Kereskedelmi háború 2.0

Termékeny talajra hullott Trump újabb kereskedelmi háborús ötlete. A korábbi technológiai csata (Broadcom-Qualcomm felvásárlás blokkolása) további hullámokat vet. Ugyanis a technológiai „lopások” miatt büntetné Kínát 50-60 milliárd dollárnyi, technológiai árura kivetett vámmal. Mindeközben az is világossá vált, hogy az acél- és alumíniumra mától bevezetett vám végül csak az oroszokra és a kínaiakra vonatkozik, azután, hogy az EU-val is megegyezett az USA. Ráadásul a lépés segíthet a cirka 400 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többletet eliminálni, amely Trump választási kampányának is része volt. A lépés nyílván inflációgerjesztő hatású és a növekedési kilátásokra is hatással lehet. Ugyanakkor a mérete az amerikai gazdasághoz képest nem számottevő, hiszen az USA GDP-jének csak 0,3 százalékát érinti! Vagyis a piacok inkább a további lépésektől, az eszkalálódó kereskedelmi háborútól félnek. Mivel erre a félelemre estek 3 százalékot a piacok, ez azt mutatja, amit már korábban is láttunk, hogy megváltozott a piac. Sokkal gyengébb, mint korábban volt, s nagy valószínűséggel az elkövetkező időszakban is magas marad a volatilitás. Így sokkal óvatosabbnak kell lenni a részvénypiacokon.

A mai napon további esés jöhet a DAX és a BUX indexben is.

Felgyorsult tegnap az esés az amerikai részvénypiacokon, azt követően, hogy Donald Trump valóban bejelentette a Kína elleni importvámokat. Az S&P500 2,5%-ot, a Dow 2,9%-ot, a Nasdaq 2,4%-ot esett.

Aláírta tegnap Donald Trump a Kína ellen irányuló importvámokról szóló rendeletét. Pontos részletek ebben még nem láttak napvilágot, csupán annyi, hogy a Kereskedelmi Hivatal 15 napon belül áll elő a részletes listával, majd ezt követően 30 napos egyeztetési időszak lép életbe mielőtt élesednének a vámok. Az importvám nagyjából 60 milliárd dollárnyi kínai árut érintene, ami a teljes kínai import nagyjából 10%-a. Az eddigi információk szerint főként technológiai termékeket sújthat az importvám, ami például a telekommunikációt, a légiközlekedést vagy a megújuló energiákat érintheti. Emellett Trump 60 napot adott a pénzügyminisztériumnak, hogy kidolgozzon egy tervet arra, hogy megakadályozzák a kínai cégek és alapok érzékeny technológiát birtokló amerikai cégek felvásárlására irányuló kísérletét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elnöki rendelet ad Kínának időt, hogy a felek tárgyaljanak az ügy kapcsán, így első ránézésre Trump ismételten a szokásos taktikájához folyamodott: Erőfitogtatás a jobb alkupozíció elérésének érdekében, majd enyhülés és egyezkedés. Erre egy jó példa a nemrégiben bevezetett acél- és alumínium importvám, ami alól immáron Kanada és Mexikó mellett Európa, Dél-Korea és Brazília is mentességet kapott, így gyakorlatilag Oroszországon és Kínán kívül a főbb kereskedelmi partnerek már mentességet kaptak. Kína mindenesetre ezt nem hagyhatta szó nélkül, és 3 milliárd dollárnyi amerikai termék megadóztatásával válaszolt. A következő hetekben még folytatódhat az adok-kapok az USA és Kína között, ami okozhat további bizonytalanságot a piacokon, azonban az eddigi példák azt mutatják, hogy így vagy úgy, de rendeződtek a feszültségek.

Minimális öröm az ürömben, hogy szeptemberig nem kell aggódni az amerikai költségvetési plafon miatt, ugyanis a Szenátus és a Képviselőház is megszavazta a nemrégiben elfogadott költségvetési keret pontos részleteit.

