Miközben…

Miközben sokan azzal vannak elfoglalva, hogy most akkor mi lesz a kínai vámokkal, illetve ehhez kapcsolódóan a ritkaföldfém kínai szállítmányokkal, s valójában a hat hónap limit kapcsán is aggodalmak vannak, nevezetesen a feszültségek újraéledése az augusztusig tartó részletes tárgyalások kapcsán, addig tegnap egy új űrtechnológiai vállalat, a Voyager debütált az amerikai tőzsdén. S méghozzá nem is akárhogy. Már az első napon majdnem duplázott az árfolyama, 82 százalékot emelkedett a 31 dolláros kibocsátási árhoz képest.

A Voyager Technologies egy holdingként működő cég, amely a 2019-es alapítása óta hét különböző űrtechnológiával foglalkozó vállalatot vásárolt fel, amelyben a védelmi ipartól kezdve az űrkutatáson keresztül kereskedelmi célú tevékenységek is vannak. Persze egyelőre még vastagon veszteséges. Ettől függetlenül az érdeklődés hatalmas a részvények iránt. Ugyanis 11 millió részvényt tervezett kibocsátani 26 és 29 dollár közötti árfolyamon, de ezzel szemben végül 12,35 millió darab új részvény került a piacra, ráadásul 31 dolláros árral. Egyelőre az árbevétel sem túl erős, hiszen tavaly 144 millió dollárra rúgott, ami csak 8 millió dollárral haladta meg az előző évit. Szóval a növekedés sem túl izmos. Így a 2,8 milliárd dolláros piaci kapitalizáció igencsak izmosnak mondható, hiszen a jelenlegi árbevételének majdnem hússzorosán forog a részvény.

A fenti példa is jól mutatja, hogy különleges helyzetbe érkezett a piac, az elmúlt hetek erős árfolyamemelkedéseit követően. Az árak a legtöbb esetben már nem mondhatók alacsonynak, de még mindig van pénz, ami keresi a helyét. Így a jövőbeli nagy ígéretek lettek az új célpontok. Ilyen pl. az űrtechnológia, ami valljuk be, hogy egyelőre arról szól, legalábbis, ha aprópénzre akarjuk váltani, hogy az űr felhasználásával milyen új szolgáltatásokat, megoldásokat tud nyújtani a fogyasztók számára. Az R&D része pedig egyelőre megint csak pénznyelő tevékenység, amely a jövőben majd hozhat valami olyan megoldást, megoldásokat, amelyet megint csak jól el lehet adni az embereknek. (lásd. GPS, de pl. a tépőzárat is a NASA felhasználása tette „világhírűvé”) A következő ugrás lehet pl. az űrbányászat, a kolonizáció megjelenésével, de ezek azért távolabbi történetek.

De hasonlóan izgalmas – ám egyelőre pénznyelő – téma a kvantum számítógép, vagy éppen a kis moduláris reaktorok (SMR), a fúziós reaktor, a szilárd test akkumulátor, a perovszkit kristályos napelem, s lehetne folytatni a sort. Korábban ilyen volt különben a mesterséges intelligencia (MI) is. S jó példája annak, hogy a kitartás meghozta a gyümölcsét. Mint alapvetően optimista és a tudományban hívő ember, azt gondolom, hogy az imént felsorolt területek mindegyikében lesz áttörés előbb vagy utóbb. Ugyanakkor azok az árazások, amelyeket az ezekhez a technológiákhoz kapcsolódó részvényekben látunk, elég túlzónak tűnnek. S éppen ezért veszélyes pályának számítanak.

S ez az egész megint csak abban erősít meg, hogy még mindig sok pénz van a rendszerben az elmúlt másfél évtized pénznyomtatásának köszönhetően. Ez pedig magasan tartja a kedvenc részvények árfolyamát még akkor is, ha a viharfelhők gyülekeznek. Lásd pl. Tesla, ahol „veszekedés” és a „szánom-bánom” ugyan nagy volatilitást hozott, de megmaradhatott egy olyan árazáson a részvény, amely még egy nagyon impresszív jövőbeli pénzáram esetén sem tűnik reális árazásnak.