Tegnap Trump az éves beszédében bejelentette, hogy évi 1.000 dollár nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulást tervez adni azon dolgozóknak, akiknek a munkáltatója ezt nem teszi meg. Különben a medián megtakarítás 995 dollár havonta. De mielőtt...
Tegnap Trump az éves beszédében bejelentette, hogy évi 1.000 dollár nyugdíj-előtakarékossági hozzájárulást tervez adni azon dolgozóknak, akiknek a munkáltatója ezt nem teszi meg. Különben a medián megtakarítás 995 dollár havonta.
De mielőtt továbbmennénk, felteszek egy kérdést a kedves olvasónak, amely a kamatos kamat csodájára hívja fel a figyelmet. Ha évente egy hipotetikus 10 százalékkal tudjuk növelni a befektetésünk értékét, akkor a 40-dik év végére hányszorosára emelkedik az eredetileg befektetett pénzünk? Talán 5, 10 vagy 20-szorossal számolhatunk, mit gondol? Kérem gondolkodjon el ezen a cikk végéig!
Ez a probléma egyébként 56 millió amerikai munkavállalót érint. Így sokan aggódnak a költségvetési hatás miatt, ami 56 milliárd dollárra is rúghat. Ugyanakkor csak csendben jegyezzük meg, hogy itthon 250-280 ezer forint (azaz kb. 800-900 dollár) hozzájárulást ad az állam az adónkból, ha a nyugdíj és/vagy egészségügyi megtakarításunk egy bizonyos szintet elér. Szóval amit Trump ajánl, az nem tűnik lehetetlennek. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy idén mintegy 7.400 milliárd dollárból működik az amerikai állam 1.900 milliárd dollár deficit mellett. Azaz a költségeket ez 0,75 százalékkal növelné, míg az éves deficitet mintegy 0,2 százalékkal.
Trump különben azzal indokolta meg a tervet, hogy az az amerikai munkavállaló is részesedjen a tőzsde „hozamaiból”, aki jelenleg ezt nem tudja megtenni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez milyen hatással lehet a részvénypiacra. Például az S&P500 piaci kapitalizációja 60.000 milliárd dollár, azaz annak 0,1 százalékáról, a napi forgalomnak pedig mintegy 10 százalékáról beszélünk. Szóval ezt a pénzösszeget elosztva néhány napi kereskedésre máris a százalékos hatás környékén vagyunk. Ami a forgalmat illeti, az mintegy 100 milliárd dolláros fluktuációt mutat napi szinten. Szóval ez az összeg a napi eltéréseken belül van. Vagyis a hatása gyakorlatilag észrevehetetlen lenne az S&P500 indexben.
Ha pedig a piac tőkeköltségével (~8%) számolunk mint átlagos éves hozammal, akkor ez az állami segítség 40 év alatt a kezdeti tőkét 22-szeresére emeli, de az összes befizetés és eredmény együtetsen 280.000 dollárra fog rúgni, azaz egy olcsóbb ház/lakás összege kijöhet ebből a programból.
S akkor a válasz a korábban feltett kérdésre, majdnem 42, de nem, hanem 45.
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
