Az OMV Petrom előzetes stratégiai megállapodást kötött a román kormánnyal

Az OMV Petrom új, előzetes stratégiai megállapodást kötött a román kormánnyal, aminek a főbb pontjai a következők:

• A Neptun Deep mező fejlesztését teljes mértékben támogatja Románia. A fekete-tengeri Neptun Deep lelőhelyből először 2027-ben indulhat a földgáz termelés. A projektet az OMV Petrom irányítja, a cégé a beruházás 50%-a. A teljes felfutás a termelésben 2028-ra várható. Magyarországra 4-5 milliárd köbméter gáz is érkezhet importként innen. A mező a becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz készletet tartalmaz. A projekt mind az előzetes költségbecslés, mind az időbeli terveknek megfelelően halad.
• Az OMV Petrom tovább folytathatja a Fekete-tengeren a kutatást. A megegyezés keretében a cég további kutató fúrást indíthat (Anaconda-1) a Neptun Deep beruházás befejezését követően abban a blokkban, ahol ez a nagyberuházás is megtörtént. Egy sikeres fúrás bővítheti a Neptun Deep földgáz készleteit. Az OMV Petrom egy új fúrótornyot, a Transocean Barents nevű egységét fogja bérelni ehhez a tevékenységhez. A szeizmológiai kutatások szerint a Fekete-tengerben, a tengerfenék alatt hatalmas gázlelőhelyek vannak még, így a Neptun Deep 10 éves termelési ideje jelentősen meghosszabbítható.
• A román állam 15 évvel meghosszabbította az OMV Petrom termelési engedélyeit. Az OMV Petrom és a román kormány megállapodott arról is, hogy a vállalat további 15 évre engedélyt kap a szárazföldi termelésre Romániában a meglévő szénhidrogén lelőhelyekről. Emellett a társaság a szárazföldi területeken kutathat is újabb szénhidrogén lelőhelyek iránt: az OMV Petrom hét blokkban kapott engedélyt erre.
• Emelkedik a bányajáradék és a jövőben kizárólag az OMV Petrom viseli a helyreállítási költségeket. Ami viszont kedvezőtlen változás, hogy az OMV Petrom által fizetett bányajáradék 40%-kal nő. Ez Romániában jelenleg 7-8% közé tehető a kitermelt szénhidrogének értékére nézve. A jelenlegi szabályozás szerint a bányajáradék mértéke a kitermelt szénhidrogén értékének 3,5% és 13,5% között van kőolaj és 3,5% és 13% között földgáz esetében, függően a kút hozamától. A Petrom belement abba is, hogy a jövőben a mező helyreállítási költségeket önmaga fizeti kizárólag. A 2004-es privatizációs törvény szerint ez a költség megoszlott a vállalat és a román állam között. Igaz, Románia ennek nem mindig tett eleget a múltban, emiatt perek is voltak a vállalat és a román hatóságok között.

Összességében ez egy elfogadható egyezség az OMV Petrom és a román állam között. A cég tovább kutathat és termelhet a Fekete-tengeren és a román szárazföldi szénhidrogén mezőkön. Újsághírek szerint a társaság elállt a korábbi szándékától és visszavonta a román állam elleni pert, mivel a helyi politika korlátozni szerette volna, hogy az OMV Petrom kinek adhatja el a Fekete-tengerből származó földgázt. Az eredeti tervek szerint a román államnak elsőbbsége lett volna erre, illetve az állam mondhatta volna meg, hogy ki veheti meg ezt a földgázt. Valószínű, hogy ezt a visszalépést a román állam is megtette és lemondtak erről a jogról. A nagyobb bányajáradék ugyanakkor nem jó hír: 2024-ben az OMV Petrom 156 millió eurót fizetett be a költségvetésbe ezen a jogcímen. Az OMV Petrom becslése szerint a jövőbeli helyreállítási költségek diszkontálás nélküli értéke 600 millió euró. A bányajáradék jövőre 40%-kal nő, az utóbbi teljes mértékben az OMV Petromot terheli. A részletes megállapodást várhatóan 2026. első negyedévében írja alá a román állam és az OMV Petrom.