Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, egyre csökkenő inflációval - az autóipar kezd magára találni

„Idén januárban 2,3-2,5 százalék körül lehet majd az infláció, amit a tavalyi magas bázisadatok támogatnak. Az árrésstopok majdani kivezetése a kiskereskedelemből mindenképpen emelik majd az inflációt, a fogyasztói árindexekkel kapcsolatos kilátásokat ezért is fogalmazza meg mindenki óvatosan” – figyelmeztetett a Trend FM Reggeli Monitor című adásában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

A januári átárazások érdekes módon nem biztos, hogy jelentősen növelik majd újra az inflációt. Az élelmiszerek termelői árindexe ugyanis csökken, tehát a napi létszükségleti cikkeknél emiatt nem várható jelentős drágulás.

„Ez a dezinflációs környezet akár segítheti a választások után az árrésstopok kivezetését is, mert ha azt látják a szereplők, hogy a bekerülési árak csökkennek, akkor az kevésbé ösztönözheti őket áremelésre. Az áremelés akár a most indokolt 1,5-2 százaléknál kevesebb is lehet emiatt az árrésstopok kivezetése után” – fogalmazta meg várakozásait a vezető makrogazdasági elemző.

Szerinte ezért is van a monetáris politikában a kivárásra jellemző álláspont. Az élelmiszerek és az energiaárak tekintetében is lefelé ható nyomás van, de az árrésstopok azért pótlólagos inflációt generálhatnak. „Ráadásul a szolgáltatások inflációja nagyon-nagyon nincs rendben, ezen kívül a lakosság inflációs várakozása is hónapok óta magasan ragadt” – árnyalta a képet Nyeste Orsolya.

„Ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartósan, középtávon az inflációs cél közelében tudja tartani a fogyasztói árindexet, mindenképpen fontos lenne, hogy 3 százalék közelében legyen a lakosság és a vállalatok áremelkedési várakozása is horgonyzottan” – összegzett az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Egyik makromutató sincs igazán ahhoz rendben, hogy Magyarország rövid távon be tudja vezetni az eurót. Az infláció csökkentése csak az első lépés lenne mindehhez.

Az autópiac már éledezik

„Az európai autópiacon tavaly egy enyhe növekedés volt megfigyelhető. Egyébként az európai autóipar 2022-ben érte el a mélypontot, ami az értékesítési számokat illeti. Onnan egy nagyon lassú növekedés tapasztalható. 2025-ben 10,8 millió darab új személygépkocsit értékesítettek az Európai Unió területén. Ez éves szinten egy visszafogott, 1,8 százalékos növekedés” – vázolta az öreg kontinens jelenlegi autópiaci helyzetét Nagy András, az Erste részvényelemzője.

Még mindig a koronavírus előtti csúcsoktól elmarad az autóipar, sőt a 2018-as csúcsnak számító értékesítési adatoktól 30 százalékkal marad még mindig el az európai szektor.

„Az elektromos autók eladásában egy nagyon erőteljes előretörés tapasztalható, 30 százalékkal nagyobb volt éves szinten az eladások száma. Tavaly év végén pedig már 50 százalékos volt a növekedési ütem. Ennek az az egyik magyarázata, hogy megnőtt a választék az elektromos járművekből, másrészt egyre élénkebb a verseny. Ma már 20 ezer euró környékén megvehetőek az autók, sőt az elektromosok megvásárlásához néhány országban pár ezer eurós támogatás is jár” – részletezte az új meghajtású gépkocsik iránti megnövekedett igény hátterét az Erste részvényelemzője.

Decemberben már 22,6 százalék volt az elektromos autók értékesítési aránya az újautó-eladásokon belül. „Emellett az látszik, hogy a hibridek is egyre gyorsabban terjednek, a benzinesek és a dízelek pedig folyamatosan teret veszítenek” – összegzett Nagy András.

Az interjúkban elhangzott még: 

• Az MNB forint melletti stabilitásának elkötelezettsége közelebb vitt minket a magyar euróhoz
• Magyarországon az egyik legmagasabb az euró bevezetésének a támogatottsága
• Számottevő a kínai BYD előretörése az európai autópiacon
• A Tesla nemcsak az európai bojkott miatt esett vissza, hanem az előretörő kínai autók miatt is 

Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét és Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét Németh László kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.