Lejtőn a fosszilis energiaárak a világban, a növekedési kilátások bizonytalansága miatt

Az év eleje óta jelentős csökkenést látunk a három fő fosszilis energiahordozó árának alakulásában. Ennek az az oka, hogy jelentős bizonytalanság van a növekedési kilátásokban, miközben az elmúlt évek nekilendülő beruházásai miatt a bányászati kapacitások növekedtek 2025-re. Trump elnök kiszámíthatatlan politikája, a nyers erő visszatérése, illetve a háborúk lezárásának nehézségei mind a bizonytalanság és az elégtelen kereslet irányába mutatnak.

A nyersolajárak esetében a Brent típusú iránymutató termék már lassan a 70 dolláros szintet közelíti. Eközben az OPEC+ kibocsátást szeretne növelni, Trump pedig nem jelentett be további szankciókat sem az orosz, sem az iráni olaj ellen. Ráadásul a bevezetésre kerülő amerikai vámok inkább lassítják az USA fogyasztását, ami direktben kihat a kőolaj iránti keresletre is. Visszatérve az OPEC+ra: a kartell már lassan fél éve keresi a lehetőséget, hogy a 2023-ban önkéntesen vállalt napi 2,2 millió hordós termelést visszaeressze a kínálati oldalra. Egyre erősebb a nyomás az államokon belül, hogy erre a lépésre sor kerüljön az egyébként is túlkínálatos, globális nyersolaj piacon. A kereskedők szerint Trump politikája a legfontosabb tényező. Az új amerikai elnök háromszorosan is csapást mér az olajárra: ösztönzi a termelés növekedését, nem vet ki további szankciókat az orosz és iráni termelés csökkentése érdekében, sőt Ukrajnában tűzszünet jöhet, és az OPEC+-t is az export növelése felé szorítja. Nem kimondva nyíltan, de a globális termelők is lassan elfogadják, hogy 60 dollár körüli szinten lehet idén az kőolajár átlagára a világban.

A földgáz piaca nagyon hektikus volt idén, részben amiatt, hogy a tél normális volt az északi-félgömbön az előző két év enyhe teleihez képest. Másrészt Európában nagy spekuláció alakult ki a földgáz feltöltési kötelezettség miatt. Az EU ugyanis 90%-os gáztároló feltöltési kötelezettséget ír elő a tagállamok többségének. Az emiatt elinduló spekuláció egészen 60 euró/MWh szintig emelte az árakat február elején, de ennek a folyamatnak a letörésével 42-44 euró/MWh szintig zuhantak a jegyzések rövid idő alatt. Az EU ugyanis megfontolja a kötelezettség átgondolását, bár a 90% célszint változatlan maradt egyelőre. Az USA-ban a vámok és a növekvő kereslet tartják fenn az árakat – az USA árszintje így is 3-4x alacsonyabb, mint az EU. A piac 2026-tól az LNG kínálat jelentős bővülésére számít. A becslések szerint 2030-ig 50%-kal nő az LNG cseppfolyósító kapacitás mértéke a világban a 2024-es szinthez képest.

Drámai helyzet alakult ki az ázsiai szénpiacon is, miután a jegyzésárak 100 dollár/tonna szinte süllyedtek az előző év 110-120 dolláros szintje után. Ez az ár a termelők egy részének már olyan alacsony, hogy inkább szűkítik a termelési volument, leállítják a bányák egy részét. A szénfogyasztás 2024-ben rekord mértéket mutatott, főleg India, Indonézia és Kína többletfogyasztásának köszönhetően. A robosztus kereslet ellenére az árak süllyedtek, mivel a 2022-es válság idején gőzerővel nyíltak új bányák. Az energiabiztonság és a bizonytalan LNG szállítások miatt az ázsiai gazdaságok egyre inkább a hazai kőszénre alapozzák az energiaellátást. Az olcsóbb árak ráadásul segítik a gazdasági növekedés visszaállítását.

Azt gondolom, hogy az alacsony fosszilis energia árszint egyrészt jó hír a világnak, segíthet a növekedés újraépítésében. Ugyanakkor mutatja azt a jelentős bizonytalanságot, ami a világ gazdasági és politikai helyzetét jellemzi. És természetesen a környezetnek sem kedvező feltétlenül, ami látszik a zöld energetikai beruházások lelassulásán szerte a világban. A bizonytalanság marad egy jó darabig, ami lent tartja ezeket az nyersanyag árakat. Ezt érdemes figyelembe venni a szektorba történő befektetések esetén.