Olasz alkotmánybírósági döntés tartja izgalomban a piacokat - Európai nyitás

Ma dönt az olasz alkotmánybíróság Renzi korábbi miniszterelnök munkaügyi reformjáról. Ezzel kapcsolatban van egy kis piaci félelem, hogy esetleg ezt is népszavazásra bocsátja a taláros testület, s akkor már borítékolni lehet az előrehozott választásokat. Szerintünk ez nem lenne olyan nagy meglepetés, mert a piaci várakozások szerint a második negyedévben amúgy is nagy valószínűséggel előrehozott választások lesznek az olaszoknál. Ez inkább csak azt jelentené, hogy nőne egy ilyen lépés valószínűsége. Ha az olasz részvényindex grafikonjára nézünk, akkor az elmúlt napok gyengélkedése is inkább természetes korrekciónak tűnik. Így azt gondoljuk, hogy egy esetleges népszavazási döntés az alkotmánybíróság részéről nagy valószínűséggel csak átmeneti és pici negatív hatást hozna a piacokra.

Ma Trump megválasztott amerikai elnök is beszél, amelyre érdemes lesz figyelni, de ez a beszéd várhatóan már csak a magyar piaczárás után fogja éreztetni hatását.

Összességében enyhe emelkedést-oldalazást várunk mind a DAX, mind a BUX indexben a mai napon.

- Elmondta leköszönő beszédét Barack Obama
- A FTSE100 vezetésével emelkedtek a nyugat-európai piacok
- Esik a kőolaj ára, az arany tovább emelkedik
- A török líra mélyrepülése a forintnak sem tett jót
- Megállt a jen erősödése
- A Magyar Telekom eladta montenegrói leányvállalatát
- 1,7 millió részvény a MOL kezében maradt
- Oldalazásra számítunk ma a BÉT-en

- Zárásra elolvadtak a kezdeti pluszok a tengerentúlon és komolyabb elmozdulás nélkül fejezték be a vezető indexek a keddi napot. Az S&P500 hétfői záróértékén fejezte be a kereskedést, a Dow 0,16%- ot csökkent, míg a Nasdaq 0,36%-ot emelkedett.
- A demokrácia védelmére hívta fel Barack Obama az amerikai nép figyelmét tegnapi leköszönő beszédében. Az Egyesült Államok 44. elnöke 2009. január 20-án lépett hivatalba és pontosan 8 évre rá, két elnöki ciklus után fogja átadni az ország irányítását Donald Trumpnak. Obama a 2008-2009-es világgazdasági válság idején vette át az Egyesült Államok irányítását, az ő vezetésével küzdött meg az ország talán legsikeresebbként az azt követő időszakkal. Elnöksége alatt a munkanélküliségi ráta a majdnem 10%-os csúcsról 4,7%-ra csökkent.
- Október 1-én nyugdíjba vonul a Richmond-i Fed elnöke, Jeffrey Lacker. 1989-ben csatlakozott az intézményhez és 2004 óta tölti be az elnöki posztot. Lacker inkább a szigorúbb monetáris politikát támogató tagok közé tartozott, 2017-re nem rendelkezik szavazati joggal a Nyíltpiaci Bizottság ülésein.
- 2017-re 6 és 6,5 dollár közötti EPS-t vár a General Motors, ami pozitív meglepetés az 5,76 dolláros elemzői konszenzushoz képest. A hírre a vállalat árfolyama 3,7%-ot emelkedett a tegnapi kereskedésben.

- A tegnapi kereskedés is jó hangulatban telt a nyugat-európai börzéken, a legjobb teljesítményt a londoni index könyvelhette el. A FTSE100 ráadásul kilencedik alkalommal zárt csúcson, ez pedig rekord az index 33 éves történelme során (FTSE100 0,52%, DAX 0,17%, CAC40 0,01%).
- Izlandon több hónapos huzavona után megalakult a koalíciós kormány, és a pártok megegyeztek abban, hogy a parlament elé viszik azt a kérdést, hogy tartsanak-e a népszavazást az Európai Unióhoz történő csatlakozásról.

