Két téma (olaj és hozamok)

Habár szivárognak a hírek a károkról meg a húszi lázadók hadi sikereiről — amelyeknek köszönhetően az olajpiacnak száguldani kellene tovább, ahogy a Bernstein elmezője is írta —, mégis gyakorlatilag megállt az emelkedés. Illetve egészen pontosan komolyabb emelkedést a múlt hét végén láttunk, akkor, amikor még csak sejteni lehetett, hogy eltalálták a szaúdi vezetéket. Azóta nemcsak ez derült ki, hanem a húsziik is előre törtek a Vörös-tengeri szorosnál. Na de az emelkedés megállt. Ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az olajexport egy jelentős részét sikerülhet átirányítani a Hormuzi szorosba. Legalábbis a hírek ezt sugallják. Amúgy a néhány hetes javítástól függetlenül, az 1.200 km hosszú olajvezeték — már csak a méretei miatt is — viszonylag nehezen védhető. Szóval továbbra sem árt aggódni.

Mindeközben egyesek már azon spekulálnak, hogy ha Musk amúgy is több száz kilométer alagutat fúr a térségben, akkor itt az ideje, egy új, alagútban vezetett kőolajvezetéket is megépíteni. Azt nem lehetne szétbombázni. Nyilván ez jelenleg fantazmagória, már csak a költségek miatt is. Hiszen a vezeték cirka 750 mérföld hosszú. A The Boring Company jelenlegi technológiájával heti egy mérföldes sebességgel lehet haladni. Az is igaz, hogy több fúrópajzzsal is el lehet indítani a projektet, de a cégnek — a becslések szerint — 5 ilyen pajzsa van jelenleg, s maga a gyártás is időt vesz igénybe. Szóval, ha végtelen pénz lenne rá, akkor is évekig tartana megépíteni egy ilyen alagutat. Különben meg valójában „végtelen” pénz áll rendelkezésre, hiszen míg egy ilyen infrastruktúra megépítése talán 10-20 milliárd dollár környékén lehet (nagyvonalú saját becslés, kéretik nem kötekedni), addig a jelenlegi vezeték egy év alatt több mint 200 milliárd dollár bevételt produkál néhány 10 milliárd dolláros költség mellett. Ráadásul a The Boring Company célja a fantasztikus napi 7 mérföldes pajzs megalkotása. Így ez a sci-fi-be illő gondolat végül akár meg is valósulhat, a hétmérföldes „csizmával”.

A másik téma most, hogy az amerikai 10 éves hozam átlépte a lélektani 5 százalékos szintet. Egyrészt fontos megismételni, hogy sajnos az amerikai költségvetés magas adóssága (123%) és magas hiánya (6,4%) miatt az emelkedő hozamokat nehéz megfékezni. Hiszen pozitív visszacsatolás van. Minél magasabb a hozam, annál magasabb a finanszírozási költség, annál magasabb a hiány, s tovább növekszik az államadósság, s így a finanszírozási kamatlábak is tovább emelkednek. Szóval ördögi kör, ami a romlásba visz, ha nincs költségvetési kiigazítás. Arra pedig egyelőre nem látunk elszántságot. Sőt, Trump a választási siker esetén még ki is tömné a szavazókat fejenként 5.000 dollárral. Igaz, ezt az 1.300 milliárd dollárt vámok formájában szedné be, azaz valójában — nagy valószínűséggel — a fogyasztók fizetnék meg, de akkor is a GDP cirka 4 százalékáról beszélünk.

Szóval egyelőre nem úgy néz ki, hogy sikerül megfékezni ezt a hozamemelkedést. Ez pedig azért is baj, mert ahogy korábban írtuk, a részvénypiaci eredményvárakozások javulása (6 százalék) az 5 százalékos szintig fedezték a hozamemelkedés negatív hatását. Azaz minden egyes százalékpont (vagy tized százalékpont) 5 százalék fölötti emelkedés, egy szeg lehet a részvénypiac koporsójába.