Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Varga Mihály jegybankelnök azt mondta, hogy továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, amihez a jegybank pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá. A döntést befolyásoló tényezők nem javultak annyit, hogy elmozdítsák eddigi szintjéről az alapkamatot. Az Erste szerint ősszel már nincs esély kamatcsökkentésre, talán év végén. A MOL-nak egyre rizikósabb az orosz kőolajra alapoznia, nemcsak az orosz-ukrán háború miatt, hanem a saját piaci biztonsága érdekében is el kellene kezdenie az átállást a nyugati típusú olajellátásra.
„Ha a fejlett piacokon jól alakulnak a dolgok, akkor lehet év végén egy óvatos kamatcsökkentés, de ahogy haladunk előre az időben, ennek is egyre csökken az esélye” – fogalmazta meg az MNB kamatdöntő ülése utáni meglátásait Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Az infláció további leszorítása áll a Magyar Nemzeti Bank fókuszában. A következő hónapokban inkább emelkedhet a fogyasztói árindex, és csak év végén indulhat ismét csökkenésnek. „Ráadásul a hazai inflációs várakozások magasan ragadtak, és ezt kellene lejjebb vinnie a jegybanknak, illetve megfelelő szinten horgonyoznia. Az elmúlt 1 évben látszik annyi változás, hogy csökkennek a kamatok, és az infláció mérséklődésével együtt a reálkamatok is lejjebb mentek” – összegzett Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
A FED következő hónapjainak döntése meghatározó lehet a Magyar Nemzeti Bank mozgástere számára is, de az erőteljesebb hatást továbbra is az Európai Központi Bank döntései jelentik.
„A régiós jegybankokat is kell, mint devizaversenytársakat figyelni. Itt pedig a lengyel jegybank döntéseit fontos nyomon követni. Ütemesebb kamatcsökkentések jöhetnek év végéig tőlük. A FED 2-szer 25 bázispontot, a lengyelek pedig akár 75 bázispontot is csökkenthetnek a kamatokon. Ez mindenképpen növeli majd a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét is” – adott képet a monetáris lehetőségekről Nagy János.
Az euró 400 forint alatti szintje tartósnak mutatkozik, de ennek inflációleszorító hatása azért sem érvényesült még, mert a 395-396 forint közötti szint most azt jelenti, hogy az árfolyam ott áll, mint tavaly ekkor. Ha októberben és novemberben is a 390 és 400 közötti árfolyam marad, akkor lehet ennek tartósan infláció leszorító hatása.
A MOL-t az elmúlt évtizedek olajpolitikája köti gúzsba
Az ukrán dróntámadások most az orosz kőolaj-finomítói képesség 15 százalékát bénították meg. Ennek egyelőre nincs hatása a hazai üzemanyaghelyzetre.
„A Barátság-kőolajvezetéket az ígéretek szerint nemsokára újra indítják, de ha hónapokra leállna eből a forrásból a kőolajszállítás, az már hatással lenne a magyar üzemanyagpiacra is” – mondta el a Reggeli Monitorban Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Van a MOL-nak is tartaléka körülbelül 1 hónapnyi, de maga az ország is rendelkezik 90 napi stratégiai tartalékkal. „Ha a MOL-nak és más piaci szereplőknek az 1 hónapi tartaléka elfogyna, még mindig meg lehet nyitni a stratégiai készleteket. A magyar piac 2-3 hónap után kezdene el problémákkal küzdeni, az első jelek masszív áremelkedésben jelentkeznének” – mondta el a lehetséges forgatókönyvet Pletser Tamás.
Ha napokon elül újraindul a kőolajáramlás a Bartság-vezetéken Szlovákia és Magyarország felé, akkor a fogyasztók semmit nem érzékelnek majd a háborús helyezet fokozódásából.
„Ha a MOL teljesen le szeretne válni az orosz kőolajszállításokról és az adriai vezetékre helyezné a hangsúlyt, az 1,5 – 2 éves beruházást igényelne. Nemcsak a MOL, hanem a horvát oldalról is szükség lenne fejlesztésekre. Ha a Barátság-vezeték nélkül kellene megoldani jelenleg az ellátást, akkor a pozsonyi és a százhalombattai finomítója is csak 70-80 százalékos kapacitással tudna működni, mert az évi 10-11 millió tonna kőolajat nem lehetne behozni ebből az Adriai-vezetékkel. A MOL-nak így 2-3 millió tonnát kellene behoznia vasúton vagy közúton. Ez mindenképpen emelné az árakat” – mondta el a lehetséges vészforgatókönyvet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Elméletileg lehetséges Odessza kikötőjéből is kőolajat hozni, mondjuk azeri vagy kazah forrásból. Ennek a lehetőségét a MOL most vizsgálja. „Odessza kikötőjébe próbáltak az ukránok azeri kőolajterméket behozni, de az oroszok azonnal lőtték a területet, vagyis, ez a forrás bajosan használható” – összegzett Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Az interjúkban elhangzott még:
- A korábbi időszak magas inflációját nyögi még mindig a magyar gazdaság
- Továbbra is a kivárás lesz a jellemző az MNB-re a következő hónapokban
- A MOL-nak már rég a más forrású fejlesztéseken kellene dolgoznia, ehhez viszont politikai döntés kell
- 2027-re már Magyarországnak is orosz kőolaj nélkül kellene megoldania az üzemanyag-ellátását, egy korábbi EU-s döntés alapján
Nagy Jánost, az Erste makrogazdasági elemzőjét és Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Trend FM Reggeli Monitor című adásában.
Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.
Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.
A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
