Erste kommentár A WHO befejezte a tavasz óta tartó, 11.300 fő bevonásával végzett kísérletét, és úgy találta, hogy a remdesivir, a hidroxiklorokin, a lopinavir, az interferon és az interferon plusz lopinavir...
A WHO befejezte a tavasz óta tartó, 11.300 fő bevonásával végzett kísérletét, és úgy találta, hogy a remdesivir, a hidroxiklorokin, a lopinavir, az interferon és az interferon plusz lopinavir közül egyik sem csökkenti sem a kórházban töltött időt, sem a halálozási rátát. A placebót kapó csoport 4.100 főből állt. Persze a 405 kórházban és 30 országban zajló kísérlet nem tekinthető hagyományos értlemben vett kísérletnek. S ebbe köt bele a Gilead is, hogy ezek az eredmények nem a hagyományos kritériumok szigorúságával készültek. Például a kezelés során a remdesivirt és más gyógyszereket sok esetben keverték egyéb gyógyszerrel is. Mindenesetre az egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a remdesivir igazándiból nem annyira jó gyógyszer. Ugyanakkor a Regeneron vagy az AstraZencea antitest koktéljai (biotechnológiás gyógyszerek) sokkal ígéretesebbnek tűnnek.
Közben Trump szerint az 1.800 milliárd dollárral közelíteni kellene a demokraták 2.200 milliárd dolláros javaslatához, mert egy „rossz” gazdaságélénkítés is jobb a semminél. Így most kicsit örülnek a piacok. A DAX árfolyamát az is emeli, hogy a Daimler a várakozásknál majdnem kétszer jobb előzetes eredményt közölt ma reggel, míg a Thyssenkrupp esetében ma ajánlat érkezhet az acél üzletágra. A BUX is enyhe emelkedést mutat a tegnapi esést követően.
Ledolgozták a kezdeti mínuszok nagy részét tegnap a vezető amerikai részvényindexek. A Dow 0,1%-kal, az S&P500 0,2%-kal, a Nasdaq 0,5%-kal csökkent.
Donald Trump mindenáron szeretné az újabb fiskális stimulust a választások előtt, emiatt hajlandó lenne a republikánusok által korábban vázolt 1.800 milliárd dolláros stimulus csomag fölé menni. Steven Mnuchin pénzügyminiszter szerint Trump személyesen tervez lobbizni Mitch McConnell-nél, a Szenátus republikánus vezetőjénél, hogy engedjenek korábbi elképzeléseikből. A republikánus szenátorok egyelőre még nem álltak kötélnek.
Előzetes eredményvárakozásokat közölt a Hewlett Packard Enterprise az idei és a jövő évre. Idénre továbbra is 1,30 és 1,34 dollár közötti EPS-t vár a cég, ami a jövő évben 1,56-1,76 dollár között alakulhat a vállalat hatékony költségcsökkentési programjának köszönhetően. A konszenzus ezt megelőzően 1,46 dolláros EPS-t várt 2021-re a cégtől, így ez pozitív meglepetés.
Ismét egyre jobban terjed a koronavírus az USA-ban. Az utóbbi hetekben Illinois, Michigan, Ohio és Wisconsin államokban fordult kedvezőtlenre a trend.
Vegyes kereskedéssel zárul a hét az ázsiai tőzsdéken. A Nikkei 225 index 0,3%-ot, a Hang Seng 1,2%-ot emelkedik, a CSI 300 pedig változatlan értéket mutat a kereskedés végéhez közeledve.
A Nikkei 225 indexnek is sikerült ledolgoznia a koronavírus okozta veszteségeket, az árfolyam gyakorlatilag változatlan 2019 záró értékéhez képest. Június eleje óta inkább oldalazás, mintsem emelkedés jellemzi a piacot, számos híres befektető, köztük Michael Burry vagy Warren Buffett, azonban rendkívül vonzónak találja a japán részvényeket. Shinzo Abe vállalatirányítási reformjának köszönhetően a részvényesi javadalmazás soha nem látott szintekre emelkedett, a profitabilitás több évtizede nem volt ilyen magas, a készpénzállomány pedig továbbra is jelentős.
Az amerikai határidős indexek a negatív, az európaiak a pozitív tartományban voltak ma reggel.
A MOL 200.000 darab „A” sorozatú saját részvényt vett 1.650,8 forintos átlagár mellett október 15-én. A MOL jelenleg 53.487.517 darab „A” sorozatú saját részvénnyel rendelkezik. A MOL 995 ezer darab saját részvényt vett ebben a programban eddig, ami az alaptőke 0,12%-a.