Alapvetően nem kell magyarázni, hogy miért olyan fontos, hogy az új kormánynak sikerült megállapodásra jutnia az EU-val, s 16,4 milliárd eurónyi támogatást és kedvezményes hitelt (12,9 milliárd és 3,5 milliárd euró, vagy más felosztásban NextGenerationEU...
Alapvetően nem kell magyarázni, hogy miért olyan fontos, hogy az új kormánynak sikerült megállapodásra jutnia az EU-val, s 16,4 milliárd eurónyi támogatást és kedvezményes hitelt (12,9 milliárd és 3,5 milliárd euró, vagy más felosztásban NextGenerationEU (amelynek a nagy része az RRF) 10 milliárd, kohéziós 4,2 és egyetemek 2,2 milliárd euró) fogjuk elkölteni az elkövetkező cirka három évben. Mindezt az új cikluson felül, amely 2028 és 2034 között esedékes. Szóval abból sem fogunk kimaradni, miközben a 2021-2027-es ciklus költéseinek a jelentős része is a ciklus végére, azaz 2026 második felére és 2027-2028-ra csúszik.
Igen az RRF-et ugyan az év végéig kellene elkölteni, de amennyire tudom, be lehet tenni egy hároméves alapba ezt a pénzt, s elég az alatt az idő alatt megvalósítani a 2026 augusztus 31-ig elhatározott beruházásokat.
Játsszunk el a gondolattal, hogy most értelmes beruházások valósulnak meg ebből a 6.000 milliárd forintból (az egyetemi pénzeket is itt beruházásnak tekintjük). Nem lesz párolgás, meg betonba öntés. Szóval ezek a támogatások valószínűleg nem 6.000 milliárd, hanem annál több értelmes beruházás megvalósulásához járulnak hozzá. De óvatossági alapon vegyük csak a 6.000 milliárd forintot, amelynek az elvárt megtérülése 10-15 százalék között van. Ez jelenleg inkább a felső él környékén van, de évi mintegy 600-900 milliárd profitot termelhet a cégek számára. Figyelemebe véve az adót, na meg ebből becsülve a vállalati bruttó jövedelmet, az évtized végére a magyar GDP-hez való hozzájárulása a most elhozott pénznek meghaladhatja a GDP 1 százalékát. Azaz egy nagyon egyszerű számítással ennyivel – vagy ennél akár többel – is megemelheti a pénteki megállapodás az elkövetkező évek magyar GDP növekedését.
Persze hallom, hogy sokan hurrognak, hogy ebből nem feltéttelenül vállalkozások fognak megvalósulni, hanem pl. energiatakarékosági intézkedések és hasonlók. Igen, de a beruházások által generált megtakarításokat is bele lehet szuszakolni a fenti – igencsak nagyvonalú – nagyságrendi becslésbe. Összességében a költségvetés mozgásterét növelheti jó pár száz milliárd forinttal évente, miközben a felzárkózásunk végre beindulhat. Persze a feladat most első körben a szomszédokat utolérni, s utána lehet az EU fejletteb részét célba venni.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
