Erste kommentár A két amerikai elnökjelölt, Trump és Biden tegnap este (magyar idő szerint ma hajnalban) megtartotta első vitáját, ami vitathatatlanul sikertelen volt, és a felek győztes nélkül távoztak. Sajnos egyre inkább...
A két amerikai elnökjelölt, Trump és Biden tegnap este (magyar idő szerint ma hajnalban) megtartotta első vitáját, ami vitathatatlanul sikertelen volt, és a felek győztes nélkül távoztak. Sajnos egyre inkább világjelenséggé kezd válni, hogy sok esetben inkább az érzelmekre hatni próbáló vitákat, beszédeket látunk a valódi üzenetek vagy szakmai viták helyett. Így bizony üdítő, amikor tényleg kompetens nyilatkozót, vagy éppen értelmes érvelős vitát láthatunk. Ma hajnalban ez nem sikerült, maradt a negatív kampány. Pedig közben a pénzügyminisztérium és a demokraták megbeszélést tartottak az újabb élénkítő csomagról. A megbeszélések ma tovább folytatódnak, ami jó hír. Ennek ellenére a piacok a tegnapi negatív zárást követően még mélyebbre süllyedtek a ma reggeli órákban.
A DAX a negatív tartományban nyitott, amit a technikai kép is indukált, de később meglepetésre átfordult a pozitív tartományba. A BUX esetében is hasonló mozgást láthatunk a tegnapi kicsit nagyobb esést követően, amely (alulteljesítés) az EU-s vitáknak lehet köszönhető. Ma a jogállamisági jelentéssel lehetünk gazdagabbak.
Csökkenéssel zárták a tegnapi kereskedést a vezető amerikai részvényindexek. A Dow és az S&P500 0,5%-kal, a Nasdaq 0,3%-kal esett.
Sárdobálásról szólt az első vita az amerikai elnökjelöltek között, egyértelmű győztest a látottak és hallottak alapján nem lehetett kihozni. Szakpolitikai kérdésekről csupán általánosságban beszéltek a felek, többnyire egymás kritizálásával voltak elfoglalva. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy Trump felülkerekedhet egy élő vitában, de nem így történt. A következő vita október 15-én lesz az elnökjelöltek között.
Tegnap röviden egyeztetett egymással Nancy Pelosi demokrata képviselőházi vezető és Steven Mnuchin republikánus pénzügyminiszter a demokraták által kidolgozott 2.200 milliárd dolláros fiskális csomagról. Az egyeztetések ma folytatódnak. Ez azt jelzi, hogy még van esély egy újabb stimulusra a választások előtt.
28 ezer munkavállalóját bocsátja el a Disney a koronavírus miatt kialakult nehéz helyzetben. Az elbocsátások vidámparkokhoz, turistahajókhoz és kiskereskedelmi egységekhez köthetők, kétharmaduk részmunkaidős foglalkoztatottakat érint.
Észak- és Dél-Dakotában, illetve Wisconsinban elkezdte komolyabb mértékben felütni a fejét a koronavírus, és New York-ban is magasabb szintre szökött a pozitív tesztek aránya.
Továbbra is vegyes kereskedést láthatunk az ázsiai tőzsdéken. A Nikkei 225 index 1,4%-ot csökken, a Hang Seng 0,7%-ot emelkedik, a CSI 300 index pedig 0,2%-os mínuszt mutat a kereskedés végéhez közeledve.
Japánból és Kínából is számos fontos statisztika érkezett ma reggel. Az ipari termelés 13,3%-kal csökkent Japánban augusztusban az előző évhez képest, ami enyhe javulás az júliusi 15,5%-os csökkenéshez viszonyítva. Mind a havi, mind az éves változás enyhén felülmúlta a várakozásokat.
A japán kiskereskedelmi forgalom már sokkal impresszívebb képet fest. 4,6%-kal növekedett júliushoz képest és csupán 1,9%-ot csökkent az előző évhez viszonyítva. A számok jelentősen felülmúlták a várakozásokat.
A kínai állam által publikált feldolgozóipari és szolgáltatóipari beszerzési menedzser indexek enyhén felülmúlták a várakozásokat és további javulásról tettek tanúbizonyságot. A feldolgozóipari PMI index 51,0-ról 51,5-re emelkedett, a szolgáltatóipari index pedig 55,2-ről 55,9-re ugrott.
Az állam által publikált statisztika főként a nagy állami vállalatokra fókuszál. A Caixin magazin által számított indexek viszont a privát és méretre kisebb társaságokat súlyozzák felül. Ma tették közzé a Caixin feldolgozóipari indexet, ami már a várakozások alatt és az előző hónaphoz képest is alacsonyabban alakult. A PMI index 53,1-ről 53,0-ra csökkent, ami azonban továbbra is növekedést jelent.
Az amerikai és az európai határidős indexek is mínuszban voltak ma reggel.
A Nacional című horvát lap értesülései szerint a MOL kezében lévő 49,08%-os INA pakett 800 millió dollárt ér. A lap a Lazard amerikai befektetési bank elemzésére hivatkozik, amit a horvát állam rendelt meg, és amit egyelőre csak Andrej Plenkovic miniszterelnök és szűk köre látott részletesen. A Lazard késett a jelentéssel, mivel a prezentációra júniusban, a teljes elemzés átadására pedig augusztusban került sor. A horvát állam pedig már októberben le szeretne ülni a MOL-lal a tárgyalóasztalhoz, hogy visszavásárolják a magyar cégtől a teljes pakettet. A horvát állam egyelőre nem tudja, hogy mit szeretne a részvényekkel kezdeni. A Nacional szerint négy jelentkező is van, aki megvenné az INA-t, többek között az orosz Rosznyeft is. Véleményünk: A 800 millió dolláros vételár már elfogadható lehet a MOL számára, bár kevesebb, mint amennyiért anno megvette. A MOL 2003-ban 505 millió dollárt fizetett 25%-ért, majd 2008-ban 873 millió eurót adott ki további 22%-ért és irányítási jogért. Nem lenne kedvező, ha a Rosznyeft belépne tulajdonosként az INA-ba, mivel ez sértheti a MOL üzleti érdekeit. Ugyanakkor a horvát állam sem adná el a részvényeket az oroszoknak. Egyelőre annak is kicsi az esélye, hogy a MOL és a horvátok között létrejön az egyezség, mivel a horvát államnak a mostani gazdasági helyzetben nincs elég pénzügyi eszköze, hogy kivásárolja a MOL-t.
A MOL 7-éves, jelzáloggal nem biztosított eurókötvényt szeretne kibocsátani, ezért megbízott egy nemzetközi és hazai befektetési banki konzorciumot a kibocsátás megszervezésével.
A Csányi Sándorhoz köthető Sertorius alap 50.000 darab OTP részvényt vett 9.192 forintos átlagáron.
A Moody's hitelminősítő intézet megerősítette az OTP ꞌBaa3ꞌ szintű hosszú lejáratú devizabetét besorolását, és a minősítéshez tartozó kilátást stabilról pozitívra javította. Vélemény: a hitelminősítő szokás szerint lekövette az államadósság besorolását, így a döntés várható volt.
