Nem is tárgyalták a járványügyi eszközvásárlási program növelésének lehetőségét Pénteken az európai részvénypiacok többsége zárva tartott. Kivételt jelentett ugyanakkor a brit FTSE 100, ami 2,3%-ot esett. Meglehetősen pesszimista...
Pénteken az európai részvénypiacok többsége zárva tartott. Kivételt jelentett ugyanakkor a brit FTSE 100, ami 2,3%-ot esett.
Meglehetősen pesszimista jövőképet vázolt az EKB a csütörtöki kamatdöntő ülésen. A jegybank előrejelzése szerint az Eurózóna gazdasága idén 5-12%-kal zuhanhat. Az előrejelzésnek még az optimistább széle is nagyobb mértékű visszaesést jelentene, mint a 2009-ben bekövetkezett 4,5%-os visszaesés. Az elemzői közösség által várt 5,6%-os visszaesés is az EKB optimista szcenáriójához áll közelebb. Ilyen mértékű növekedési pesszimizmust látva főként meglepőnek tűnik, hogy nemcsak, hogy nem növelték meg a járványügyi eszközvásárlási program (PEPP) nagyságát, de még csak nem is tárgyalták ennek a lehetőségét, miközben az EKB ülését megelőzően a befektetők ezzel a programmal kapcsolatos fejleményeket várták leginkább. Azonban így sem érkezett teljesen üres kézzel az EKB, tovább csökkentette a TLTRO program kamatlábát, így a banki hitelezést adott esetben negatív kamattal is támogatja az EKB. Ennek hatására főleg a rövid EURIBOR kamatok csökkenhetnek, ennek első jelei már láthatók is. A piac összességben csalódással fogadta az EKB bejelentését, mely az olasz államkötvények hozamemelkedésében és főleg az európai bankrészvények árfolyamesésében öltött testet.
Olaszországban március 10-e óta nem jelentettek annyira kevés új koronavírusos megbetegedést és halálesetet, mint a tegnapi napon. Ezen felbátorodva Giuseppe Conte miniszterelnök jelezte, hogy a vártnál gyorsabb lehet a gazdaság újraindításának üteme.
A brit egészségügyi szolgálat megerősítette azt, amit a számok is mutatnak, vagyis, hogy tetőzött az új megbetegedések és halálesetek száma is. Ezzel kapcsolatban napokon belül bejelenthetik a gazdaság újraindítási programot.
Az Európai Bizottság ma virtuálisan ülésezik. A mai ülés témája egy 7,5 milliárd eurós alap létrehozása, ami a COVID-19 elleni vakcina kifejlesztését és gyártását támogatja. A gazdaság támogatási alapok létrehozása nem kerül ma terítékre.
A Ryanair becslése szerint a járvány előtti utasforgalom csak 2022 nyarára térhet vissza. A normál üzletmenet visszaesése miatt a Ryanair 3.000 fős elbocsátást tervez, ami teljes alkalmazotti létszámának csaknem az ötödét jelenti. A létszámcsökkentés elsősorban a fedélzeti alkalmazottakat, a pilótákat és az utaskísérőket fogja érinteni, míg a központi dolgozók esetében 20%-os bércsökkentés várható.
Bár hivatalos megegyezés csak a következő napokban várható, de az eddig megjelent hírek alapján a német állam komoly feltételek mellett hajlandó csak megsegíteni a Lufthansát. A 10 milliárd eurós mentőalap feltétele az lenne, hogy az állam 25,1%-os tulajdonrészt szerez a légitársaságban, valamint, hogy 5,5 milliárd eurós befektetés után a Lufthansa fix, 9%-os osztalékhozamot fizet. A romló környezet miatt jelentős költségcsökkentési intézkedésekre is szükség lesz, ennek keretében a pilótákat tömörítő szakszervezet bejelentette, hogy bérük 45%-ról hajlandóak lemondani 2 évre a pilóták.
