A hét első felében két energetikai konferencián is részt vettem és több panelbeszélgetést is moderáltam. A téma mindenhol az orosz földgázról való leválás és az országunk energetikai kiszolgáltatottsága volt. Ez makrogazdasági...
A hét első felében két energetikai konferencián is részt vettem és több panelbeszélgetést is moderáltam. A téma mindenhol az orosz földgázról való leválás és az országunk energetikai kiszolgáltatottsága volt. Ez makrogazdasági szempontból is lényeges, hiszen a hazai gazdasági aktivitáshoz jelentősen hozzájárul egy stabil és elérhető árú földgázellátás, ami részben meghatározza az elektromos áram árát és elérhetőségét is.
Az egyik és a legfontosabb kérdés, hogy mikortól fogja megkövetelni az európai politika, hogy Magyarország búcsút mondjon az orosz molekuláknak. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ez a 2022-es EU Repower programban is rögzített, 2028. január 1-jei időpont lesz. Az EU Parlamentjében azonban van egy olyan indítvány is, amely egy évvel előrébb hozná ezt a dátumot. Azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne a későbbi időpont, mert nagyobb felkészülési időt jelentene a feleknek, ráadásul a fekete-tengeri Neptun mező várhatóan 2027 közepétől indítja meg termelését, vagyis a leválás időpontjában már kaphatnánk ebből az alternatív forrásból. Az nem kérdés, hogy ez a leválás bekövetkezik-e. Egyedül az időpontról vitáznak a felek.
A másik izgalmas téma, hogy ha teljesen leáll a régió felé a Török Áramlaton érkező 15 milliárd köbméternyi orosz földgáz, akkor az mivel és mennyiért helyettesíthető. A kérdés, hogy ha 2028-tól rendelkezésre is áll 8 milliárd köbméter romániai földgáz a Fekete-tengerről, a további 7 milliárd köbmétert honnan (LNG, Nyugat-Európa) és mennyiért lehet beszerezni. Ráadásul a földgázigény a CCGT-k (kombinált ciklusú gáz erőmű) elterjedése miatt sok helyen még nőni is fog Közép-Kelet Európában. A kialakult helyzet azt vetíti előre, hogy a régióban feláras lesz a földgáz jegyzésára Nyugat-Európához képest. Az orosz gázról való teljes leválás ugyanis Európa egészében már nem okoz érdemi áremelkedést, viszont a kikötőkkel nem rendelkező közép-európari régióban emelkednek az árak a drágább alternatív megoldások következtében. Talán az lehet egy szerencsés fejlemény, hogy a jelentős globális LNG túlkínálat miatt a teljes európai árszint lejjebb kerül, így abszolút értékben nem nőnek a hazai földgáz beszerzési költségek. De az szinte biztos, hogy a földgáz prémium termék marad a régióban, felárral Nyugat-Európához képest, és nem korlátlan eléréssel.
Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében. A jelen dokumentumban foglaltak kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának
