Erste kommentár A Yale egyetem professzora, a Morgan Stanley korábbi ázsiai igazgatója szerint a költségvetési és kereskedelmi egyensúlytalanságok miatt a dollár az elkövetkező években jelentős...
A Yale egyetem professzora, a Morgan Stanley korábbi ázsiai igazgatója szerint a költségvetési és kereskedelmi egyensúlytalanságok miatt a dollár az elkövetkező években jelentős leértékelődésen fog keresztülmenni. Azt mondja, hogy ez a csökkenés 35 százalék körül lehet, s szerinte ezek az egyensúlytalanságok azért fognak most hatni, mert a dollár tartalékdeviza szerepe sérülni fog. Lehet, hogy így van, de azért két megjegyzést fűznénk a megállapításhoz: (i) Annak idején az euró bevezetésével már egyszer eltemették a dollár hegemóniáját, ami a valóságban nem következett be. Most is az euró illetve a renminbi lehetne a dollár kihívója, de egyelőre kis esélyt adunk a trónfosztásnak. (ii) Ahhoz, hogy a dollár 35 százalékot gyengüljön, vagy ugyanennyit erősödjön, nem kell a hegemóniának elvesznie. Elég, ha a tőkeáramlás irányt vált egy gazdasági ciklus, vagy éppen egy válság hatására. Erre az elmúlt évtizedekben számos példát láthattunk. (pl. A legutóbbi ilyen gyors nagy mozgás éppen a dollár erősödése volt 1,4-ről 1,05-ig az euróval szemben 2014 májusa és 2015 márciusa között, ami majdnem 35 százalékos mozgás volt.) A 2008-as és a mostani válságban is fontos elem volt, hogy a Fed dollár csereügyleteket kötött a fontosabb jegybankokkal, hogy a megfelelő dollár likviditást biztosítsa a nemzetközi piacokon a dollár éhség leküzdésére. Ez részben sikerült is, most a dollár erősödés megmaradt a 10 százalék alatti tartományban.
Mindeközben a múlt héten hagyott réseket töltögetik vissza az indexek, a DAX és az S&P500 is. Az előbbinél ez már megtörtént, míg a második valószínűleg ma teszi meg. Utána szerintünk folytatódhat a korrekció a piacokon. Ez azt jelenti, hogy a pozitív kezdés ellenére a DAX és a BUX is a negatív tartományban zárhat a mai napon.
Megtartották tegnap kezdeti pluszaikat a vezető amerikai részvényindexek. A Dow 2%-kal, az S&P500 1,9%-kal, a Nasdaq 1,8%-kal került feljebb.
6 államban nőtt tegnap rekord mértékben az új koronavírusos esetek száma az USA-ban, ami mellett az újonnan kórházi ellátására szorulók száma is megugrást mutatott. A kormányzók szerint az esetszámok kezelhetők és nem kell még visszafordítani a gazdasági korlátozások lazítását. Ez azonban egyesek szerint a jövőben változhat.
Mike Pence alelnök szerint nincs ok az aggodalomra, ugyanis három kisebb területet leszámítva az egész USA-ban 10% alatt alakul a pozitív koronavírusos tesztek aránya.
A nagy alapkezelők közül továbbra is többen vannak a pesszimisták táborában a Bank of America friss alapkezelői felmérése szerint. A megkérdezettek 37%-a szerint vagyunk bikapicon, míg 53% szerint csupán egy medvepiaci korrekciót láthatunk.
Nem hozott érdemi újdonságot Jerome Powell tegnapi szenátusi meghallgatása. Powell szerint mind monetáris, mind fiskális politikai fronton több kellhet még, különösen a leginkább érintett iparágnak és az önkormányzatoknak. Hozamcélokról még nem döntöttek a Fed-nél, negatív kamatokat biztosan nem akarnak.
Két vizsgálatot is indított az Európai Bizottság az Apple-lel szemben tegnap. Az egyik az Apple Pay-t, a másik az App Store-t érinti. Mindkét esetben a versenyellenes magatartás a vizsgálat tárgya.
Kisebb mértékben csökkentek ma reggel az ázsiai részvényindexek. A Shanghai index 0,1%-ot, a Nikkei 0,6%-ot csökkent, míg a Hang Seng stagnált.
Pekingben ismét szigorú járványügyi intézkedéseket léptettek életbe, miután újabb 31 koronavírusos beteget találtak és Pekingből már a környező településekre is átterjedt a vírus. A járványkészültséget kettes szintűre emelték, az iskolákat és óvodákat bezárták, a várost pedig elvileg csak negatív tesztet követően lehet elhagyni. A hírek szerint a valóságban ez inkább csak abban az esetben igaz, ha a fertőzési gócpontok közelében lakók hagyják el a várost. Pekinget már csak mérete miatt is rendkívül nehéz lenne teljesen lezárni. A tesztelési kapacitásokat megnövelték, vasárnap például 70 ezer tesztet végeztek. A Pekingbe érkező, illetve onnan induló kereskedelmi járatoknak több, mint a 60%-át törölték. A hatóságok igyekeznek minél hamarabb elfojtani a járványt, hogy ne alakuljon ki egy második hullám, ami a gazdaság normalizálódását is veszélyeztetné.
Tovább romlott Észak és Dél-Korea viszonya. Észak-Korea tegnap felrobbantotta a határ menti irodát, mely a két Korea közti kommunikációért felelt, és azzal fenyegetőzik, hogy a hadsereg bevonul a demilitarizált zónába. Az agresszív politika Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong előretörésének a jele lehet.
A japán jegybank kormányzója szerint hosszú időt fog igénybe venni a gazdaság talpra állása, ezért szerinte sem 2021-ben, sem pedig 2022-ben nem fog kamatot emelni a japán jegybank. Kijelentése nem meglepő, a többi jegybank esetében sem várható gyors szigorítás. Ráadásul ha a jegybankok el is kezdik a visszavonulást, azt akkor is a nemkonvencionális eszközök kivezetésével fogják valószínűleg kezdeni és csak ezt követheti majd a kamatok óvatos emelése.
Tűzharc alakult ki kínai és indiai katonák között a himalájai határszakaszon. Az okok nem ismertek, de legalább 20 indiai katona életét vesztette. Mindkét ország jelezte, hogy diplomáciai úton igyekeznek a történteket rendezni.
Pozitív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.
Az OTP június 16-án 155.000 darab saját részvényt vett 11.881 forintos átlagáron.
Az egy részvényre jutó osztalék 20,17 forint.
