Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szűk körű háttérbeszélgetésen elmondta, a kormány megemeli az idei költségvetési hiánycélt 4,1 százalékról 5 százalékra a GDP-arányában. Azért, hogy finanszírozni tudja a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A stabilitás megőrzése érdekében két kulcslépésről döntöttek: zárolják az általános tartalékokat – mintegy 192 milliárd forint értékben –, és megduplázzák a bankadót, ami további 185 milliárdot hozhat a költségvetésnek. Bulgáriának 35 napra elegendő benzinkészlete maradt. Ennyi idő alatt kellene új tulajdonost találnia az orosz Lukoil helyett, hogy mentesüljön az amerikai szankciók alól.
„A deficitcélt a kormányzati jóléti intézkedések miatt kellett megemelni, illetve a stagnálás közeli, növekedés nélküli magyar gazdaság állapota miatt” – mondta el a Reggeli Monitorban Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
„A bankadó megduplázása jövőre, illetve a 2026-os megemelt deficitcél már egyfajta költségvetési kiigazítás, amely ismételten a bankszektort sújtja. A pénz- és tőkepiacok ezt nem fogadták pozitívan, főleg a pénzforgalmi hiány megemelése miatt láttunk némi forintgyengülést, illetve a hosszabb lejáratú állampapírok hozamemelkedését” – mondott el részleteket a piaci reakciókról Nyeste Orsolya.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője példaként említette, hogy a 2026-os pénzforgalmi hiány terve 4200 milliárd helyett 5500 milliárd forintra emelkedett. „Ez 30 százalékos növekedés a hiánytervben, még úgy is, hogy a kormány emelheti a banki különadót. Ez a deficitcél-emelkedés pótlólagos finanszírozási igényt is jelent, amiről az Államadósság Kezelő Központnak kell gondoskodnia, ami plusz állampapír-keresletet jelent, ez pedig magával hozza a hozamok emelkedését, sőt a magasabb kockázati prémiumokat is” – összegezte a megoldandó kérdéseket Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
2026-ra sem annyira fényesek a magyar gazdaság növekedési kilátásai. Ez ráadásul folyamatosan romlik, mert a magyar piacnak sokat jelentő német gazdaság sem indult még be. „Megint optimista a kormány jövő évi gazdasági tervezése a 3,1 százalékos növekedési várakozással. A GDP-növekedés inkább 2 százalék körül lehet majd, ez pedig vagy a bevételek újragondolását, vagy a hiánycél további emelését jelentheti jövőre” – összegzett a vezető makrogazdasági elemző.
Bulgária olajsokkja
Mindössze 35 napra elegendő benzinkészlete maradt Bulgáriának, ami könnyen válsághelyzetet idézhet elő az ellátásában, amennyiben nem sikerül megoldást találni az ország legnagyobb olajfinomítóját és vezetékhálózatát érintő amerikai olajszankciókra. A Reuters információi szerint az orosz Lukoil a tulajdonosa Bulgária legnagyobb olajfinomítójának Burgaszban, de az ország üzemanyag-tároló és vezetékhálózatának jelentős részét, illetve több száz benzinkutat is az orosz cég birtokol.
„A bolgár kormány szeretné átvenni ezeket az eszközöket az oroszoktól, és megszabadítani Bulgáriát ettől a Lukoil függéstől. November 21-én életbe lépnek az amerikai szankciók, ez pedig nagymértékben megakadályozza azt a burgaszi finomítónak, hogy kőolajat importáljon, és az ebből készült termékeket eladja a cég” – vázolta a problémát Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A probléma egyébként az amerikai szankciók miatt összeurópai, mert az orosz Lukoil közel 5 ezer benzinkutat működtet a kontinensen.
„Magára a Lukoil eszközeire lesznek vevők kazah és azeri cégek formájában. Ezeknek az országoknak a kőolajai alkalmasak lehetnek a burgaszi finomító működtetésére. Ha innen jönnek a vásárlók, akkor jelentős megrendelésekre és nyereségre tehetnek szert. A kazah olaj majdnem ugyanolyan minőségű, mint az orosz Urals, az azeri pedig jobb is, mint az orosz kőolajfajta” – magyarázta a technikai-üzleti hátteret Pletser Tamás.
A 35 nap igen alacsony készletszint Bulgáriában. „Már korábban próbálta Bulgária rávenni a Lukoilt, hogy adja el a burgaszi finomítóját. Külön problémája volt a bolgároknak, hogy nem itt keletkezett a nyereség, hanem egy svájci offshore cégnél, így elég jó el tudták kerülni a bolgár adóztatást. Már 1 éve zajlik a vita. Az eladás most felgyorsulhat” – mondta el meglátásait az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Az Ural és a Brent típusú kőolajféleségek közti árkülönbség az október végén tapasztalt 5-6 dollárról a napokban közel 9 dollárra ugrott hordónként. Ez a növekedés egyértelműen a november 21-én életbe lépő, az orosz Rosznyeft és Lukoil elleni amerikai szankcióknak köszönhető. Ki kell persze emelni, hogy az Ural piaca 2022 óta lényegesen átláthatatlanabb lett.
„Az indiai árak már 12 dollárral olcsóbbak. Indiai és kínai finomítók is jelezték, hogy kevesebb orosz kőolajat vennének át a jövőben. A másik piaci furcsaság, hogy 40 dollár most a különbség a dízel és az európai Brent kőolaj árfolyama között. Ez is az amerikai szankciók hatása, illetve az ukrán drón-támadásoké. Oroszország most jóval kevesebb dízelt tud exportálni a világpiacra. Európában sok finomító bezárt erre az évre. Van, ahol 104-105 dollár egy hordó dízel” – zárta összegzését Pletser Tamás.
Az interjúkban elhangzott még:
- A magyar költségvetésnek nagy a kiadási oldala, a megtermelt GDP nagy részét osztja újra az állam
- A költségvetési tartalékot 2026-ra már most zárolta a kormányzat
- A Mol megveheti-e a horvát JANAF nyersolaj-szállító céget?
- Mennyibe kerülne az Adria-vezeték fejlesztése, további vezetékek építése?
Nyeste Orsolyát, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét Németh László kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
