Még pesszimistább európai gazdasági előrejelzés

Csökkentek tegnap az európai részvényindexek is. A CAC 40 0,7%-ot, a DAX 0,9%-ot, a FTSE100 pedig 1,5%-ot esett.

Csökkentette az Eurózónára vonatkozó idei GDP előrejelzését az Európai Bizottság. A korábbi előrejelzést 1 százalékponttal rontották, így 8,7%-os GDP visszaesésre számítanak, és további lefelé mutató kockázatokat látnak. A francia, az olasz és a spanyol GDP eshet leginkább, 10%-nál is nagyobb mértékben, míg a német GDP 6,3%-kal maradhat el a tavalyi értéktől.

A Reuters értesülései szerint az EKB meghosszabbíthatja a bankokra vonatkozó osztalékfizetési és sajátrészvény vásárlási tilalmat. A jelenleg érvényes jegybanki ajánlás októberig van életben, amit várhatóan az idei évre meghosszabbítanak.

Boris Johnson és Angela Merkel tegnapi egyeztetése sem hozott áttörő eredményt, így Johnson ismét kilátásba helyezte, hogy Nagy-Britannia kész akár rendezetlen körülmények között is elválni az EU-tól.

Az amerikai értékpapírfelügyelet, a SEC mintájára szeretne a német pénzügyminiszter egy egységes európai felügyeletet felállítani, ami a Wirecard-hoz hasonló csalások megakadályozását lenne hivatott szolgálni.

A Lufthansa igazgatósága tegnap elfogadta az újabb költségcsökkentő intézkedéseket. Ez ezer fős létszámcsökkentést tartalmaz az adminisztratív területeken a már korábban bejelentett 22 ezer fős csoportszintű létszámleépítésen túl, valamint a flotta méretét is csökkentenék. Továbbá a társaság elhatározta, hogy a lehető leghamarabb igyekszik az állami mentőcsomagot visszafizetni, mivel annak kamata sávosan emelkedik, így egyre nagyobb terhet jelentene a légitársaság számára. Véleményünk szerint azonban a mostani átalakítások ellenére sem lesz képes a Lufthansa gyorsan visszafizetni az állami mentőcsomagot.

A Deutsche Bank vezérigazgatója szerint a befektetési bank kereskedési üzletága kiválóan szerepelt az első félévben, a kiugró volatilitás jót tett az üzletmenetnek, azonban a második félévben már nem várható hasonlóan kimagasló eredmény. A vezérigazgató az egyesülés lehetőségéről is beszélt. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az európai banki konszolidációban szeretnének majd szerephez jutni, de semmiképpen sem alárendeltségben, vagyis a Deutsche Bank lehetne az a szereplő, aki más bankokat, pénzügyi szolgáltatókat vásárol fel. A kereskedési eredményről szóló nyilatkozat pozitív, hiszen kézzelfogható hatása lehet a negyedéves eredményben. Ugyanakkor várható volt, hogy a volatilis időszakban jól teljesíthettek a befektetési bankok.

A Banco Santander célja, hogy 11 százalékról 12 százalékra emelje a tőkemegfelelését, bukhat az agresszív hitelezésén. Ugyanis a járvány kapcsán, az államilag támogatott hitelekből 32 milliárd eurónyit a bank helyezett ki, s ezzel a legaktívabb spanyol bank ezen a téren. Ugyan a hitelek jelentős része 70-80 százalékban garantált az állam által, mégis leginkább a legkockázatosabb kisvállalkozói szegmensnek lettek ezek a hitelek nyújtva, amelyek jelentősen megnövelik a céltartalék képzési igényt is. Ugyan március végére a CET1 ráta 11 százalékról 11,58 százalékra emelkedett, de a járvánnyal kapcsolatos céltartalékképzés 1,6 milliárd euró lett, míg a teljes CT 3,9 milliárd euróra rúgott, amely 82 százalékkal vetette vissza az eredményt. Ugyan az EU megengedi, hogy a szoftver beruházások is javítsák a tőkemegfelelést, s így ez 10-20 bázisponttal segíti a bankot, ennek ellenére a befektetők aggódnak, hogy a megfelelő tőkemegfelelést nem sikerül elérni az év végéig. Szerintünk az EKB most inkább a hitelezési aktivitás segítésével, mintsem a tőkekövetelmények szigorú betartásával fog foglalkozni.

A Bayer és a mintegy 100.000 felperes közti 9,5 milliárd dolláros megállapodás része, hogy létrehoznak egy tudományos testületet, amely eldönti, hogy a glifozát rákkeltő-e. A testület döntése kötelező érvényű lesz. Ha az a döntés születik, hogy rákkeltő, akkor a maradék 25.000, egyezségen kívüli peres is kap valami pénzt az összesen 1,5 milliárd dollárból, de már nem perelhet. Ez alapján a Bayer már nem számít több perre. Ugyanakkor a San Franciscó-i szövetségi bíró, Vince Chhabria – aki a peres eljárást és az egyezséget is felügyelte – azt mondta, hogy ezt a záró megállapodást valószínűleg nem fogja jóváhagyni. Így a Bayer számára újranyílhat a további perek sorozata, ami ki tudja mekkora veszteséget fog még hozni. A megállapodás egyébként a járvány miatt született csak meg, mert a beteg emberek (még életükben) pénzt akartak látni és nem tudták, hogy a járvány mikor ér véget. A járvány kitörése előtt egyébként totális patthelyzet volt a peren kívüli tárgyalásokban, a járvány miatt viszont nem tudták folytatni a pereket. Szóval nagy a baj, mert innentől akár további 10 milliárd dolláros peres költségekre is számítani lehet, s ez 10 eurókat metszhet ki a részvényárfolyamból. A hírre tegnap eséssel reagált a Bayer árfolyama.