Ma reggel ipari termelési adatokat tett közzé a KSH az idei hetedik hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 6,4 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A nyers adatok lényegesen kedvezőbbek a tavalyi kettővel több munkanap következtében: ezek...
Ma reggel ipari termelési adatokat tett közzé a KSH az idei hetedik hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 6,4 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. A nyers adatok lényegesen kedvezőbbek a tavalyi kettővel több munkanap következtében: ezek alapján 1,3 százalékkal mérséklődött a kibocsátás. Havi szinten stagnált az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A termelés az év első hét hónapjában 3,0%-kal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal kommentárja szerint: „A négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában csökkent, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene”.
Amennyiben kicsit távolabbról tekintünk az adatokra, akkor a hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál, illetve enyhén csökken. A termelési kilátások rövidtávon továbbra sem festenek jól: a konjunktúraindexek egyelőre Európa-szerte csak alig mutatnak életjeleket. Jó hír, hogy a jelek szerint – bár a korábbinál lényegesen kisebb kerettel –, de újraindítják az elektromos járművek állami támogatását Németországban, ami adhat némi lendületet az elmúlt hónapok meglehetősen gyenge keresletének. Középtávon lehetünk inkább bizakodóak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő évtől kezdődően. Azonban, ahogy a legfrissebb adatok is jelzik: a külső kereslet élénkülése nélkül ez nem fog menni.