A WSJ cikke szerint árháború alakulhat ki az OpenAI és az Anthropic között. Mindez annak ellenére, hogy egyelőre mind a két MI (mesterséges intelligencia) piaci szereplő veszteséges, s nem is kicsit, hiszen milliárd dolláros veszteségeik vannak. Ugyanakkor a vállalati ügyfelek sokallják...
A WSJ cikke szerint árháború alakulhat ki az OpenAI és az Anthropic között. Mindez annak ellenére, hogy egyelőre mind a két MI (mesterséges intelligencia) piaci szereplő veszteséges, s nem is kicsit, hiszen milliárd dolláros veszteségeik vannak. Ugyanakkor a vállalati ügyfelek sokallják a munkaerő hatékonyabbá tételére szolgáló MI megoldások és használat költségeit, miközben az elmúlt években az OpenAI köpönyegéből kibújt Anthropic-osok felnőttek a feladathoz, hogy a szülői trónt követeljék. Ugyanis a szoftver mérnökök hamar rákaptak a Cloude Code szoftver fejlesztő MI segítségre, aminek következtében a cég értékelése (tőkebevonások keretében) túlszárnyalta az „anya” cég, az OpenAI értékeltségét.
Szóval az ébredő verseny és az ügyfelek árérzékenysége együtt komoly árversenyt robbanthat ki a riválisok között, s ahhoz, hogy az OpenAI visszaszerezze vezető szerepét az iparágban, akár komoly méretű árcsökkentésre is kényszerülhet a token (eladott MI szolgáltatás egység) árak tekintetében.
Ha pedig ez bekövetkezik, akkor felmerül a kérdés, hogy ugrik-e akkorát a kereslet, hogy az árcsökkentés negatív hatását eliminálja. Mindenesetre az, hogy a vállaltok a megtérülési aggodalmak miatt igyekeznek visszafogni MI költségeiket, valószínűleg azt mutatja, hogy az árazások valószínűleg már mindenhol feszültek az iparági láncban. Szóval a két cég esteleges árháborúja a tőzsdei bevezetések előtt igazán pikáns és elgondolkoztató része lehet a most látható erős részvénypiaci korrekciónak. S persze nem pozitív értelemben.
Viszont a fogyasztók komoly nyertesei lehetnek ennek a versenynek, s a vállalatok MI költségei akár jelentősen csökkenhetnek is. Különben az AI-jal megtámogatott Google keresőmotor szerint egy tipikus amerikai vállalat, mérettől függően 0,5 és 4 millió dollár között költ évente az MI-ra. A vállalatok 40 százaléka több mint 10 millió dollárt költ évente. Más megközelítésben a technológiai „nehéz” cégek egy jelentős része 7.500 dollár per hó per dolgozó összeget költ mesterséges intelligenciára. Ha azt vesszük, hogy egy IT szakember átlagos fizetése az USA-ban 9-10 ezer dollár havonta, akkor a fenti összeg igencsak decensnek mondható. Olyan, mintha ezeknél a cégeknél mindenkinek lenne egy MI gyakornoka!
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
