Az elmúlt napokban ismét felerősödtek az amerikai vámháborús hangok és ezúttal Kanada az áldozat. Ahogy lenni szokás ők
Az elmúlt napokban ismét felerősödtek az amerikai vámháborús hangok és ezúttal Kanada az áldozat. Ahogy lenni szokás ők sem nézik tétlenül az USA által kiszabott vámokat. Most azonban nem a legfrissebb vámtételek részletezését kívánom bemutatni, hanem segítségül hívjuk Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan névre keresztelt remekművét és egy onnan vett, elgondolkodtató példán keresztül megvizsgáljuk mire is jók (vagy éppen nem jók) a védővámok és miért előnyös a globális kereskedelem.
A történet szerint a hazai gyertyaöntők egyszer egy levelet címeztek a képviselőház felé, ami így szólt:
„Ki vagyunk téve egy külföldi rivális könyörtelen versenyének, aki oly kiváló eszközökkel rendelkezik a fény előállítására, hogy nyomott áron el tudja árasztani hazai piacunkat. Ez a rivális nem más, mint a Nap. Kérelmünkben ezért törvényért folyamodunk az összes ablak, nyílás és hasadék bezáratására, melyen át a napfény beárad a lakásokba, és ezzel kárt okoz nyereséges iparunknak, ami megadatott nekünk, hogy országunk javát szolgálhassuk vele.”
Ezzel a cinikus példával kezdődik a nemzetközi kereskedelem című fejezet, ami aztán bemutatja miért előnyös a nemzetállamok számára a külkereskedelem a komparatív előnyökön keresztül. Az országok különféle szakosodása, a természeti adottságok és ízlésbeli különbségek, illetve az input tényezők költségeinek eltérése mind a nemzetközi kereskedelem irányába mutatnak. Az offshoring folyamat, azaz a saját országból való kiszervezés is azért vált elterjedtté, mivel a legtöbb közgazdász szerint hosszú távon pozitív hatással bír a gazdaság számára. Azok az országok, akik a kereskedelem komparatív előnyeire nincsenek figyelemmel súlyos árat fizetnek az életszínvonal és a gazdasági növekedés terén.
Ennek ellenére mégis elterjedőben a protekcionizmus, azaz a saját, hazai javak védelme az importtal szemben. Ennek legfőbb eszköze a vámok, amik azonban definíciószerűen emelik az árat, csökkentik az elfogyasztott és a behozott mennyiséget és megnövelik a megvámolt jószág belföldi termelését. Összességben a vámok rontják a gazdasági hatékonyságot. Nagyobb gazdasági veszteség keletkezik a fogyasztóknál, mint az állami bevételek és termelői profitnövekménynek az összege, úgynevezett holtteher veszteség keletkezik.
Már korábban a merkantilizus elterjedésével, illetve Abraham Lincoln idejében is éltek a szabad kereskedelem korlátozásával. A 19.századi amerikai elnök így fogalmazott: „Én nem tudok túl sokat a vámokról. De azt tudom, ha Angliától veszek egy kabátot, akkor enyém lesz a kabát, és az angoloké lesz a pénz. Viszont, ha amerikai kabátot veszek, akkor is enyém lesz a kabát, de a pénz Amerikáé marad.” Az idézet első mondatát leszámítva, ezek akár a jelenlegi amerikai elnök szavai is lehetnének. Azonban a pénz nem önmagában való érték. Annak felhalmozása nem emeli az ország életszínvonalát, ha csak nem lehet több jószágot vásárolni belőle.
Nézzük meg azt is, mik lehetnek azok a szempontok, amik megállhatják a helyüket az esetleges vámintézkedések szükségessége mellett.
- A vámok javíthatják az ország nemzetközi cserearányait
- A komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező fiatal iparágak átmeneti védelme hosszú távon hatékonynak bizonyulhat
- Bizonyos körülmények között csökkenthetik a munkanélküliséget
A gazdasági modellek és tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az országoknak előnyükre vált a kereskedelmi korlátozások leépítése, ami a fogyasztás és az életszínvonal javulásával járt
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
