Gyorsjelentés dömping Európában - Európa Best Of

A Banco Santander reggel publikált negyedéves számai a várakozásoknál kedvezőbben alakultak az Egyesült Királyságban tapasztalt növekvő bevételeknek köszönhetően. A bank a gyorsjelentéssel egy időben 4,7 milliárd eurós ajánlatott tett a brazil leányvállalatában még nem tulajdonolt részvényekre. A társaság a fennmaradó 25%-os tulajdonrészt szeretné megvásárolni, a felajánlott összeg 20% prémiumot tartalmaz. A nettó profit 1,3 milliárd euróra bővült az egy évvel ezelőtti 1,21 milliárd euróról, ami meghaladja az 1,23 milliárd eurós konszenzust. A kedvező gazdasági helyzet és az alacsonyabb finanszírozási költségek segítették a Santander brit leányvállalatának árbevétel növekedését. Míg a brazil piacon bizonytalan növekedést tapasztal a társaság,, és Dél-Amerikában nyomás alá kerültek a profitok, addig a brit leányvállalat stabil nyereséget termelt a társaságnak. A spanyol gazdaság stabilizálódása után a Santander a hazai piacon is növelheti a nyereségét, és körülbelül 2016-ra érheti el a bank a válság előtti 9 milliárd eurós éves profit szintet.

A Morgan Stanley felülsúlyozásról egyenlő súlyozásra csökkentette a BNP Paribas papírjaira vonatkozó besorolást.

Nagyot esett a Deutsche Bank eredménye az egy évvel ezelőtti 1,65 milliárd euróról, de az 1,08 milliárd eurós eredmény még így is felülmúlta az 1,01 milliárd eurós várakozást. A banknak már az adózás előtti eredménye is felülmúlta a várakozásokat, ugyanis 1,68 milliárd euróról számolt be, szemben a várt 1,48 milliárd euróval. A hitelekre képzett céltartalék jelentősen alacsonyabb lett, mint a várakozás, ugyanis mindössze 246 millió eurót képzett a vállalat szemben a korábban becsült 404 millióval. Az üzletágak közül elsősorban a fixed income és a corporate banking üzletág teljesített várakozások fölött. A vártnál kedvezőbb eredmény hatására az árfolyam emelkedésére számítunk, bár aggasztó, hogy a Bázel 3 szerinti CET1 ráta mindössze 9,5% lett, míg az elemzők 9,8%-ra számítottak. A tőkemegfelelés növelésének érdekében 1,5 milliárd euró értékben bocsátanak ki úgynevezett coco kötvényeket, amelyeknek a specialitása, hogy szükség esetén tőkévé változtathatóak át, ezért beszámíthatóak a CET1 rátába. A coco kötvények magasabb kockázatúak, ezért jellemzően magasabb hozamot is fizetnek. Valószínűleg ezzel az instrumentummal próbálják meg elkerülni a tőkeemelést, aminek a részvényekre nézve hígító hatása lenne. A tőkeemelés lehetőségéről már régóta spekulálnak, azonban ezzel kapcsolatban most sem kívántak nyilatkozni.

Az Infineon ma reggel publikálta második negyedéves számait. A nettó profit 124 millió dollár volt, felülmúlva a 101,5 millió dolláros várakozást és az első negyedéves 87 millió dolláros eredményt. Az egy részvényre jutó eredmény 11 cent volt, a 8,9 centes várakozással szemben. Az elmúlt negyedév árbevétele 1,05 milliárd euró volt, ami enyhén jobb az 1,04 milliárd eurós várakozásnál. A menedzsment megerősítette az idei évre vonatkozó, korábban közölt előrejelzéseit. Az árbevétel 4-8% között bővülhet a folyó negyedévben, az egész évre vonatkozó árbevétel növekedés pedig a korábban közölt 7-11% közötti tartomány felső széléhez lehet közel. Két üzletág, az Automotive (ATV) és az Industrial Power Control (IPC) lehet a húzóerő az idei évben. A Power Management & Multimarket (PMM) és a Chip Card & Security (CCS) üzletágak az átlag alatt teljesíthetnek idén.

A Nokia Rajeev Suri-t nevezte ki vezérigazgatónak, aki korábban az NSN-ért felelős vezető volt. Megbízatása május 1-én kezdődik. A Nokia egy összesen 5 milliárd eurós programot hirdetett a tőkeoptimalizálás érdekében. Ennek forrását a Microsofttal kötött, és pénteken lezárult tranzakció adja. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy 2016 első feléig 2 milliárd euróval csökkentik a vállalat eladósodottságát. 1,25 milliárd euró értékben részvény visszavásárlási programot indítanak. Osztalék formájában összesen 1,8 milliárd dollárt terveznek kifizetni a következő években: a 2013-as és a 2014 üzleti év után részvényenként legalább 0,11 eurót, ami 400-400 millió eurós kifizetést jelent. Ezen felül 0,26 eurós részvényenkénti rendkívüli osztalék kifizetését is javasolják, aminek teljes értéke 1 milliárd euró, ezt július 3-án fizethetik ki. A részvény visszavásárlási lehetőség legfeljebb 370 millió részvényre terjed ki, ami a részvények nagyjából 10%-át jelenti. A finn előírások miatt a visszavásárlási program legfeljebb másfél évig tart. A Nokia jelenlegi készpénz pozíciója a tranzakciót követően a következőképen alakul: a készpénzállomány 10,5 milliárd euró, míg a nettó készpénzállomány 7,1 milliárd euró. A Nokia első negyedéves folytatódó tevékenységéből (NSN, HERE, Technologies) származó árbevétele 2,66 milliárd euró lett (várakozás 2,85 milliárd euró), míg az adózott eredmény 108 millió euró lett (egy évvel korábban 98 millió euró vesztesége volt). A hálózati üzletág operatív marzsára vonatkozó várakozást az első negyedévi 9,3%-ot követően az év egészére szinten tartották. A várakozás 5% +/-4 százalékpont. A vártnál kissé gyengébb eredmény negatív, míg a részvény visszavásárlás és osztalékfizetés pozitív hír, de várható volt. A Microsofttól kapott vételár nagy részének elköltése arra utalhat, hogy a finn vállalat nem tervez jelentős méretű akvizíciót.