Az adótörvények másik oldala

Az Apple példája mutatja, hogy az új adótörvényeknek pozitív hatása is van a költségvetésre. A külföldön levő cirka 240-250 milliárd dollárnyi készpénzét repatriálná, s komoly beruházásokat is eszközölne. Az pénz hazavitelének köszönhető adóbefizetés 38 milliárd dollárra rúg, de a törvények értelmében ezt 8 év alatt kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy a repatriálás pénzáram szempontjából olyan, mintha egy hasonló mértékű hitelt venne fel, valamivel 2% alatti kamatra. Mivel eddig a hazavitel helyett ezt választotta, s ezeknek a hitelköltsége tipikusan 2-4 százalék között volt, ezért egy teljesen racionális, olcsóbb döntés, mint a cég eddigi gyakorlata, a hitelfelvétel a saját pénzhasználat helyett, amely eddig komoly költséggel járt. Még jó pár cég lehet, amely hasonlóan fog eljárni, s az adócsökkentésből keletkező költségvetési lyukat ezzel legalább részlegesen betömi. Ez különben azt is sugallja, hogy nem elköltés jellegű a hazavitel. Másrészt izgalmas, hogy közben az adósság plafonról tárgyalnak a képviselők. A holnap esti határidőt valószínűleg február közepére halasztják, így megegyezést most nagy valószínűséggel még nem láthatunk. A piac is ennek megfelelően viselkedik, azaz nem törődik vele, hanem új történelmi csúcsokat dönget megint.

Itthoni meglepetés, hogy Wolf László OTP ügyvezető szerint Moldova és Albánia is kedvező banki környezettel rendelkezik. Ez azt sugallja, hogy ezekben az országokban is nézelődik az OTP. Ezek az országok elég picik, ezért a hír ugyan meglepetés, de valószínűleg nem oly nagy jelentőségű. Mindeközben a MOL-INA saga is zajlik. A horvát kormány elégedetlen a 7 benyújtott tanácsadói pályázattal, ezért meghosszabbítják a határidőt. Nagy jelentőséget nem tulajdonítunk neki, hiszen nem vagyunk meggyőződve arról, hogy bármelyik tanácsadó képes lenne arra, hogy legalább 2 milliárd dollárnyi pénzt teremtsen a kormánynak az INA kivásárlására.

A mai napon emelkedést várunk a DAX és a BUX index estében is.

A kezdeti gyengélkedést követően fordult a széljárás tegnap a tengerentúli piacokon. A Nasdaq és az S&P500 1%-kal, a Dow 1,3%-kal került feljebb.

38 milliárd dollár adót fizethet az Apple a külföldön tartott likvid eszközeinek hazautalásáért, így ha teljes egészében a készpénzre vonatkozó 15,5%-os adókulccsal számolunk, összesen 245 milliárd dollárról lehet szó, ami gyakorlatilag egybeesik a vállalat szeptember végén riportált külföldi készpénzállományával. Az adót 8 év alatt kell megfizetniük a vállalatoknak. A hazautalt készpénz egy részét beruházásokra költené az Apple (kampusz, adatközpontok, gyártási kapacitások), míg a fennmaradó részből valószínűleg a részvényesek is profitálhatnának részvény-visszavásárlások formájában. A vállalat tegnap bejelentett tervei szerint a következő 5 évben 30 milliárd dollárt fordítana amerikai beruházásokra és 20.000 új munkahelyet hozna létre az USA-ban.

Továbbra is szerény, illetve közepes gazdasági növekedést tapasztalnak a régiós Fed körzetek, egyedül Dallas és környéke lógott ki felfele a sorból. A munkaerőpiacon a helyzet változatlan, továbbra is gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya. Néhány körzetben a vállalatok széles köre már emelt a béreken a novemberi Bézs könyv megjelenése óta, míg egyes körzetekben a vállalatok a következő hónapokban terveznek majd bért emelni. Azt követően, hogy a novemberi Bézs könyv kissé megugró inflációs nyomásról árulkodott, a mostaniban ennek már nincs jele. Az árak szerény, illetve közepes mértékben emelkedtek a legtöbb körzetben.

A várt felett alakult a decemberi ipari termelés az USA-ban, miután 0,9%-is havi növekedést láthattunk a várt 0,5%-kal szemben. A kapacitáskihasználtság tovább emelkedett 77,9%-ra a várt 77,4% és az előző havi 77,2%-kal szemben. Ezzel azonban még mindig messze van a válság előtti 81% körüli szintekről.

Inkább felfele mutató kockázatokat lát az idei kamatemelési pályával kapcsolatban Loretta Mester, a clevelandi Fed elnöke, aki idén szavazótag a Nyíltpiaci Bizottságban. Mindezt az idén életbe lépő adóreformmal támasztja alá.

Vegyes teljesítményt nyújtottak az ázsiai piacok. A Nikkei 0,4%-ot csökkent, viszont a Hang Seng 0,2%-ot, a Shanghai pedig 0,5%-ot emelkedett.

A negyedik negyedévben 6,8%-kal, 2017-ben pedig 6,9%-kal bővült a kínai GDP, mindkettő 0,1 százalékponttal felülmúlta a piaci várakozásokat. Ezzel teljesült a kormányzati célkitűzés is, ami legalább 6,5%-os növekedést célzott meg.

Decemberben a kínai kiskereskedelmi forgalom a várt 10,2% helyett csak 9,4%-kal bővült, az ipari termelés viszont a várt 6,1% helyett 6,2%-kal tudott emelkedni.

A vizsgált 70 kínai városban 57-ben emelkedtek az ingatlanárak hó/hó alapon decemberben, míg november csak 50 városban mértek emelkedést.

A végleges novemberi adatok alapján 3,6%-kal bővült Japánban az ipari termelés, ami elmaradt az előzetesen becsült 3,7%-tól.

A dél-koreai jegybank a piaci várakozásokkal összhangban 1,5%-on tartotta a jegybanki alapkamatot.

Az amerikai és az európai határidős piacok is a pozitív tartományban voltak ma reggel, egyedül a Nasdaq volt mínuszos.