Ugyan tegnap előtt az S&P500 elérte a 200 napos mozgóátlagot, s tegnap megpróbált beesni alá, de azért mégiscsak megkapaszkodott rajta. Így a háború harmadik hetének végén az S&P500 cirka 4 százalékos csökkenésben van. Megint csak azt tudom mondani, amit...
Ugyan tegnap előtt az S&P500 elérte a 200 napos mozgóátlagot, s tegnap megpróbált beesni alá, de azért mégiscsak megkapaszkodott rajta. Így a háború harmadik hetének végén az S&P500 cirka 4 százalékos csökkenésben van. Megint csak azt tudom mondani, amit korábban is (https://www.erstemarket.hu/tartalom/233435/vilagvege-3-szazalekkal-20260313), hogy ez semmi. Semmi, legalábbis ahhoz képest, hogy mekkora vihar közeleg. Illetve már itt is van, csak még az esernyőnk nem ázott át. De ez ne tévesszen meg senkit. Ha tovább esik, akkor jól el fogunk ázni. Miről is beszélek?
Mint korábban is írtam, jelentős mennyiségű kőolaj és kőolajtermék van készletezve az IEA országaiban (1.2 Mrd hordó), s a tengeren levő készletek is jelentősek. Egyes becslések szerint akár meg is haladhatják a fel milliárd hordót. Az amerikaiak szerint orosz és iráni olajból 120-130 és 120-140 Mrd hordó pihen a tengeren lebegő tankerek mélyén. Ez persze jóval meghaladja a Kpler szerinti számokat, amely az éppen export alatti és úton levő tankereket veszi csak számba. Szóval a sok „szabadon levő olaj” s azok potenciális megérkezése kikötőkbe tartja féken az olajárakat, amelyek eddig is sokat emelkedtek. Ez az esernyő.
A kérdés, hogy az ernyő át fog-e ázni. Azaz olyan sokáig kiesik a napi 20 millió olaj és termék (15+5 millió), hogy az már tényleg elszabaduló kőolajárakat hoz magukkal, na meg hatalmas hiányt. S talán itt van a kulcsa annak, hogy egyelőre csak másodlagos jeleket látunk a piacon, amelyek a vihar fokozódására utalnak. Ezeket például a MarketWatch is összeszedte a mai cikkében. S arról beszél, hogy hasonlót csak a 2008-as válság előtt látott. Amely persze jellegében teljesen más volt. Kezdjük a triviálissal. (i) Magas kőolaj ár. (ii) Emelkedő kétéves hozam (3,83%), amely meghaladta a Fed finanszírozási rátát (3,5-3,75% sáv). (iii) Kisimult, amerikai hozamgörbe. A rövid és hosszú hozamok csak kicsit szórnak 4 százalék körül. A MarketWatch szerint (https://www.marketwatch.com/story/investors-have-spotted-a-pattern-in-markets-that-hasnt-been-seen-since-just-before-the-2008-crisis-c2158017?mod=home_lead) erre csak 2008 tavaszán volt példa, amelyet öt hónappal később a Lehmann csődje követett. Most nyilván más a helyzet, de az tény, hogy a piac már kiárazta az elkövetkező egy évre a kamatcsökkentést az USA-ban. Az EU-ban pedig egyre magabiztosabb a két kamat emelés, amelyből az első az év közepén jöhet, amely az EU erősebb szénhidrogén export függésének tudható be.
Ugyanakkor szembetűnő, hogy az jegybankok előrejelzései a vészforgatókönyvekre nagyon visszafogottak, s ennek megfelelően relatíve kisebb gazdasági hatást is jeleznek előre. Miért lehet ez?
Egyrészt, szerintem nem akarnak pánikot kelteni. Másrészt, ami fontosabb, hogy a piac továbbra is hisz abban, hogy eljön valamiféle tűzszünet, egyezség még mielőtt az esernyő végleg csatakosra ázna. Mi lehet ez az egyezség?
Egyelőre Irán exportképessége nem sérült és a kitermelése is csak kisebb veszteséget szenvedett. Ez pedig azt jelenti, hogy a rezsim pénzszerző képessége egyelőre nem semmisült meg.
Éppen ezért is trükkös az USA részéről, hogy a minap meglebegtette azt a lehetőséget, hogy a tankerekben levő Iráni 120-140 millió hordónyi kőolaj értékesítésére engedélyt ad. Ez nem csak az USA-nak és a nyugati világnak adna 6-7 nap haladékot, hanem nyilván az iráni rezsimnek is jól jönne, s egy olyan irányú lépést jelentene, amely visszaállíthatná a korábbi status quo-t. Vagyis, hogy a szoroson áramlik az olaj. Az Irániak is eladhatják az olajukat, az ellenőrök pedig visszamehetnek Iránba ellenőrizni a létesítményeket, amelyekben már megsemmisültek az urán 235 izotópok. (Szép is lenne!)
De ha az utóbbi nem is következik be, de a jelenlegi helyzet még lehetőséget ad olyan alkura, amely mind a két fél számára nyereséget hozhat. Azaz eladhatod az olajadat, de engedd ki a többiekét is. Na meg adunk még valamit…stb. S valljuk meg, Trump sok esetben élt is a TACO lehetőségével. Persze kérdéses, hogy tud e Trump annyit ajánlani, amely elgondolkoztatásra készteti a rezsimet. Szóval számomra úgy tűnik, hogy azért nem áraz a részvénypiac igaz világvégét, olyat, mint amilyet a Marketwatch sugall, mert még mindig ott van, s elég nagy valószínűséggel (vagy legalábbis ezt gondolja) egy lehetséges megegyezés. Valószínűleg ezért sem tetszik az USA-nak, hogy Izrael az olajlétesítményeket (legalábbis a finomítókat és kész termék tárolókat) lövi. Talán fél, hogy Izrael végül Irán export képességét is célba veszi, mint ahogy ez amúgy legalább egy esetben meg is történt a napokban.
A másik verzió pedig az, hogy inkább az érzelmek diktálnak. S az amerikai csali belebegtetésére nem harapnak rá, tovább mérgesedik a hangulat a felek között, amely odáig vezethet, hogy a szövetségesek lebombázzák Irán szénhidrogén termelő és export képességeit. Ezzel visszaküldik egy olyan partvonalra az országot, ahonnan nagyon nehéz lesz visszaépíteni az exportot, azaz pénzt keresni. Persze ezzel nem csak Iránt lövik lábon, hanem magukat is. Legalábbis amennyiben még megmarad a rakéta és drónozási képessége Iránnak. Az előbbi esetben lassú a gyártás, s mostanra, egyes becslések szerint 500-1 500 közötti bevethető rakétája maradt a harcok kitörése előtti 3 000 fölötti értékből. Éppen ezért óvatosan bánik most már ezekkel a rakétákkal. A drónok esetében pedig egyre többet hallunk a készülő elfogó drónokról, amelyek reméljük hatékonyak lesznek.
Mindet egybevetve. Talán nem véletlen, hogy a befektetők, „pénzemberek” lévén, inkább abban hisznek, hogy a felek a számukra „jövedelmezőbb” megoldást választják. S ezt látjuk alapvetően a részvénypiaci árazásokban is, amelyek moderált csökkenést, s moderált emelkedést jelenetnek a negatívan és pozitívan (pl. olajeszközök) érintett eszközökben. Viszont azért a mélyben növekszik a félelem, legalábbis ami kamatokat és kötvénypiacokat illeti.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