- A WTI 51 dollárig süllyedt ma reggel, miután a piac mérlegeli, hogy az USA nyersolaj termelés növekedése mennyire fogja ellensúlyozni az OPEC termelésvágását. Az EIA jelentése mindenesetre egyértelműen a fúrási és kitermelési tevékenység növekedését mutatja. A hírek szerint Szaúd-Arábia korlátozta egyes ázsiai vevői felé is az eladásokat, ami mutatja, hogy az arab ország tartja magát az OPEC megállapodáshoz. Irak hasonlóan tett, az olajminiszter is megerősítette ezt.
- Az arany 1.188 dollárig erősödött. A kínai fizikai kereslet növeli az árakat, illetve a gyengébb dollár is szerepet játszott. A piac várja Trump sajtótájékoztatóját, ami több részletet nyújthat az elnökjelölt gazdaságpolitikájáról. A fiskális politika erősödése a kamatok emelését hozhatja, ami gyengítheti az arany kurzusát. Az ETF-ekben tárolt arany mennyisége nem változott, a pénzügyi befektetők abbahagyták az arany vételi pozíciók felszámolását.

- Az EUR/USD grafikonján ismét bizonytalanság jelei láthatók az irányt illetően. A hétfői dollárgyengülés a tegnapi kereskedés első felében is folytatódott, de napközben megfordult az árfolyam és az 1,063-as lokális csúcsról 1,055-ig erősödött a dollár. Ez a fordulat ismét a dollár további erősödésére utal, a következő támasz 1,052-nél húzódik.
- A török líra mélyrepülése rányomta a bélyegét a zlotyira és a forintra is, így a hazai fizetőeszköz a hét első két napján gyengülni tudott. Az EUR/HUF 306,7-ről a 20 napos mozgóátlagot megérintve 309-ig emelkedett, de a mai kereskedésben is van még tere a forint további gyengülésének. A következő ellenállás a 30 és a 200 napos mozgóátlagok találkozásánál, 311 forintnál húzódik.
- A török líra zuhanása a dollárral és az euróval szemben is töretlen. Az év eleje óta már 8% felett, történelmi mélypontra gyengült a török fizetőeszköz a dollárral és az euróval szemben is. A török jegybank a bankközi likviditás szűkítésével próbálja megakadályozni a líra zuhanását, ezek az intézkedések azonban kevésnek bizonyultak.

- Emelkedés jellemezte ma az ázsiai piacokat. A Nikkei 0,3%-ot, a Hang Seng 0,8%-ot emelkedett, miközben a Shanghai index 0,6%-ot csökkent.
- Az elmúlt napok jen erősödése ma megállt. A dollárral szembeni erősödésnek egyrészt technikai okai voltak, másrészt a befektetők valószínűleg zárták dollár pozíciójukat Trump megválasztását követő első nyilvános sajtótájékoztatóját megelőzően és helyette más biztonságos eszközöket, például jent vásároltak.

- Vegyes képet mutattak a határidős piacok ma reggel. A Dow és a Nasdaq a pozitív, az S&P és a DAX a negatív tartományban voltak.

- A Magyar Telekom a Deutsche Telekom csoporton belül eladta a montenegrói leányvállalatban (Crnogorski Telekom) meglévő 76,5% %-os részesedését. A vevő szintén a DT csoporthoz tartozó Hrvatski Telekom, a vételár 38,1 milliárd forint. A tranzakció várhatóan január végén zárul, ezért ezt követően a montenegrói leányvállalat már nem kerül konszolidálásra az Mtel eredménykimutatásában. Az Mtel a bejelentéssel egyidejűleg módosította publikus célkitűzéseit, az EBITDA cirka 8 milliárd forinttal fog csökkenni 2017-ben. Az Mtel adósság csökkentésre használja a befolyó pénzt, így becslésünk szerint a kamatköltség éves szinten mintegy 1,6 milliárd forinttal csökken. Az eladósodottsága a tranzakció következtében számításaink szerint 39% közelébe csökken az első negyedév végére, ami pozitív, így az osztalék kifizetés még biztosabbá válik, összességében akár 1-5 forinttal is nőhet, de nem valószínű. A tranzakció 5,3-as EV/EBITDA-n történt, miközben az Mtel 4,8-ason forog, így a tranzakció érték növelő, durva számításaink szerint 8-9 forinttal emeli a részvényárfolyamot, ha ugyanazon az értékeltségen marad a cég. Ez gyorsan be is árazódott. A Hrvatski Telekom-nak nem kell nyilvános ajánlatot tennie a Crnogorski Telekom kisebbségi részvényesei felé.
- A MOL csak 3,66 millió darab részvényre hosszabbítja meg opciós szerződését az Unicredittel, további 1,7 millió részvényre vonatkozóan nem. Ez azt jelenti, hogy a MOL saját részvényeinek száma 9,63 millió darabra (a teljes részvényszám 9,21%-a) nő. A hír kedvező a MOL számára, kérdés, hogy a társaság bevonja-e ezeket a részvényeket, vagy sem. Valószínű, hogy ha erre sor is kerül, az nem lesz több 1-2%- nál.