Nagyot estek a technológia részvények

Nagyot estek a technológiai részvények az USA-ban arra a hírre, hogy alapos versenyhatósági vizsgálatot kapnak a nyakukba. Úgy tűnik, hogy jóval nagyobbat, mint amekkorát a hír igazándiból indokolna. Ez pedig általában a gyengeség jele. Vagyis van egy negatív jelzésünk. Ugyanakkor a Dow és az S&P500 index a rossz ISM indexek ellenére is nulla környékén tudott zárni, ami két szempontból is pozitív. A negatív makrogazdasági hírre nem volt számottevő negatív reakció (illetve csak átmeneti volt), másrészt a technológiai szektor mélyrepülése nem ragadt át más szektorokra, vagyis elszeparált maradt ez a viselkedés. Ez pedig azt jelenti, hogy valójában csinálja mindenki a maga dolgát, ami inkább a normál piacok sajátossága szokott lenni.

A DAX tegnap elért egy ellenállás vonalat, ahonnan korrigál a reggeli órákban, de a rövidtávú dinamikus indikátorok alapján van még tere az emelkedésnek. Ezért napközben ma is fordulatra számítunk. A BUX index esetében oldalazás mellett kis emelkedést várunk.

A nagy technológiai papírok meredek esése nyomta tegnap rá a bélyegét a részvénypiaci hangulatra, aminek következtében a Nasdaq 1,6%-kal esett vissza. Eközben az S&P500 csupán 0,3%-kal esett, míg a Dow stagnált.

A Wall Street Journal értesülései szerint komoly vizsgálatok kezdődnek az USA-ban a nagy technológiai cégek versenykorlátozó magatartását illetően. Az Igazságügyminisztérium és a Nemzeti Kereskedelmi Bizottság megállapodott egymással abban, hogy előbbi a Google anyavállalatát, az Alphabet-et és az Apple-t, míg az utóbbi az Amazont és a Facebook-ot vizsgálja át. Az ügyhöz közel álló források szerint a Google és a Facebook élveznek prioritást. Az Igazságügyminisztérium Google-t érintő vizsgálata már pénteken napvilágot látott, azonban a két intézmény összehangolt akciója kisebb pánikot okozott tegnap ezen részvények piacán. A Facebook 7,5%-kal, az Amazon 4,6%-kal, az Alphabet 6%-kal, az Apple 1%-kal esett. Ha abból indulunk ki, hogy az Európai Unióban már régóta a szabályozó hatóságok kereszttüzében állnak ezek a cégek, és ennek ellenére sem kellett érdemben változtatniuk üzleti modelljükön, akkor a tegnapi esés eltúlzottnak tűnhet. Ezt talán az okozhatta, hogy éppen egy relatíve negatív piaci hangulat közepette érkeztek ezek a hírek. Ha például a Google esetét nézzük az Európai Bizottsággal, az látható, hogy az utóbbi két évben nagyjából 8 milliárd eurónyi büntetést szabott ki rá az intézmény, ami részvényenként nagyjából 13 dollárnak felel meg, tehát nem számottevő, eközben üzleti modelljén nem kellett érdemben változtatnia. A Facebook esetében pedig az volt látható, hogy a vállalat sikerrel adaptálta a szigorúbb EU-s adatvédelmi szabályozásokat, úgy, hogy ez nagyobb negatív hatást nem gyakorolt a hirdetési bevételeire.

A Markit közel zsugorodást mutató feldolgozóipari beszerzési menedzser indexét követően az ISM hasonló indexe is alulmúlta az elemzői várakozásokat májusban. Az index 52,1 pontra esett a korábbi 52,8 és a várt 53 ponttal szemben, ami újabb mélypontot jelent 2016 vége óta. Ez pedig arra utal, hogy tovább folytatódhat az ipari termelés növekedési ütemének lassulása, ami immáron 7-dik egymást követő hónapja tart, és lassan stagnálásba megy át. Enyhe öröm az ürömben, hogy az új megrendelések alindex 52,7 pontra ugrott a korábbi 51,7 pontról, ami a jövőre nézve enyhe pozitívum.

A demokraták mellett több republikánusnak sem tetszik Trump újonnan belengetett importvámja Mexikó ellen, így azt fontolgatják, hogy megvonnák Trumptól a nemzeti vészhelyzetre való hivatkozási jogot, így nem lenne jogalapja kivetni ezeket a vámokat. Ezt korábban a mexikói határra tervezett fal finanszírozása kapcsán egyszer már megtette a Képviselőház, amit aztán a republikánus többségű Szenátus is jóváhagyott 59:41 arányban, 12 republikánus átszavazásával. Ezt azonban Trump még meg tudta vétózni, mivel nem volt meg a 2/3-os többség. Könnyen lehet, hogy ezúttal sem tudna így sokkal többet elérni a Szenátus. Az esetből mindenesetre jól látszik, hogy Trump kezdeményezéseit sokszor saját pártja sem támogatja, ami talán kisebb féket jelenthet hatalmi harcaiban.

A vártnál jobban alakultak az autóértékesítések az USA-ban májusban, miután évesített alapon 17,3 millió autót adtak el a várt 16,9 és az előző havi 16,4 millióval szemben.

Csökkenés jellemezte ma is az ázsiai részvénypiacokat. A Nikkei 0,2%-ot, a Hang Seng 0,6%-ot, a Shanghai index 0,9%-ot emelkedett.

Az ausztrál jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,25%-ra csökkentette az alapkamatot, miután 3 éven át 1,5%-on állt az irányadó ráta. A közlemény leszögezi még, hogy közelről kísérik a munkaerőpiaci folyamatokat és szükség esetén készen állnak a monetáris politika további változtatására a fenntartható növekedés támogatása érdekében.

Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.

A MOL közzétette a fizetendő osztalék pontos összegét. Az egy részvényre jutó 142,44 forintot június 27-től fizetik, osztalékszelvénnyel június 14-én forog utoljára a papír.

A MOL 3,6 dollár/hordós finomítói marzsot és 414,7 euró/tonnás petrolkémiai marzsot ért el májsuban. 2019. I. negyedévében 3,1 dollár/hordó és a 415 euró/tonna, 2018 májusában pedig 5,4 dollár/hordó és a 318 euró/tonna volt az árrés. Hó/hó alapon javultak a marzsok, de a finomítói árrés még így is gyengébb, mint tavaly ilyenkor. Hó elején még kedvezőtlen volt az Ural-Brent különbözet, de a hónap második felére normalizálódott. Egyébként indul a szezon, így emelkedő marzsok várhatóak a következő hónapokban is.