. Egy vagy több ismeretlen tulajdonos (a piaci találgatások szerint Crescent+Dana vagy Oman Oil) 11 800 forinton MOL részvényeket adott el gyors könyvépítéses eljárással ma reggelre. A 4,3 millió darab részvény nagy tétel, amelybe sok spekuláns is beszállhatott, akik valószínűleg egy bizonyos áremelkedés után eladóként jelennek meg a piacon. Így óvatosak vagyunk a potenciális áremelkedés tekintetében. Az eladó „titkossága” mindenesetre furcsa. A nevet majd a bejelentési kötelezettség esetleges teljesülése után tudhatjuk meg, és így várhatóan a MOL teszi majd közzé.

A nemzetközi piacokon egyébként újra az északi irány lett az úr. A DAX-nak innen, a 30 napos mozgóátlagtól kéne valamiféle (kicsit komolyabb) mutatványt felmutatnia.

- Emelkedtek a tengerentúli börzék
- Az amerikai adatok után 3 napos csúcson a WTI, nem változott az arany kurzusa
- Alulteljesítő volt a forint
- Erőteljes emelkedés Ázsiában
- Ismeretlen MOL részvényes 4,28 millió darab részvényt adott el
- A kormány tegnap tárgyalta a devizahitelek kérdését
- Esésre számítunk ma a Budapesti Értéktőzsdén

- Tegnap ismét emelkedő pályára álltak a tengerentúli indexek és mérsékelt emelkedéssel zárták a kereskedést (Dow 0,3%, Nasdaq 0,68%, S&P500 0,51%).
- A Google kétnapos fejlesztői konferenciáján több újdonságot is bemutatott. Többek között három Androidos okos órát leplezett le a társaság, de egy televíziós platformot, az Android TV-t, és az autókban használatos Android Drive-ot is bemutatta a társaság. A papír árfolyama 2,5%-ot emelkedett tegnap.
- Az Egyesült Államok gazdasága öt éve nem látott mértékben csökkent az első negyedévben. A GDP 2,9%-kal esett vissza az év első három hónapjában, ami lényegesen rosszabb a legutóbbi -1%-os érték és az elemzők várt -1,8%-nál.
- Ma a szokásos friss segélykérelmeket publikálják, piaczárás után pedig a Nike teszi közzé negyedéves számait.

- A nyugat-európai piacok gyengén teljesítettek tegnap, fontos makroadat nem érkezett a piacokról (FTSE100 -0,78%, DAX -0,71%, CAC40 -1,27%).

- A WTI 106,6 dolláron állt ma reggel. Az amerikai könnyűolaj elsősorban a jó amerikai gazdasági adatoknak köszönhetően tudott erősödni, az új munkanélküliek alacsony száma mutatja, hogy robusztus a növekedés az Egyesült Államokban. Az iraki helyzet elmérgesedése is emelte az árakat.
- Az arany kurzusa nem változott, továbbra is 1.315 dollár körül áll az árfolyam. A piac elsősorban a Fed politikájára és a kínai keresletre koncentrál. Az ázsiai ország 10 év alatt a legnagyobb vevője lett a fizikai aranynak, elsősorban a személyi jövedelmek növekedése miatt.

- A forint alulteljesítőnek számított tegnap a régiós devizák közül, melyhez nagymértékben hozzájárult Varga Mihály nyilatkozata, miszerint mérlegelik annak a lehetőségét, hogy az MNB-vel együttműködve vezessék ki a devizahiteleket az év végéig. Az együttműködés valószínűleg azt jelentené, hogy az ehhez szükséges devizaforrást, körülbelül 12 milliárd eurót az MNB a devizatartalékból biztosítaná. A bejelentést követően felgyorsult a forint gyengülése az euróval szemben, és az EUR/HUF árfolyama a nyitó 305,8-as értékről 306,9-re emelkedett.
- Nagyot emelkedett az EUR/USD árfolyama, ami 1,361 közeléből egészen 1,363-ig ugrott fel a tegnapi kereskedésben A dollár gyengülése a meglepően gyenge amerikai GDP adat publikálásának hatására kezdődött el.

- A Nikkei 0,3%-ot, a Hang Seng 0,9%-ot, a Shanghai index pedig 0,6%-ot emelkedett.
- Jelentősebb hír nem látott napvilágot Ázsiában, így a részvényindexek jó teljesítménye elsősorban a pozitív hangulatnak és az amerikai emelkedésnek köszönhető.
- Négy hónap után megint volt elsődleges részvénykibocsátás (IPO) Kínában, a frissen debütáló papír 44%-ot emelkedett a kereskedés első napján.

- Vegyes képet mutattak a határidős indexek ma reggel, de a főbb piacok (Dow, S&P, Nasdaq, DAX) mind a pozitív tartományban voltak.

- Ismeretlen MOL részvényes 4,28 millió darab részvényt adott el tegnap este könyvépítés keretében. A hírek szerint a 4,1%-os csomag értékesítésére 11.800 forinton került sor, ami 7,3%-kal van alatta a MOL tegnapi záróárának. Valószínű, hogy vagy a Dana Gas-Crescent vagy az Oman Oil az eladó, az előbbi két befektető 4,4%-os, az utóbbi 7%-os MOL csomaggal rendelkezett. A hír ma negatívan fogja érinteni a MOL részvények árát.
- OTP, FHB: A kormány a következő napokban publikálja és várhatóan július 4-én el is fogadja az árfolyamkülönbözet és az egyoldalú kamatemelések szabályozását. A főbb pontok:
- A devizahitelesek visszakaphatják az árfolyamkülönbözet alkalmazása miatt felszámított összeget.
- Úgy tűnik, hogy a bankoknak bizonyítania kell, hogy az egyoldalú kamatemelések megfeleltek a szabályozásnak, ellenkező esetben a kamatemelések miatti összeget is vissza kell fizetniük a bankoknak. A bizonyítás lefolytatására körülbelül 3 hónap állna a bankok rendelkezésére.
- Az érvényben lévő szerződésekre nem érvényes az elévülés, míg lezártaknál a szokásos 5 év az elévülés.
- A lehetséges jogi esetek lezárulta után ősszel kerülhet sor az elszámolásra, ugyanakkor a kormány az MNB-vel együttműködve még idén szeretné kivezetni a devizahiteleket. (A jegybank a tartalékokból biztosíthatna FX likviditást.)
- A törvény nemcsak a jelzálogalapú devizahitelekre, de a pénzügyi lízingekre is vonatkozik, ami 5- 10%-kal növeli az érintett teljes hitelállományt. A hír negatív, ugyanis 500-600 milliárd forintos hatást okozhat a bankszektornak, 125-130 milliárdot az OTP-nek, 28 milliárdot az FHB-bek. Ez mindkét esetben körülbelül 470 forintnyi részvényenkénti hatással járna. A jelzálogalapú devizahitelek forintra váltása miatt 24 milliárd euróra csökkenhet a tartalék nagysága a jelenlegi 36 milliárd euróról, míg jelenleg a rövidtávú finanszírozási igényünk 28 milliárd euró, és nem vagyunk benne biztosak, hogy ennek eredményeként a finanszírozási igény 24 milliárd euró alá csökkenne. Ezért a kiváltás több lépésben lenne racionális. A formálódó csomagról rendelkezésre álló jelenlegi információk alapján úgy becsüljük, hogy annak hatása nagyobb lehet, mint a 2011-2012-es végtörlesztésnek. A fenti negatív következmények többsége az OTP-be már beárazódott, míg az FHB részvényekbe lényegében semmi.