A venezuelai végjáték és az olajárak
A kérdés, hogy milyen irányba változnak az események. Ha ugyanis Maduro gyorsan és vér nélkül lemond és kiegyezés történik az új vezetés és a hadsereg között, az ország olajtermelés gyorsan (1-3 év alatt) a mostani 1 millió hordó/nap szintről akár 1,5-2 millió hordó/nap szintre emelhető. A mezők egy része ugyanis nincs olyan rossz állapotban, megfelelő személyzet és beruházások révén gyorsan helyrehozható az elszenvedett kár.
Ha viszont nem történik változás, vagyis a patthelyzet fennmarad, akkor nemcsak a piaci várakozás - ami év végégre 7-800 ezer hordó/nap venezuelai termelést jelent - realizálódhat, de ennél súlyosabb termelés összeomlás is lehet. Különösen, ha Trump elnök további szankciókkal sújtja Venezuelát vagy ha a zavargások súlyosabb fegyveres összecsapásokba vagy polgárháborúba torlódik. A hírek szerint a már tavaly elmenekült 3 millió venezuelait még 3-8 millió ember követheti a következő hónapokban. Feltéve, ha a szomszédos országok, mint Kolumbia vagy Brazília nem zárják le a határokat.
Az amerikai elnök nehéz dillema elé néz a szankciók bevezetésével. Az amerika olajipar a fő vásárlója a venezuelai nehézolajnak, amit pótolni rövidtávon szinte lehetetlen. Ezért az amerikai olajfinomítók el akarják ezeket a lépéseket kerülni és persze azt sem lenne kedvükre, ha összeomlana a venezuelai kőolajtermelés. Ugyanakkor Trump szeretné megbuktatni a rezsimet, ezzel is gyengíteni Kínát és Oroszországot és teret adni az amerikai érdekeknek a dél-amerikai országban.
Venezuela ugyanis gyakorlatilag a nemzetközi politika egyik fő játékterepe lett. Az egyik oldalon Kína, Oroszország, akik Madurót támogatják és az olajbiztosítékért adott millióikat féltik. A másik oldalon az USA és a nyugat, akik az új elnökben látják a garanciát, hogy egy stabilabb világ alakul ki, aki beengedi a kapitalista tőkét a dél-amerikai országban.
Véleményem szerint nem lesz gyors megoldás és a hatalomátadás nem lesz vér nélküli. Ez pedig inkább azt a forgatókönyvet erősíti, hogy a kőolajtermelés tovább zuhan a következő hónapokban, ami támaszt ad az olajáraknak. Talán az egyetlen bíztató jel, hogy a fenyegetések ellenére Maduro nem tiltotta ki az összes USA diplomatát, így a végső pillanatban még lehet bízni egy békés megoldásban, mondjuk hogy Maduro békésen Kubába távozik, ahol élete végéig kellemes szivarozhat az országból elsíbolt milliókból. A sokat szenvedett nép megérdemelne végre egy pozítiv irányú változást ebben a gyönyörű országban.
A venezuelai kőolatermelés alakulása (millió hordó/nap)
Forrás: OPEC, https://www.bbc.com/news/business-47023002
Hasonló tartalmak
Túlértékelt részvény-e a Tesla?
Az idei évben példátlan tőzsdei emelkedést produkált a Tesla részvénye, mely tavaly októberben még jellemzően 250-300 dolláros áron forgott az amerikai tőzsdén, majd a közelmúltban az árfolyam meghaladta az 1.600 dollárt is. A hosszútávú eredmény-előrejelzés és értékelés alapján a Tesla részvény legalább másfél-kétszeresen túlértékeltnek tűnik. A kérdés, hogy képes lesz-e az Elon Musk nevével...
Miként alakulhatnak az olajárak az év végéig?
Az OPEC egyre inkább finomhangolja az olajpiacot, és élvezi a visszanyert vezető szerepét a világ olajpiacán. Azonban a járvány alakulására és kereslet változására nekik sincs ráhatásuk, mely a leginkább meghatározó tényező lehet 2020 fennmaradó részében. Mi nem várjuk, hogy a jelenlegi 40-45 dolláros Brent ár változna az év végéig, de nő az esély arra, hogy lefelé tör ki az olajár ebből a...
Mibe fektessünk: a legkisebb rossz kiválasztása
Az elmúlt napokban sokat töprengtem azon, hogy mi lehet a következő pár év slágerterméke a befektetési piacon. Valószínűleg szelektált módon elsősorban reáleszközt (ingatlant, aranyat, földet és minőségi cégeket/részvényeket) lehet érdemes venni, de az időzítés szerepe fontosabb, mint valaha.
Mitől gyengültek ekkorát a finomítói árrések Európában májusban?
A rendkívül erős április után a válság májusban utolérte a finomítói szektort is Európában. A MOL áprilisi 9,1 dollár/hordó marzsa májusra 0,4 dollár/hordó szintre esett. A csökkenés főleg a magasabb olajáraknak és az eddig sztártermék, a dízel túlkínálatának köszönhető. Sajnos a rövidtávú kilátások sem kedvezőek, de az év második felében lehet némi enyhülés.
