Az MNB 1 éve tartja a 6,5 százalékos kamatot – A magyar és a szerb energiapiac is nagy bajban lenne orosz kőolaj nélkül

„Az Erste várakozásai szerint idén 4,7, és jövőre is 4 százalék feletti infláció lehet. Emiatt nem is indokolt a kamat változtatása. A forint erősödése és a nemzetközi kamatkörnyezet változása viszont kérdéseket vet fel a Magyar Nemzeti Bank középtávú kamatpályájával kapcsolatban” – közölte a Reggeli Monitorban Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Meglátása szerint az elmúlt félévben elpárologtak azok a félelmek, hogy Varga Mihály volt pénzügyminiszter jegybankelnökké kinevezésével a kormány pénzügy politikáját támogatná az MNB. „A központi bank kiszámíthatósága jellemzi a monetáris politikát. A forint erősödését a kamatkülönbözet okozza elsősorban. Nagy kérdés, hogy ez meddig maradhat így. Ezt próbáljuk letapogatni, hogy a jegybank hol szeretné látni az árfolyamot. Az inflációs kép továbbra sem túl kedvező” – részletezte meglátásait Nagy János.

Az Erste makrogazdasági elemzője összegzése szerint 5 százalékot erősödött idén a forint a régiós devizákkal és a főbb fizetőeszközökkel szemben.

A szeptemberi inflációs jelentésében nyilvánosságra hozott fő számai szerint 2025-re a júniusban várt 4,7 százaléknál alacsonyabb, 4,6 százalékos inflációval, és a korábbi 0,8 százalékos GDP-bővülés helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a jegybank. A 2026-os inflációs előrejelzést 3,7 százalékról 3,8 százalékra növelték – változatlan 2,8 százalékos GDP-növekedési várakozás mellett. Az MNB 2027-es inflációs előrejelzése nem változott, 3 százalék maradt, a GDP-előrejelzés változatlanul 3,2 százalék.

„Ha kapunk elég időt a leválásra az orosz energiahordozókról, akkor ez nem okozhat gondot. Ehhez viszont hazai politikai támogatást kellene. Azonnal viszont nagy nehézségekbe ütközne, nem is a földgáznál, hanem a kőolajnál. A MOL-csoportnak egy 1,5 – 2 év fejlesztési időre lenne szükség az Adria-vezeték fejlesztése, a kőolaj-finomítók átállítása miatt” – mondta el meglátásait Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Azerbajdzsáni, 2027-től román és akár azonnal amerikai LNG-gázra lehetne leváltani az orosz földgázt. Kőolaj esetében a százhalombattai és a pozsonyi finomítót is arra kellene átállítani, hogy az orosz Urals-hoz hasonló kőolajsűrűséget tudjanak előállítani több más típusú kőolaj keverésével.

„A legoptimálisabb a MOL számára egy a százhalombattai finomító melletti keverőüzem létrehozása lenne, jelentős tárolókapacitások kiépítése mellett. Ez 500 millió dollárba kerülne. A beruházások egy részét már elkezdték” – részletezte a magyar helyzetet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.  

Az interjúkban elhangzott még:

• Miért vannak még kiszolgáltatottabb helyzetben energiaszempontból a szerbek?
• Az orosz Gazprom nyereségessége igencsak megszenvedte az elmúlt 3 és fél év orosz-ukrán háborúját
• 2024-ben 7 milliárd dollár vesztesége volt a Gazpromnak 

Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari Németh László kérdezte, a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.