Hiába jelentett a vártnál jobbat a gazdasági második negyedévre a Micron Technology, a jelentést követő profitrealizálás miatt 4%-os esést mutattak a részvények piaczárás után. Az egy részvényre jutó tisztított profit 2,82 dollár lett a várt 2,74 dollárral szemben, mindezt 7,4 milliárd dolláros árbevételen érte el a cég. A most folyó negyedévre 7,2-7,6 milliárd dollár közötti árbevételt vár a cég, míg az elemzők 7,3 milliárd dollárt vártak, így ez sem jelent csalódást. A bruttó marzs ráadásul 57 és 60% között alakulhat a várt 56,6%-kal szemben, ami arra utal, hogy továbbra is szűkös a kínálat a memóriachipek piacán. Ezt megerősítette a vállalat vezérigazgatója is, aki szerint idén továbbra is túlkereslet lesz jellemző a memóriachipek piacára. A jelentést követő negatív árfolyamreakciót inkább a felfokozott várakozások és a túlvettség okozhatták.

Hiába estek tovább a Nike értékesítései az USA-ban a harmadik negyedévben (-6% év/év), a vállalat vezérigazgatója szerint az új termékek bevezetésének köszönhetően fordulat körvonalazódik ebben a trendben. Az árbevétel 9 milliárd dollár lett 7%-os éves növekedést felmutatva, kisebb mértékben felülmúlván a várakozásokat. A növekedést főként a kínai piac 24%-os bővülése fűtötte. Az egyszeri tételektől tisztított egy részvényre jutó eredmény 0,68 dollár lett a várt 0,53 dollárral szemben. A pozitív hírekre 6%-ot emelkedtek a részvények piaczárást követően.

Kifejezetten nagy érdeklődés volt a Dropbox részvényei iránt és tegnap végül részvényenkénti 21 dolláros áron keltek el a cég részvényei az elsődleges részvénykibocsátás keretében. Eredetileg a 16-18 dolláros sávot jelölte meg a cég, amit később 2 dollárral emelt, de végül ennél is drágábban adott túl a részvényeken. Ezzel azonban a versenytársakhoz képest már relatíve drágának mondható az árazás. A kereskedés ma indul a részvényekkel a Nasdaq-on.

Óriási esést mutatnak az ázsiai indexek, miután Amerika és Kína is vámokat jelentett be. A Nikkei 1,5%-ot, a Shanghai index 3,5%-ot, a Hang Seng 3,1%-ot csökkent.

Trump tegnap bejelentette, hogy 50-60 milliárd dollár értékben vetnek ki vámot kínai termékekre, mivel Kína megsérti az amerikai szabadalmi jogokat. Ebből következően az amerikai vámok elsősorban majd a kínai technológiai cégeket érinthetik negatívan, de nagyon részletes listát még nem publikáltak ezzel kapcsolatban. Ennek megfelelően az IT szektor teljesített legrosszabbul az ázsiai kereskedésben, 4%-ot estek átlagosan a szektorba tartozó részvények. Míg a fogyasztási cikkek gyártói megúszták 2%-os csökkenéssel.

Az amerikai intézkedést Kína sem hagyhatta szó nélkül, 3 milliárd dollár értékű vámot vetett ki amerikai termékekre. A nagyságrend lényegesen alacsonyabb, mint amit Trump bejelentett Kínával szemben, vagyis ebből a nézőpontból nézve inkább csak jelzésértékű a kínai válaszreakció, mindenesetre a piac retteg attól, hogy tényleg kialakul egy kereskedelmi háború. Amerikával szemben Kína már konkrét listát közölt a vámmal sújtott termékekről. A setésre 25%-ot, a gyümölcsre, borra és acélcsövekre 15%-os vámot vetnek ki.

Februárban a japán infláció 1,5%, a maginfláció pedig 1% lett, mindkettő megfelelt a piaci várakozásnak és minimális, 10 bázispontos emelkedést jelent a korábbi értékhez képest.

Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.

A Richter április 25-én tartja közgyűlését, a napirenden a szokásos pontok szerepelnek. A menedzsment osztalékjavaslata 68 forint részvényenként. Korábban 82 forint is elhangzott, de azóta 42 milliárd forint leírást is bejelentett a vállalat. A nettó profit arányában a most javasolt összeg még így is magasabb, mint a szokásos.