Az orosz-ukrán háború békefolyamat nagyon távolinak tűnnek, ez is látszik a magyar tőzsdén, mint ahogy a forint elmúlt hetekben tapasztalt erősödése is. Ha marad 400 alatt év végéig a forint euróval szembeni árfolyama, az jövő év elején már elindíthatja a hazai dezinflációs folyamatokat az átárazások és az esetleges csökkenő inflációs várakozások miatt.
„Az OTP bevétele 70 százalékát már külföldről szerzi be, jelentős az oroszországi és ukrajnai kitettsége, de a Magyar Telekom és a MOL is érzékeny a devizapiacra. Emiatt is eshetett a magyar tőzsde, mert vége a felbuzdulásnak, hogy gyorsan béke lesz. Ettől függetlenül a lengyel és a cseh tőzsde is esett, ezért nem mindent lehet az erős forintra sem fogni a magyar börze esetében. Az egyre intenzívebb harcok okoznak Kelet-Közép-Európában egy kiábrándulást, de az is igaz, hogy most inkább profitrealizálást látunk, főleg a délutáni kereskedésben az amerikai befektetők részéről” – értékelte a magyar tőzsde mozgását Miró József, az Erste vezető elemzője.
A várt amerikai kamatcsökkentés is az Egyesült Államok felé hajtja a befektetőket, miközben a cégek nyereségessége sem apadt. Miró József szerint az európai tőzsdei árfolyamokra nem lesz hatással, ha Izraelre szankciókat vet ki az Európai Unió, és megemeli az országgal szembeni vámokat. „Nincs akkora kereskedelmi kapcsolat a közel-keleti ország és az európai országok között. Egyelőre még az amerikai vámemeléseknek sincs jelentős hatása az európai árakra, trendekre. Nagyobbak voltak a félelmek eddig, mint a valós hatás” – zárta gondolatait Miró József.
Marad-e továbbra is 390 környékén az euró-forint?
„Elszoktunk az elmúlt években a forinterősödéstől. Idáig alapvetően az volt a gazdasági döntéshozók fejében, hogy alapvetően gyengülő pályán van a magyar fizetőeszköz. Háborús és vámemelésekkel tarkított környezetben meglepő, hogy idén 5 százalékkal erősödött a forint, amivel a régióban bajnoknak számít. Ez azért a magasan tartott magyar alapkamattal is magyarázható” – részletezte meglátásait Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A FED kamatot csökkent majd, lehet, hogy az Európai Központi Bank is, nem beszélve a lengyel központi bankról. „Ha az MNB továbbra sem lazít, még tovább erősödhet a forint. A stabilitást és a szigorú monetáris politikát nagyon a fókuszba helyezte a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban. Idén attól függ, hogy lesz-e kamatcsökkentés, hogy mit lát a hosszabb távú inflációban a jegybank. 2026 első negyedévében viszont biztos, hogy lesz monetáris lazítás” – elemezte a következő időszak várakozásait Nyeste Orsolya.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a 400 alatt ragadó forint akkor mérsékelheti az inflációt, ha a gazdasági szereplők a 2026-os árazásaikban is bíznak a tartósan erős magyar fizetőeszközben. „A 400-as szint komoly pszichológiai szint, ez segítené 2027-re a célszintre leszorítani az inflációt tartósan” – összegzett az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Az interjúkban elhangzott még:
- Lehet-e agresszívabb kamatcsökkentés a FED-től
- A forint inflációcsökkentő hatása mikortól lehet tartós
- Mérsékli-e idén a kamatot a Magyar Nemzeti Bank
Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét és Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
