A piac a járványügyi kötvényvásárlási program bővítésére számít Emelkedtek tegnap az európai részvényindexek. A CAC40 0,9%-kal, míg a DAX és a FTSE100 1,0%-kal zárt magasabban. Nem hozott valódi áttörést a tegnapi EU...
Emelkedtek tegnap az európai részvényindexek. A CAC40 0,9%-kal, míg a DAX és a FTSE100 1,0%-kal zárt magasabban.
Nem hozott valódi áttörést a tegnapi EU csúcs. Az egységes gazdaságtámogató alapot illetően némileg közeledtek az álláspontok, állítólag főként az után, hogy az EKB elnöke, Christine Lagarde közölte, hogy akár 15%-os GDP visszaesés is bekövetkezhet és az eddigi fiskális intézkedések nem lesznek elegendőek. Most már Németország is támogatja az erőteljesebb közös fellépést, de tényleges előrelépés nem történt, mindössze felkérték az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig álljon elő egy javaslattal. Ez a magasabb EU-s költségvetésen keresztül biztosítana megfelelő pénzügyi alapot a gazdaság támogatására a 2021-2027 közötti költségvetési időszakra, viszont ebből adódóan a gazdasági segítség is csak a jövő évtől várható majd.
Az EU csúcs egyúttal jóváhagyta a már április elején bejelentett 540 milliárd eurós gyors válságkezelési csomagot, mely június elején indulhat. Ez 240 milliárd eurós óvatossági hitelkeretből, 200 milliárd eurós Európai Beruházási Banki garanciából és 100 milliárd eurós munkahely megőrzési programból áll.
A Bloomberg felmérése szerint a piaci szereplők azt várják, hogy az EKB ki fogja bővíteni járványügyi kötvényvásárlását (PEPP program). Az elemzők negyede szerint erre már a jövő heti EKB ülésen sor kerülhet, azonban a többség csak a szeptemberi ülésen számít erre. A kibővítés mértéke valószínűleg attól függ majd, hogy a tagállamok mennyivel növelik meg költségvetési kiadásaikat és ezen keresztül a kötvénykibocsátásaikat, de a piac összességében azt várja, hogy a 750 milliárd eurós összeget további 500 milliárd euróval növelheti meg az EKB.
Csehországban gyorsítanak a korlátozások feloldásán. Az eredeti június 8-i határidő helyett már május 25-re feloldanák a korlátozásokat, ezzel lényegében az osztrák és a német feloldási ütemmel kerülnének szinkronba. A szükségállapotot így május 25-ig hosszabbítanák meg.
Boris Johnson hétfőn visszatér a Downing Streetre, miután felépült a koronavírusból.
A Lufthansa tegnap este közzétette előzetes negyedéves eredményét. Márciusban az árbevétel 47%-kal esett év/év alapon, aminek hatására a negyedéves árbevétel 18%-kal, 6,4 milliárd euróra esett vissza. A csoport szintű EBIT eredmény -1,2 milliárd euró volt, szemben a tavalyi első negyedéves 336 millió eurós veszteséggel. Azonban a társaság már jelezte, hogy az eredeti április 30-i határidő helyett csak május második felében megjelenő részletes eredmény további leírásokat és az olaj fedezeti ügyletekhez kapcsolódó veszteséget is fog tartalmazni, így az adózott eredmény lényegesen rosszabb lehet. Eredményvárakozást a bizonytalan környezet miatt nem közöltek, de a második negyedévre még nagyobb veszteségre számítanak. Ami azonban ezeknél sokkal fontosabb, az a légitársaság likviditási helyzete. A jelenlegi 4,4 milliárd eurós nettó likviditás heteken belül kifuthat a lejáró számlák és pénzügyi kötelezettségek, valamint a jegyárak visszatérítése miatt. A Lufthansa azzal számol, hogy piaci alapon jelenleg nem képes finanszírozást szerezni, így mindenképpen állami segítségre szorul. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek Németország mellett Ausztriával, Belgiummal és Svájccal is.
Német lapértesülések szerint az Adidas kötvénykibocsátást tervez, melynek célja, hogy refinanszírozza és így máris visszafizesse a néhány hete felvett 2,4 milliárd eurós állami hitelt.
