Az elmúlt időszakban sok szó esett a globális hozamszintekről, az amerikai tőzsde húzó neveiről vagy épp az európai bankszektorról. Ez gyaníthatóan a jövőben is így lesz, de most a hét végére jöjjön egy könnyedebb téma, a tőzsdei bevezetések (Initial Public Offering – IPO). És hogy aktuális is legyen, nézzünk rá elsőként az amerikai nagybankok e heti gyorsjelentéseire.
Ahogy korábban megírtuk, vegyes képet mutattak az amerikai bankok negyedéves eredményei. A második negyedéves kirobbanó befektetési banki számai a harmadik negyedévre jelentősen visszaestek. Az alábbi táblázat ezen belül a részvénykibocsátási tevékenységből származó árbevételüket mutatja be az elmúlt két negyedévben és az az előző év azonos időszakában.
5 USA bank részvénykibocsátásokból származó bevétele

Forrás: Bloomberg, Erste
A táblázatból az is kiderül, mekkora szeletet tesznek ki ezek a bevételek a teljes tortából. Ebből az látszik, hogy hiába emlegetik gyakran a Wall Street-i bankokat nagy nyertesként az IPO felfutások idején (amit idén is tapasztalhatunk), főként nem ez az üzletág határozza meg az eredményességüket. Miután az idei évben már megdőlt minden idők legnagyobb tőzsdei bevezetése (SpaceX), novemberben az Anthropic próbálkozhat rátenni még egy lapáttal. Nagyságrendileg 2 ezer milliárd dolláros értékeltség mellett 100 milliárd dollár körüli tőkét terveznek bevonni. A kibocsátás méretére tekintettel a részt vevő bankok az átlagos 7%-nál jóval alacsonyabb, 1–2%-os jegyzési díjon osztozhatnak, ami így is 1–2 milliárd dolláros bevételt jelentene. Ezen főként három bank osztozhat: a Goldman Sachs, a JPMorgan és a Morgan Stanley. Ha a negyedik negyedévben megint fellendül az IPO piac, így rájuk hathat a legpozitívabban, de mint láttuk, csupán mérsékelten.
Adódik a kérdés, hogy a befektetőkre hogyan hathat majd ez? Az IPO-k egyik ismert sajátossága, hogy a cégek bevezetés utáni első napi árfolyamváltozása jellemzően erősen pozitív. Elég csak megnéznünk a SpaceX esetét, ahol a kibocsátási ár 135 dollár volt, míg az első napi kereskedés végére 160 dollár felett zárt az árfolyam. Azonban az anomália szerint hosszú távon jelentősen alulteljesítenek ezek a papírok. Ehhez hozzájárul többek között a túlzottan optimista várakozások hajtotta kezdeti lelkesedés lecsengése. A végére tehát nézzük meg, hogy a 2020 és 2023 között amerikai tőzsdére lépő, legalább 50 millió dolláros piaci kapitalizációjú vállalatok részvényeinek mekkora hányada ért el pozitív hozamot egyes időtávokon:
- 1 nap: 78%
- 1 év: 24%
- 2 év: 17%
- 3 év: 18%
Forrás: Bloomberg, Erste
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának