Erste kommentár Ma szavaz a Képviselőház az adóplafon meghosszabbításáról, mivel az adósság péntekre elérheti a tetőt. Különben az USA adósága 20.500 milliárd dolláron áll jelenleg....
Ma szavaz a Képviselőház az adóplafon meghosszabbításáról, mivel az adósság péntekre elérheti a tetőt. Különben az USA adósága 20.500 milliárd dolláron áll jelenleg. Ezért Steven Mnuchin pénzügyminiszter olyan intézkedéseket hozott, hogy péntektől megszüntetik a kincstárjegyek értékesítését addig, amíg legalább átmenetileg nem emelik meg a plafont. Piaci megfigyelők szerint különben van annyi mozgástere a pénzügyminiszternek, hogy a plafon emelés nélkül is el tud lavírozni január végéig, vagy akár áprilisig is. A végleges emelésre az adóreform véglegesítése után kerülhet sor, amely viszont karácsony előttre várható. Vagyis a plafon emelés csak december 22-ig szólna a mai pozitív döntés esetén is. Egy szó, mint száz, Trump tegnapi keménykedő megszólalása, nevezetesen hogy az állam is leállhat, ha kell, inkább a demokratáknak szólt a szavazás előtt. Így talán nem is meglepő, hogy csak átmeneti megingást hozott a piacokon.
Tegnap a CECE tanácsa döntött az új indextagokról, s a Waberer’s bekerült az indexbe. Igaz a súlya csak 0,1 százalék, de ez is azt jelenti, hogy pl. a Lyxor CECE ETF-nek az eddigi napi forgalom 2,5 szeresét kell megvennie ahhoz, hogy elérje e megfelelő súlyt. Az új index összetétel december 15-i záróárfolyamokkal lesz érvényes.
A JP Morgan is azt gondolja, mint mi. Nevezetesen kis esélyt ad annak, hogy az Esmya-val kapcsolatos vizsgálatok komolyabban érintenék a Richtert, ezért jó vételi lehetőségnek tartja a részvényt a jelenlegi árfolyamon. Az OTP esetében viszont negatív hír érkezett. A Morgan Stanley elemzője 11.165 forintról 10.697 forintra csökkentette a célárfolyamot és tartás ajánlást fogalmazott meg a részvényre.
A mai napon mind a DAX, mind a BUX index esetében emelkedésre számítunk.
Vegyesen fejezték be az amerikai indexek a tegnapi kereskedést. A Nasdaq 0,2%-kal emelkedett, a Dow 0,2%-kal esett vissza, míg az S&P500 stagnált.
A Szenátus is megnevezte a maga jelöltjeit az általuk és a Képviselőház által felállított közös bizottságba, ami a jelenleg eltérő adóreform tervezeteket hivatott közös nevezőre hozni. A munkát így már a mai napon megkezdhetik a felek. A legújabb szivárogtatások szerint elképzelhető, hogy a társasági adókulcs nem 20%-ra, hanem „csak” 22%-ra fog csökkeni a jelenlegi 35%-tól, ugyanis a költségvetésre gyakorolt többletterhet akarják így enyhíteni.
A tegnapi napon Donald Trump valóban elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosként és a nagykövetség Tel-Avivból történő áthelyezésének megkezdését is bejelentette. Trump a lépéssel egy korábbi választási ígéretének akart eleget tenni. Ezzel az elnök kivívta a palesztinok haragját, akik saját fővárosukként tekintetek Jeruzsálemre. A legtöbb ország semleges álláspontot képvisel ez ügyben. Trump a törékeny közel-keleti egyensúly megtartásának érdekében igyekezett a kijelentés horderejét csökkenteni, ugyanis azt mondta beszédében, hogy bármiféle konkrét lépés csupán évek múlva születhet és Jeruzsálem sorsa továbbra is a palesztin és izraeli felek közötti béketárgyalásokon múlik.
Vegyes kereskedés jellemezte az ázsiai piacot. A Nikkei 1,5%-ot, a Hang Seng 0,3%-ot emelkedett, míg a Shanghai index 0,7%-ot csökkent.
A japán jegybankelnök, Kuroda beszédének hatására a jen gyengült a dollárral szemben, ami pozitív a japán részvénypiac számára. Kuroda beszédéből arra lehetett következtetni, hogy a jegybankelnök nem lát olyan jeleket, ami miatt a jelenlegi monetáris politikai környezeten szükséges lenne változtatni.
Az IMF szerint a hitelezési felfutás miatt a kínai bankoknak növelnie kéne tőkeellátottságukat, hogy egy negatív gazdasági fordulat esetén védve legyenek. Az IMF kutatása szerint a legrosszabb szcenárió esetén 280 milliárd dollárnyi tőkehiány keletkezhetne a kínai bankoknál, ami a GDP 2,5%-ával egyezik meg.
Pozitív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.
A Reuters értesülései szerint a MOL eladná északi-tengeri eszközeit. A társaság négy éve vette ezeket a részesedéseket közel 500 millió dollárért. A cég 2015 év végén leírta ezek 93%-át, ami azt jelenti, hogy 100 millió dollár körül lehet becslésünk szerint az eszközérték. A MOL egyik mezőben sem operátor. A Reuters szerint a MOL egy amerikai hátterű befektetési bankot bízott meg az eladással és akár néhány száz millió dollárt is kaphat a részesedésekért. Ha valóban igaz a hír, akkor az kedvező lehet a MOL részvényekre. A MOL 2-300 millió dollár árfolyamnyereséget is realizálhat.
