Miért is nem félünk?

Holnap nagy valószínűséggel leáll az amerikai államapparátus, ami azt jelenti, hogy pl. a péntekre várható szeptemberi munkaerőpiaci adatokat nem fogjuk megkapni. Az pedig azért kellemetlen, mert az elmúlt időszakban ezek az adatok mozgatták a részvénypiacot. Legalábbis olyan értelemben, hogy a munkaerőpiac romlása miatt látunk a Fed részéről kamatcsökkentést, amelyből még három jöhet az elkövetkező három-négy ülésen. Illetve egészen pontosan a harmadik 25 bázispontos csökkentés januárban vagy márciusban következhet be. Na, ez hajtja a piacot, de mielőtt ezt a gondolatmenetet folytatjuk, beszéljük meg miért is fog leállni holnap az amerikai kormányzat, ami különben nem precedens értékű.

A kormány működéséhez elfogadott finanszírozási törvényre van szükség. Ezt a képviselőház ugyan elfogadta, de a szenátusban 60 szavazatra van szükség a 100-ból. A republikánusoknak 53 képviselőjük van, de az egyik renitens, és szintén nem akarja megszavazni a költségvetést. Szóval 8 demokrata képviselőt kell a republikánusoknak meggyőzni ahhoz, hogy a finanszírozási törvény átmenjen, különben számos kormányzati szolgáltatás leáll holnap magyar idő szerint este 6 órakor. A demokraták a szavazatukért cserébe elég komoly dolgokat kérnek. Például az adójóváírás meghosszabbítását, amely az egészségügyi ellátást sokaknak olcsóbbá teszi, s a nem túl távoli jövőben – a jelenlegi törvények szerint – megszűnne. Aztán a Medicaid-ben bekövetkezett költségcsökkentések visszacsinálását is, s lehetne folytatni a sort.

Ráadásul a mostani leállás jól is jön a Trump kormányzatnak, hiszen így könnyebb meghatározni azokat az embereket, akiknek nincs szükség a munkájára és ki lehet majd rúgni a közeljövőben. Szóval nem meglepő, hogy a Polymarketen az odds-ok alapján már 80 százalék a holnapi leállás valószínűsége.

Egyébként ahogy az imént is írtam, ez nem ritka dolog. Az elmúlt 45 évben 15 leállás volt. A nyolcvanas években szinte minden évben volt egy. Igaz, ezek néhány naposak voltak. Utoljára cirka 7 éve volt rá példa, s akkor volt a leghosszabb is, 35 nap. A kongresszusi költségvetési hivatal (CBO) számításai szerint a legutóbbi leállás 11 milliárd dollárt hasított ki átmenetileg a GDP-ből, amelyből 3 milliárd soha nem jött vissza. Ez pedig rendre 0,06 és 0,02 százaléka a GDP-nek.

Egyrészt ezért nem fél a piac most sem a leállástól. Trump-ék megmérik, hogy kit lehet kirúgni, aztán megpróbálnak megegyezni. Ráadásul nem minden fog leállni. Pl. sem a korházak, sem a légiirányítás, stb. nem állhat le. Vagyis a nélkülözhetetlen szolgáltatások maradnak, de a fizetést csak később kapják meg a dolgozók.

Na és akkor mi a helyzet a tőzsdével? A munkaerőpiaci adatok átmeneti hiánya ugyan hozhat egy kis aggodalmat a kamatcsökkentések terén, de a vállalati profitnövekedési kilátások továbbra is jók.

S&P500 „egy részvényre” jutó eredményvárakozás

Forrás: Bloomberg, Erste

Mint látható, augusztustól emelkedtek az S&P500 profitkilátások mind az idei, mind az elkövetkező évekre nézve. Ugyanakkor nem tértek vissza a rózsakert előtti beszéd szintjére, kivéve a 2026 utáni várakozásokat. Szóval a befektetők szemeiket a távolba vetik, s ott sok szépséget látnak. Miközben a közelben van valamiféle javulás, meg kamatcsökkentés. Na meg persze az atlantai Fed GDPNow becslése is nemhogy csökkenne, most is emelkedett, s már 3,9 százalékos GDP növekedést sugall a mai napon véget érő harmadik negyedévre. Ez jóval meghaladja az 1,5 százalék körüli elemzői várakozásokat.

Ezért mondja az az UBS befektetési igazgatója, Ulrike Hoffmann-Burchardi, hogy a befektetők nézzenek át a leállások okozta félelmen és fókuszáljanak az egyéb piacmozgató tényezőkre! Különben azért óvatosan optimista, hiszen jövő júniusra 6.800 pontra számít, s később 7.500-as tetőt vár az S&P500 indexre, ami tegnap kicsivel 6.700 pont fölött zárt.